202911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületi fermentációra

1 HU 202 911 B 2 cseppfolyós vagy nem newtoni folyadék alakban he­lyezzük el. A találmány szerinti felületi fermentációs eljárás gyakorlati megvalósítása legcélszerűbb csöves memb­ránreaktor alakban. Az eljárás könnyebb megértésének elősegítésére ezért leírásunkhoz rajzmellékletet csato­lunk, anélkül, hogy találmányunkat a rajz szerinti megoldásra korlátoznánk. Az 1. ábra: csőalakú felületi membránreaktor váz­lata. Az 1. ábrán 1 - a csőmembrán, 2 - a légtér (gáztér), 3 - termosztáló köpeny, 4 - fermentáló réteg (fázis), 5 - fermentálandó anyag illetve tápanyag. A nyilak mutatják a fermentálandó anyag útját. Az ábra külö­nösebb magyarázatot nem igényel. Az 1 csőmembrán­ban áthaladó 5 fermentálandó anyag a membránon ke­resztül érintkezik 4 fermentáló réteggel és a kölcsön­hatás következményeként megy végbe a fermentáció. Az eljárás alkalmazásával lényegesen kibővül a fer­mentálható anyagok köre. Az eljárást alkalmazva a fermentáló fázis lehet gáz, folyadék, nem Newton-i folyadék, vagy szilárd anyag, illetve az ezekből alko­tott diszperziós rendszer. Természetesen ehhez a membrán fogalmat tágabban kell értelmezni, vagyis ide sorolandók a fémből (fémhálórendszerből), kerá­miából, üvegből készült sík vagy térhálós porózus rendszerek, melyek kialakítása lehetővé teszi a vi­szonylag gyors anyagáramlást és alacsony pórusátmé­rőt. A találmány szerinti felületi fermentációs eljárás előnye, hogy lehetővé teszi a folyamatos üzemű fer­mentációt, jól szabályozható, egyszerű működtetésű, gazdaságos rendszer. A fermentlé kezelése egyszerű, biztonságos, a fermentáció után elkülönítés (szepará­lás) nem szükséges. Az 1. ábra szerinti foganatosítási módnál szabályozni lehet például a fermentlé térfogat áramlását, a levegő (gáztér) áramlási sebességét, a le­vegő (töltőgáz) összetételét, a töltőgáz páratartalmát, a fermentlé összetételét, a hő- és fény-, valamint hő­mérséklet viszonyokat, a membrán anyagát, porozitá­­sát, konstrukciós kialakítását, a töltőgáz nyomását (túl­nyomás vagy vákuum létesítése) stb. A fermentáló fázis találmány szerinti kialakítása le­hetővé teszi annak maradéktalan, környezetkímélő el­távolítását oly módon, hogy további feldolgozása is egyszerűen, gazdaságosan megoldható, gyakorlatilag veszteség nélkül. A találmány szerint olyan fermentáló rendszer és berendezés alakítható ki, mely rugalmasan alkalmaz­ható bármely fermentációs feladathoz. Új típusú, eddig még meg nem valósított fermentálások válnak lehető­vé a membránrendszer speciális kialakítása és szabá­lyozása révén. A találmány szerinti eljárást alkalmazó berendezések könnyen kezelhető modulrendszerekből alakíthatók ki. Az eljárást megvalósító berendezések­ben nincs mozgó alkatrész, így a meghibásodások va­lószínűsége minimális. A nemfolyadék közegben alkalmazott felületi kul­túra lehetőséget biztosít arra, hogy az eredeti, termé­szetes élőhelynek megfelelő viszonyokat hozzuk létre, illetve, hogy a fermentáló fázist körülvevő tér állapo­tának szabályozásával a fermentáció hatásfokát jelen­tősen növeljük. A membránfelület megfelelő kialakításával a haté­konyság fokozható, különleges membránrendszer al­kalmazásával összetettebb átalakítási folyamatok is el­végezhetők. Példák a találmány szerinti eljárás alkalmazására: 1. példa Tokaji jellegű borkülönlegesség előállítása memb­ránfelületen kialakított Botrytis kultúra segítségével. Közismert, hogy megfelelő időjárási és éghajlati vi­szonyok mellett a magas cukortartalmú szőlőbogyók felületén a Botrytis cinerea penészgomba megtelepszik és elszaporodik. A szőlőbogyóból jelentős mennyiségű vizet párologtat el, tehát tovább növeli annak cukor koncentrációját, s eközben jelentősen átalakítja a bo­gyó kémiai összetételét, létrehozza a jellegzetes íz-, illat-, és zamatanyagokat. Ezt a hatást érhetjük el a találmány szerinti eljárás segítségével is oly módon hogy a konverziót végző pe­nészréteget regenerált cellulóz membrán felületén ala­kítjuk ki. A kísérlethez 1500 D visszatartású membránt alkalmaztunk, amelyet üveghenger belsejében helyze­tünk el oly módon, hogy a membrán mindkét oldalán zárt rendszerű anyagáramlás legyen megvalósítható. Az így kialakított rendszert sterileztük, majd steril körülmények között a membrán külső felületére a Botrytis cinerea CBS 365-ös törzsének spóraszuszpen­­zióját ecseteltük. A membrán belsejét 150 g/1 töménységű musttal töl­töttük meg, s a berendezést 30 °C-ra temperáltuk az üveg­henger palástján elhelyezett csőkígyó segítségével, amelyben ultratermosztát fűtőközegét keringtettük. Ilyen körülmények között 3-7 nap alatt a membrán felületen 1,5-3 mm-es penészréteg alakul ki, amely a hagyományos módon készített tokaji borokéhoz ha­sonló. 2. példa Sherry-bor előállítása A sherry-bort hagyományosan oly módon állítják elő, hogy a tölgyfahordóban tárolt, darabban tartott bor felületén speciális hártyaképző élesztőgombákat sza­porítanak el, s ezek felületi kultúrája alakítja ki a ter­mék speciális íz-zamat anyagainak alapkomponenseit. Ugyanezt az eredményt érjük el a találmány szerinti eljárás segítségével. Az 1. sz. példánál említett cellulózcső külső felüle­tén élesztőt (hártyaképző törzset) szaporítottunk el oly módon, hogy a cső belső felületén 10 tf.%-nál nem nagyobb alkoholtartalmú bort áramoltatunk, a külső felületre pedig az élesztőtörzs sejtszuszpenzióját ecse­teltük. A rendszert 20 eC-on termosztáltuk 3 napig, majd a hártya kialakulása után a 17 'C-ra termosztált rendszerben áramoltattuk a bort 10 ml/h sebességgel. A kialakított hártya oxigén ellátására 0,3-1,5 1/h leve­gőt juttattunk az üveghenger és a hártya közötti térbe. A levegő bejuttatása úgy történt, hogy a levegőt ví-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom