202905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hőmérséklet csökkentésére fluidizált katalitikus krakkolási eljárás regenerálási zónájában

1 HU 202 905 B 2 Eljárás Szokásos Katalizátor/kevéssé (technika kokszképző szilárd állása) anyagokkal katalizátor/olaj arány (kg/kg) 6,7 6,7 összes szilárd anyag/olaj árny (kg/kg) 6,7 7,5 katalizátor/kevéssé kokszképző szilárd anyag (kg/kg) 9 regenerátorhőmérséklet (°C) 742 725 a termék összetétele C2, tömeg% 4,1 4,0 C3, térfogat% (folyadék) 12,7 12,2 C4, térfogati (folyadék) 15,6 14,8 gazolin, térfogat% (folyadék) 62,5 62,7 könnyű ciklikus olaj, térfogat% (folyadék) 11.1 12,4 derített szuszpenziós olaj, térfogat% (folyadék) 7,2 7,1 koksz mennyisége (tömeg%) 5,6 5,6 teljes kitermelés, térfogatié (folyadék) 109,1 109,2 konverzió, térfogat (%) (folyadék) 81,7 80,5 gazolin kísérleti oktán­­száma 92,7 92,5 A fenti összahasonlítás azt mutatja, hogy a kevéssé kokszképző részecskék alkalmazásával a krakkóié ka­talizátorral együtt ugyanannyi koksz keletkezett, mint ha a katalizátort egymagában alkalmaztuk. A konver­zió és kitermelés értékek mindkét vizsgálatban hason­lók. A működtetés szempontjából a különleges előny - amit a kevéssé kokszképző szilárd részecskék hoz­záadásával végzett kísérlettel bizonyítottunk - az, hogy a katalizátor regeneráló zónát 725 "C-on, azaz a viszonyítási kísérletnél 17,2 °C-kal alacsonyabb hő­mérsékleten működtethettünk. Amint azt fent említettük, az elért alacsonyabb re­generátorhőmérséklet segít a katalizátor krakkóié ak­tivitásának megtartásában, nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a működési körülmények megválasztá­sában és kiküszöböli vagy legalábbis csökkenti külső hűtőberendezések alkalmazását a katalizátor regenerá­lásához. A regenerátorhőmérsékletet függetlenül is le­het szabályozni a katalizátor és a kevéssé kokszképző részecskék keverékében az utóbbi komponens arányá­nak változtatásával. 2. példa Ez a példa különböző fluidizálható szilárd részecs­kékkel végzett vizsgálataink eredményét mutatja; vizs­gálatokat lényegében az ASTM/MAT módszernek megfelelő teszttel végeztük. Nyersanyagként Észak-Amerika középső részéről származó nyersolaj gázolaj középpárlatát használtuk; jellemzőit a III. táblázat mu­tatja. Hl. táblázat - Észak-Amerika középső részéről származó gázolaj jellemző tulajdonságai sűrűség (kg/m3) 866 kéntartalom (tömeg%) 0,26 nitrogéntartalom (tömeg%) 0,03 nehézfémtartalom (ppm) 3 desztillációs jellemzők kezdeti forráspont (°C) 236 20% 305 50% 349 70% 373 95% 413 végforráspont (°C) 432 Ez a gázolaj hasonlít az ASTM/MAT módszerben használthoz, de azzal nem azonos, és az ASTM/MAT módszerben használt szabvány nyersanyag helyettesí­tésére választottuk. Az ASTM/MAT módszer ismertetésénél leírt mó­don járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a betáplált gáz­olaj mennyisége 1,3 g és az óránkénti térsebesség kö­rülbelül 15,4. Az a-alumínium-oxid, a gamma-alumínium-oxid és a kalcinált kaolinagyag részecskék mintáit külön vizs­gáltuk az ismertetett tesztben. A három anyag jellem­zőit és a külön végzett vizsgálatok eredményeit a IV. táblázatban ismertetjük. IV. táblázat - Vizsgálati eredmények BET fajlagos felület, m2/g Pórus­térfogat, cm3/g Konver­zió, tér­­fogat% Koksz a fáradt szilárd anyagokon, tömeg% a-alumínium-oxid 1 0 4,1 0 gamma-alumínium­­-oxid 205 0,92 7,3 0,32 kalcinált kaolin­agyag (3 óra 871,1 "C-on) 9 0,0154 ■ 6,6 0,08 A vizsgált gamma-alumínium-oxid egy olyan alumí­­nium-oxid, amelynek fajlagos felülete 30-1000 m2/g és pórustérfogata 0,05-2,5 cm3/g; felhasználását krakkoló katalizátorok hígítószereként a 2 116 062. számú angol szabadalmi leírás (Occelli és munkatársai) ismerteti. A IV. táblázat adatai azt mutatják, hogy gamma-alumíni­­um-oxiddal a konverzió 7,3 térfogat%, a fáradt gamma­­alumínium-oxid részecskék felületén 0,32 tömeg% koksz rakódik le és a fajlagos felület 205 m2/g. A fent leírt módon vizsgált kalcinált kaolinagyag azok közé a kalcinált kaolinagyagok közé tartozik, amelyeket a 4 289 605 számú USA-beli szabadalmi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom