202904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajkondícionáló szer előállítására, szénhidrogén származékokkal szennyezett, nehézfém vegyületeket tartalmazó vizek és/vagy iszapok mikrobiológiai kezelése révén

1 HU 202 904 A 2 Hogy az említett eljárások korlátáit feloldjuk, új el­járást dolgoztunk ki. Mindenekelőtt sikerült egy, a ne­hézfémekkel szemben rezisztens, olajbontó tenyésze­tet izolálnunk, amely képes a volt különböző kenő­olajféleségek lebontására is. Az olajban lévő nehézfémek nem gyakorolnak gátló hatást anyagcse­réjükre és így az olaj biodegradációja nehézfémek je­lenlétében is zavartalanul végbemehet. A nehézfémek lekötésére olyan nagy felületű őrleményt (adszorbens) alkalmazunk, amely zárt kristályszerkezettel rendelke­zik és folyadékból azokat kristályszerkezetükbe végér­vényesen be tudja zárni. További problémát jelentett a biodegradáció gyors és eredményes lefolytatásához szükséges környezeti tényező, pl. konstans hőmérsék­let biztosítása, az időjárástól, évszakoktól lényegesen függetlenített, külön energiaforrást nem igénylő tech­nológiai folyamat megvalósítása. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a nehézfém - rezisztens olaj - bontó szer­vezetek alkalmazását kombináljuk a mezőgazdasági gyakorlatban ismert komposztálási eljárással és így, mivel a komposztálás során keletkező hővel a hőmér­sékleti korlátokat feloldottuk, az olajbontó szervezetek működését minden; így a téli időszakban is biztosí­tottuk. A találmányunk szerinti eljárás kidolgozása során olyan mikroszervezeteket izoláltunk, amelyek kevert tenyészetben képesek az előbbiekben említett nehéz olajféleségek (kenőolaj) lebontására is. Az olajbontó képesség mellett a törzs nehézfémekkel szemben is nagyfokú rezisztenciát mutat, ami, mivel az említett olajféleségek nehézfém-vegyületeket is tartalmaznak, a lebontás szempontjából elsőrendű fontosságú. A star­ter-kultúra előállításához használt kevert tenyészetet, amely az „OILDEG” 880 608 jelzést kapta és amely tenyészet letéti száma NCAIM B(P) 001070, három domináns - nehézfémekkel szemben rezisztens - szer­vezetet tartalmaz. Ezek a következők: Pseudomonas fluorescenc, Pseudomonas sp. (UFP. I-IH biocsoport) Pediococcus sp. (Pseudomonas fluorescens, Pseudo­monas sp.: Pediococcus sp.=70%:30%). A tenyészet 5-50 °C hőmérsékleti és 5,0-8,0 pH értékek között képes a nehézfém vegyületekkel szennyezett olajok bi­­odegradálására. A találmány szerinti megoldás, eljárás talajkondici­onáló szer előállítására szénhidrogén származékokat és nehézfém vegyületeket tartalmazó- különösen gép­javító üzemeknél-, szervizeknél-, mosóknál keletkező - vizek és/vagy iszapok szervestrágyával képzett ré­tegelés és szervetlen tápanyag adagolása melletti mik­robiológiai kezelése révén oly módon, hogy a szén­­hidrogénekkel szennyezett iszap 5-10-szeresét képező szervestrágyából vagy növényi hulladékot is tartalma­zó szerves anyagból először egy 80-100 cm magas­ságú alapot készítünk, erre 5-15 cm rétegvastagságban a szennyezett anyagot rétegezzük, amelyhez előzete­sen a szénhidrogénekkel szennyezett anyagra számí­tott max. 0,1 m%, azaz 1 kg/m2 mennyiségben nagy­­felületű őrleményt (adszorbens) és a szervetlen táp­anyagként nitrogén hatóanyagból 7 g/m2, foszfor hatóanyagból 3 g/m2 kálium hatóanyagból 5 g/m2 7 8 mennyiséget keverünk, majd erre 10 -10 sejt/ml csí­raszámú, három domináns - nehézfémekkel szemben rezisztens - (Pseudomonas fluorescens, Pseudomonas sp., Pediococcus sp.) törzsből álló szénhidrogén bontó starter kultúrát (amelynek letéti száma NCAIM B(P) 001070) tartalmazó vijes oldatot 3-5 liter/m2 meny­­nyiségben juttatunk ki, majd erre 50-60 cm-es trágya vagy szervesanyag fedés után ismét 5-15 cm réteg­­vastagságban a szennyezett anyagot rétegezzük, amelyhez hozzáadjuk az adalékanyagokat az első ré­tegvastagságban részletezett szerint és ennek felületére 30-40 cm-es trágya vagy szervesanyag takarást vég­zünk. Szükség esetén az így keletkezett komposztpriz­ma nedvességtartalmát 70-80% közé állítjuk be víz­pótlással, majd 3 hónapig hagyjuk komposztálódni. A komposztálást úgy is végezhetjük, hogy szerves trágyából (szarvasmarha, ló, sertés, juh, baromfi, nyúl) vagy adott esetben szerves-trágya mellett növényi szerves hulladékokból, az ártalmatlanítandó olajos iszap mennyiségétől függő méretben, 80-100 cm ma­gasságú alapot készítünk, melynek nedvességtartalmát vízzel (figyelembe véve az olajos iszap víztartalmát is)75-80%-ra állítjuk be. A kialakított trágyarétegre helyezzük el 10 cm vastagságban az ártalmatlanításra szánt olajos iszapot, amit megfelelő mennyiségű NPK- val és, a nehézfém rögzítése céljából, négyzetméteren­ként 1 kg nehézfémkötőanyaggal egészítünk ki (ad­szorbens őrlemény). Ez után következik a fermentor­­ban elszaporított olajbontó starter-kultúrával történő oltás. A 107—108 sejt/ml csíraszámú starter-kultúrából 3-5 liter/négyzetméter mennyiséget egyenletesen ki­juttatunk az iszap felületére. Ez után egy újabb 50 cm­­es trágyaréteget helyezünk el az iszapréteg fölé, majd erre újabb iszapréteg kerül 10 cm-es vastagságban és megismételjük az adalékanyagokkal, valamint a star­ter-kultúrával történő kezelést. A trágyaszarvast vége­zetül egy 30-40 cm vastagságú trágyaréteggel zárjuk le. A találmányunk szerinti megoldás előnye a 192 591 ljsz. szabadalommal szemben, hogy eljárásunk nem tartalmaz tejport és így, mivel könnyen fellelhető szén­forrás nem áll rendelkezésre, az olajhasznosító starter­­kultúra szervezetei szaporodásukhoz kénytelenek a szennyezett vízben vagy az iszapban lévő szénhidro­géneket felhasználni, ellentétben a 192 591 ljsz. ma­gyar szabadalommal, ahol elsősorban (vagy kizáró­lag!) a könnyen felhasználható tejpor lebontása megy végbe. További lényeges előnye eljárásunknak, hogy az alkalmazott adszorbens (nehézfémkötőanyag) az olajszennyezésben lévő nehézfém tartalmát rögzíti, ami ilyen formán, mobilitását elvesztve, a későbbeik során nem terheli a talajt. A megelőző szabadalmakkal szemben különös elő­nye az eljárásnak, hogy az alkalmazott starter-kultúra szervezetei a nehézfémekkel szemben nagyfokú re­zisztenciát mutatnak, olyan feltételek mellett is mű­ködnek, ahol a nehézfémekkel szemben szenzitív szer­vezetek tevékenysége gátolt és így három hónap alatt 90%-os olajlebontás érhető el míg az egyéb eljárások­nál a 40%-os olajlebontás 6 hónap alatt következik be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom