202895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás márvány és márvány alapú felületek polírozására alkalmas fényezőkő előállítására
1 HU 202 895 B 2 A találmány tárgya eljárás márvány és márvány alapú felületek polírozására alkalmas fényezőkő előállítására, amely eljárás során keverő berendezésben kristályos állapotú oxálsavból és oxálokból ásványi eredetű töltőanyagokból kötőanyag hozzáadásával keveréket készítünk, melyből utókezeléssel fényezésre alkalmas terméket hozunk létre. A fényezőkövet elsősorban a márvány burkoló lapokat gyártó üzemek használják. Itt a márvány tömböket először vágókorongokkal megfelelő vastagságú lapokra darabolják, majd a lapok egy csiszoló gépsoron haladnak keresztül a kellő felületi finomság elérése céljából. A csiszoló gépsor több, (6-8) forgó tárcsás csiszoló egységből áll, melyekben előre haladva egyre finomabb szemcsékből álló csiszolókövek vannak elhelyezve. Az utolsó tárcsa tartalmazza a fénbyezőköveket, melyeknek már nem a csiszolás a feladatuk, hanem a polírozás, a megfelelő fényes, csillogó felület előállítása. A polírozás, fényesítés közismert módszere - puha anyaggal történő dörzsölés - a márvány-csiszoló gépsor termelékenységét figyelembe véve, ez nem megfelelő, túlságosan lassú megoldás. Ezért vált szükségessé a nagyhatású ún. fényesítő kövek használata. Amelyeknek jellemző tulajdonsága az elérhető szín és fényhatás továbbá a tartósság. Az előzőeket szemrevételezéssel állapítják meg, utóbbit üzemórában mérik. A hazai piacon beszerezhető fényezőkövek megfelelő fényesítő hatás mellett két- három üzemóra alatt elkopnak. Ismeretes több olyan eljárás, amelynek során csiszoló- és fényező testeket állítanak elő, így a DE 2 931 652 sz. és a DE 2 822 910 sz. közzétételi iratok szerint poliétergyanta kötőanyag, magnézium- és alumínium-oxid, valamint nátrium-szulfátokat tartalmazó kötőanyag, továbbá lágyítószerek és korund keverékéből csiszolásra fényezésre alkalmas eszköz készíthető. Úgyszintén hasonlóképpen történik a csiszoló- és fényező eszköz előállítása a US 3 915 671 sz. szabadalmi leírás alapján; a fényezőkő töltőanyagát poliésztergyanta útján kötik meg, majd a csiszolási műveletet olaj- és vizesoldat mellett végzik el. Az ismert hazai és külföldi megoldások mindegyikénél a fényezési folyamat állandó bővizies locsolás mellett történik, ennek következtében a magnézium fellazul, megpuhul és igen rövid idő alatt a csiszolótest elkopik, elmálik. További hibalehetőséget jelent az, hogy a magnéziumtöltés miatt a tárolás vagy a raktározás idején a nedvesség hatására a termék károkat szenved. Továbbá az automatikusan működő gépek üzemi nyomását a termék nem bírja, és gyakori cseréje miatt termeléskiesést okoz. A fenti hiányosságok kiküszöbölése érdekében a találmány célja olyan fényezőkő előállítása, amely megbízható kötés-szilárdságú, mechanikusan vagy automatikusan működő gépeken egyránt alkalmazható és a fellépő mechanikus és dinamikus terheléseknek ellenáll. A találmány elé kitűzött feladat, olyan eljárás megvalósítása, amelynek során egyszerű technológiával tartós, kopásálló fényezőkövet állítunk elő. A találmány megalkotásakor felismertük, hogy a gyors fényező hatás elérése érdekében a fényesítendő anyag felületét valamilyen vegyszerrel, nevezetesen savval kell fellazítani, amely sav az egyidejű dörzsölő hatás következtében elsősorban a matt felületet okozó, parányi kiálló rögöket oldja fel. Ezáltal a felület kisimul és megfelelő fényű terméket kapunk. Ez a fényesítő hatás azonban csak akkor érvényesül, ha olyan kopásálló kötőanyagot alkalmazunk, amely a márványt nem koptatja, így tehát nem lehet kristályos, szemcsés szerkezetű. Ezek az anyagok a műanyagok. A fényhatás egyéb vegyszerek bekeverésével fokozható. A felismerés részét képezi még, hogy a savnak és a fényesítő vegyi anyagnak szilárd állapotban a fényesítő kőbe ágyazva kell jelen lennie. Erre csakis a kristályos állapotú anyagok felelnek meg. Ezen felismerések révén a fényesítő kővel szemben támasztott követelmények figyelembe vételével a kristályos állapotú savak közül az oxálsav, fényhatást fokozó kristályos állapotú vegyszerek közöl a nátrium- és kálium-oxalát adta a legjobb eredményt. A kitűzött feladat értelmében a találmány eljárás márvány és márvány alapú felületek polírozására, amely során keverőberendezésben kristályos állapotú oxiálsavból, oxálokból és ásványi eredetű töltőanyagokból, valamint kötőanyag hozzáadásával keveréket készítünk, amelyből utókezeléssel fényezésre alkalmas terméket hozunk létre oly módon, hogy legfeljebb 3 mm szemcseméretű 30-45 tömegrész kristályos oxálsavhoz 25-35 tömegrész káliumoxalátot adagolunk és az összedolgozott kristálypor keverékhez előnyösen 60 pm szeme sefínomságú 3-7 tömegrész kovaföldet keverünk és az így nyert száraz keveréket átforgatjuk, miközben 7-12 tömegrész kétkomponensű poliuretánalapú lakkot, vagy hasonló kötőanyagú szert előkészítünk, majd az előkészített kötőanyaggal átkeverjük a száraz keveréket és földnedves konzisztenciájú masszává homogenizáljuk ezt követően célszerűen döngöljük, majd kézi vagy gépi úton formázzuk és a formázott idomdarabokat tálcára helyezve tároljuk, 24 óra elteltével pedig felületvédő lakkal bevonjuk ezután legalább 1 hétig szárítjuk és ily módon mérettartó fényezőkővet állítunk elő. A fényezőkő előállításánál az alábbiak szerint járunk el: A kristályos vegyianyagokat az oxiálsavat és káliumoxalátot különböző arányban keverőgépben összedolgozzuk, majd a kristályos legfeljebb 1 mm szemcsefinomságú porkeveréket hozzáadjuk és állandó keverés mellett kétkomponensű poliuretánalalpú kötőanyaggal átkeverjük a szárazkeveréket és földnedves formázható konzisztenciájú masszává homogenizáljuk. A formázás során kézi sajtoló géppel 50*50 mm-es hengereket gyártunk, amelyeket 24 óra elteltével felületvédő lakkal vonunk be, ezt követően pedig 1 hétig szárítva mérettartó fényezőkövet állítunk elő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
