202903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa, nád, vagy hasonló cellulóz alapanyagú éghető anyag égésgátló-lángmentesítésére és tűzvédelmére
1 HU 202 903 B 2 7. példa Szalmából készült fonatot 60 percen át 50 'C-os, 8-as pH-jú 10 t% diammónium-hidrogén-foszfát és 0,1 t% zsíralkohol-szulfát Na-sót tartalmazó oldatba áztatunk, azután áttesszük 10-15 °C-os 9-es pH-jú 10 t% diammónium-hidrogén-foszfátot és 0,5 t% zsíralkohol-szulfát-Na-sóját tartalmazó oldatba mindaddig, amíg súlyának 0,15-0,25-szeresét fel nem veszi, azután 55-60 °C-on szárítjuk 5 órán át, majd nem dekoratív fafelületre szegezzük fel. A felületére 2-5 mm vastagságban felhordunk teddy-hengerrel egy olyan szigetelő anyagot, amely 30 tömegrész duzzasztott üveggyöngyből, 50 tömegrész vízből, 1,5 tömegrész diammónium-hidrogén-foszfátból, 50 tömegrész 50 t%-os 1:1 vízösszeférhetőségű karbamid-formaldehid kondenzátumból, 1 tömegrész NH4Cl-ból és 30 tömegrész 50 t% szárazanyagtartalmú, 150.000-os móltömegü vinilacetát- butilakrilát diszperzióból áll. A vinilacetát-butilakrilát kopolimer vinilacetát tartalma: 30 t%. A kezelt felület 2*24 órás száradás után védelmet ad tűz ellen az alatta levő faszerkezetnek. 8. példa Mindenben a 7. példa szerinti módon járunk el, de a szigetelő- rétegbe 10 tömegrész 10 t%-os bentonitgélt elegyítve egy viszkózusabb anyagot állítunk elő. A viszkózusabb bevonóanyaggal a rétegvastagságot 5- 8 mm-re növelhetjük. 9. példa Mindenben a 7. példa szerinti módon járunk el, de a szigetelő rétegbe 50 tömegrész 10 t%-os bentonitgélt elegyítve egy olyan tixotróp tulajdonságú anyagot kapunk, amellyel már akár 30 mm vastag réteg is elkészíthető. A szerkezet tartós hőhatásnak is ellenáll, hang- és hőszigetelése a vastagság növelése miatt kiváló. 10. példa Keményfából készült ipari faszerkezetek tűzvédelmét végezhetjük a következő módon: 80-90 °C-ra melegített olyan áztató folyadékkal, amely 40 t% diammónium-hidrogén-foszfát és 0,15 zsíralkoholszulfát tartalmú 6,5-7,5 pH-jú permetezzük vagy ecseteljük a védendő felületet az oldat lecsurgásának megindulásáig kb. 1 percen keresztül, majd lehűlése közben az oldatot beszívódni hagyjuk. Ezt a műveletet mindaddig ismételjük, amíg a faszerkezet felülete m2-ként 0,5-0,5 kg oldatot fel nem vesz. Többnyire elegendő a műveletet 5-10 alkalommal megismételni, azután a teljes beszívódás és a természetes száradás után a felületre egy olyan réteget viszünk fel, amely 10 tömegrész duzzasztott perlitből, 30 tömegrész üreges üveggyöngyből 50 tömegrész vízből és 20 tömegrész 1:1,5 vízösszeférhetőségű 50 t% karbamid-formaldehid műgyantából, 4 tömegrész NH4Cl-ból, 0,5 tömegrész diammónium-hidrogén-foszfátból 3 tömegrész 50 r%-os 150.000-es átlagmóltömegű vinil-acetát-butilakrilát diszperzióból (vinilacetát tartalma: 60 t%) és 5 tömegrész 50 t%-os vízüvegből áll. 2-3-szori kenéssel 5-10 mm vastag réteget hordunk fel. A kenések között 60 percet kell várni, amíg a réteg kissé megköt. A kapott réteg kiszáradása után, a korábbi példákban leírtaknál hosszabb ideig tartó hőbehatásnak is ellenálló lesz. 11. példa Aprítékból, faforgácsból, vagy fűrészporból készíthető hang- és hőszigetelő, az égés tovaterjedését gátló bármilyen alakú idom a következő módon: az aprítékot, faforgácsot, vagy a fűrészport először egy 60- 70 "C-os, 8-as pH-jú 35 t%-diammónium-hidrogénfoszfátot és 0,11% zsíralkohol-szulfát-Na-sót tartalmazó oldatba mártjuk 15 percen át, majd a szilárd anyagot 35 "C-os előzővel azonos összetételű, de 6-os pH- jú áztatófolyadékba mártjuk 15 percig. Az anyagot 70-80 "C-os szárítógázzal forgódobszárítóban 10-15 t% víztartalomig szárítjuk, majd az így nyert anyag minden 100 kg-hoz 20-25 kg-ot keverünk az alábbi összetételű szigetelő-ragasztó anyagból: 5 tömegrész duzzasztott perlit, 5 tömegrész, üreges üveggyöngy, 35 tömegrész víz, 0,5 tömegrész diammónium-hidrogén-foszfát, 15 tömegrész 1:1 vízösszeférhetőségű, 60 t% szárazanyagtartalmú karbamid-formaldehid kondenzátumból, 0,5 tömegrész 60 t%-os vinilacetát (átlagmóltömeg: 150.000) diszperzióból és 50 tömegrész vízüvegből áll. A keveréket formára préselve és természetes úton vagy 95-105 "C-on mesterségesen megszárítva kémény, ütésálló, tűznek ellenálló, hő- és hangszigetelő elem készíthető. 12. példa 2-10 cm-es hosszúságúra vágott szalmát 80-90 °C- os 9-es pH-jú, 50 t% diammónium-hidrogén-foszfát és 0,5 t% zsíralkoholszulfát-Na-só tartalmú oldatban áztatjuk be 60 percig, majd hagyjuk a szalmáról az oldatot lecsepegtetni és lehűlni. A szalma súlyának közel felét felveszi az oldatból. Természetes száradás után keverhető össze az alábbi összetételű anyaggal 10-15 t%-ban: 10 tömegrész duzzasztott perlit, 30 tömegrész víz, 0,5 tömegrész diammónium-hidrogén-foszfát, 30 tömegrész 1:1,2 vízösszeférhetőségű 60 t% szárazanyagtartalmú karbamid-formaldehid kondenzátum, 2 tömegrész ammónium-klorid 3 tömegrész 40 t%-os vinilacetát (átlagmóltömeg: 150.000) diszperzió és 5 tömegrész 50 t%-os vízüveg. A keverékből laza paplan készíthető 5-10 cm vastagságban. A paplant 100-105 °C-on CO2 atmoszférában szárítva 5-10 percen belül kemény, fűrészelhető lapot kapunk. 13. (összehasonlító) példa Az 1. példa szerinti nádköteget a 917 334. lajstromszámú kanadai szabadalom szerinti módon karbamiddal, diciándiamiddal, foszforsavval és formaldehiddel kezeljük 95 °C-on, majd 70-90%-os CO2 gázárammal megszárítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
