202905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hőmérséklet csökkentésére fluidizált katalitikus krakkolási eljárás regenerálási zónájában
1 HU 202 905 B 2 ciklon szeparátort is alkalmazhatunk és a ciklonok többfokozatúak is lehetnek, mely esetben a gáz az első ciklonfokozatból a második ciklonfokozatba megy tovább. A fáradt katalizátort és a kevéssé kokszképző szilárd a-alumínium-oxid részecskéket a 7 vezetéken keresztül regeneráló levegővel (vagy oxigénnel) érintkeztetjük, amelyet a 8 vezetéken juttatunk be. A levegő, a fáradt katalizátor és a kevéssé kokszképző szilárd részecskék keverékét a 8 vezetéken keresztül a 10 regenerátoredénybe vezetjük, amelynek 9 belső tere van. A 10 regenerátoredényben olyanok a körülmények, hogy az oxigéntartalmú levegő és a koksz kémiailag reagálnak, így füstgáz képződik, és a katalizátor és a kevéssé kokszképző szilárd részecskék viszonylag kokszmentesen maradnak vissza. Az így kapott regenerált katalizátort és kevéssé kokszképző szilárd részecskéket a 10 regenerátoredény középső részén gyűjtjük össze, a 13 vezetéken eltávolítjuk és a fent leírt módon bevezetjük a 2 reaktorcsőbe. A 13 vezetékben helyezkedik el a 14 ellenőrző szelep, amely befolyásolja a regenerált katalizátor és kevéssé kokszképző szilárd részecskék áramlását a hőmérsékletmérés függvényében; a 15 ellenőrző műszer fogja fel és továbbítja a megfelelő jelzést a 16 és 17 műszereken keresztül. Bár az ábrán a 16 hőérzékelő műszer a 4 reaktoredény felső részén, az 5 ciklon szeparátor közelében helyezkedik el, a 14 szelep közvetlen vezérlésére kiválaszhatunk bármilyen más hőmérsékleíértéket is, amely kapcsolatban áll a 4 reaktoredénnyel. A füstgáz a 10 regenerátoredényt a 11 gáz-katalizátor elválasztón és a 12 vezetéken keresztül hagyja el. Az alábbi ismertetést azért közöljük, hogy szakember teljesebben megérthesse az eljárást és a lehető legelőnyösebben alkalmazhassa. Az (1) egyenletet az FKKE regenerálási zóna vagy regenerátor hőmérsékletének közelítő meghatározására használhatjuk abban az esetben, ha a regeneráló zóna és a reakciózóna között ismert fajhőjű és kokszképző tulajdonságú kevéssé kokszképző szilárd részecskéket keringtetünk: (1) Végső regenerátorhőmérséklet-(A)(B)(C)+Treaktor A regenerátorhőmérséklet fenti egyenlettel való meghatározásánál feltételezzük, hogy az FKKE valamennyi független működési változóját a korábbi értéken tartjuk a kevéssé kokszképző szilárd részecskéknek a keringtetett katalizátorhoz adásakor. Ezek közé a független működési változók közé tartozik a betáplálási hőmérséklet, a betáplált nyersanyag összetétele, a reaktorhőmérséklet, a szén-monoxid elégésének foka a regenerálási zónában, az üzemi nyomás és a katalizátor fajtája. Ennél a számításnál az FKKE egység működésében lehetséges egyetlen változás a kevéssé kokszképző szilárd részecskék hozzáadása a keringtetett katalizátorkészlethez. Az összes független működési változók állandó értéken tartásával jobban látható a kevéssé kokszképző szilárd részecskéknek a regenerálási zóna hőmérsékletét csökkentő hatása. Természetesen az ipari gyakorlatban a szokásos módon szabályozzuk a fenti független működési változókat, ha a regenerálási zóna hőmérsékletét már a kívánt értékre csökkentettük, így kihasználjuk a regenerálási csökkentett hőmérsékletéből adódó előnyöket. A végső regenerátorhőmérséklet a kevéssé kokszképző szilárd részecskék mennyiségének és fajhőjének, az FKKE katalizátor fajhőjének, a regenerátor hőmérsékletének a kevéssé kokszképző részecskék adagolása előtt, és az FKKE katalizátor és a kevéssé kokszképző szilárd részecskék kokszképző hajlamának függvénye. Az (1) egyenletben: A Cpicataliiátor Cpkatalizäior (1 -CLCMS) + CpLCMS (ClCMS) B— Tkezdeti, regenerátor - Treaktor c Dkatalizátor (1 -ClCMS) + DlCMS (ClCMS) Dkatalizátor amelyben ClCMS jelentése a keringtetett FKKE katalizátorkészletben a kevéssé kokszképző szilárd a-alumínium-oxid részecskék hozzáadása után ez utóbbiak tömegtörtje; Cpkatalizátor jelentése a katalizátor fajhője; CpLCMS jelentése a kevéssé kokszképző szilárd aalumínium-oxid részecskék fajhője; Tkezdeti, regenerátor jelentése az FKKE regenerátor hőmérséklete a kevéssé kokszképző szilárd a-alumíníum-oxid részecskék adagolása előtt; Treaktor jelentése az FKKE reaktor hőmérséklete a sűrű fázisban; Dkatalizátor jelentése a kokszmennyiség változása a katalizátoron (a koksz mennyisége tömeg%-ban a fáradt FKKE katalizátorrészecskéken mínusz a koksz mennyisége tömeg%-ban a regenerált FKKE katalizátorrészecskéken; Dlcms jelentése a kokszmennyiség változása a kevéssé kokszképző szilárd részecskéken (a koksz mennyisége tömeg%-ban a reaktorból elvezetett kevéssé kokszképző szilárd a- alumínium-oxid részecskéken mínusz a koksz mennyisége tömeg%-ban a regenerátorból elvezetett kevéssé kokszképző szilárd részecskéken). Az „A” tényező vizsgálata azt mutatja, hogy hatékonyabban alkalmazhatók azok a kevéssé kokszképző szilárd részecskék, amelyeknek fajhője nagy, mert kevesebb anyagra van szükség egy bizonyos adott regenerátorhőmérséklet-csökkenés eléréséhez. Megjegyezzük azonban, hogy az eljárás akkor is megvalósítható, ha a kevéssé kokszképző szilárd részecskék fajhője kicsi, csak az azonos hatás eléréséhez több részecskére van szükség. A „C” tényező azt mutatja, hogy kívánatosabb az olyan kevéssé kokszképző szilárd részecskék alkalmazása, melyek kis kokszmennyiség változást okoznak vagy egyáltalán nem növelik a koksz mennyiségét, mivel a kevéssé kokszképző szilárd részecskék által kiváltott koksztöbblet az FKKE regenerátorban hőtöbblet felszabadulásához vezet, és így gátolja vagy megakadályozza a kívánt regenerátorhőmérséklet-csökkenést. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9
