202877. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált foszfonsav- és foszforsavamid-származékokat tartalmazó larvicid, akaricid és/vagy aphicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

1 HU 202 877 B 2 Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti kísérletben 50% feletti elhullást eredményeznek a Tetranychus urticai és Tetranychus cinnabarinus el­len. Az 5., 8. és 9. számú vegyület 80-100%-os hatá­súnak bizonyult a Tetranychus cinnabarinusra. 14. példa Állatokon élősködő atkák elleni hatás Dermanyssus gallinae-val fertőzött tyúkokról mint­egy 50 atkából álló vegyes vizsgálati anyagot veszünk le, amely lárvákat, nimfákat és kifejlett egyedeket egyaránt tartalmaz (kevert populáció). Az ilyen ösz­­szetételű atkapopulációkat a vizsgálni kívánt ható­anyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó vizes emulzióval átitatjuk. A hígításhoz az la) jeli emulziós koncentrátumot használjuk. Ezt úgy végezzük, hogy az atkákat kémcsőbe helyezzük, majd a hatóanyagot tartalmazó folyékony készítményt ráöntjük és ezt kö­vetően a folyadékot vattacsomó segítségével felszívat­juk. Az így átnedvesített és kezelt atkákat ezután 72 órán át a kémcsőben tartjuk, majd ezen idő eltel­tével meghatározzuk a kezelt atkák pusztulási arányát a kezelést nem kapott kontrollokhoz képest. A korábban már ismertetett 1. példa szerinti vegyü­letek 50% feletti mortalitást eredményeznek a fenti teszt során. 15. példa Lucilla sericata elleni hatás 9 ml táptalajhoz 50 °C hőmérsékleten hozzáadunk 1 ml 0,1% aktív anyagot tartalmazó vizes készítményt. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. Ezután a táptalajhoz körülbelül 30 példány frissen kikelt Lucilla sericata lárvát adunk, majd 48 és 96 óra múlva megállapítjuk ezek elpusztulási arányát és ebből következtetünk az inszekticid hatás mértéké­re. Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti tesztben 50% feletti elhullást eredményeznek Lucilla sericata ellen. A kísérlet megkezdése előtt cserépben nevelt 4-5 napos Vicia faba növényekre növényenként mintegy 200 Aphis craccivera egyedet helyezünk el. Az ilyen módon előkezelt növényeket 24 óra múlva direkt mó­don csepegő nedvesre bepermetezzük a vizsgálni kí­vánt vegyületet 400 ppm koncentrációban tartalmazó vizes emulziós készítménnyel, mimellett a hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk, és ve­­gyületenként két növényt permetezünk be. Az elért pusztulási arányt további 24 és 72 órával a vegyület alkalmazása után értékeljük. A kísérletet 21-22 °C hő­mérsékleten és kb. 55%-os relatív légnedvesség mel­lett folytatjuk le. Az 1. példa szerinti 5-9. számú vegyületek a fenti kísérlet során 80-100%-os hatást mutatnak. 17. példa Heliothis virescens-re kifejtett ovicid hatás A vizsgálni kívánt vegyületet 25 tömeg% mennyi­ségben tartalmazó és nedvesíthető porrá formulázott készítményből, valamint vízből - keverés útján - olyan vizes emulziót készítünk, amely a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazza. Ebbe a hatóanyag-emulzióba 3 percig belementjük a Heliothis cellofánra helyezett egynapos petéit, ezt követően a petecsomót kerek szűrőpapíron leszívatjuk. Az így kezelt petéket ezután Petri-csészékbe helyez­zük és sötétben tároljuk. 6-8 nap múlva megállapítjuk a kikelés arányát a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva. Az 1. példa szerinti 1., 2., 4-7. és 8. számú vegyület a fenti kísérletben 80-100%-os hatást mutat. 18. példa Kullancsok elleni hatás Kísérleti állatként a Boophilus microplus szarvas­marha-kullancs olyan kifejlett nőstényeit használjuk, melyek vérrel teleszívták magukat. Egy OP-rezisztens törzsből (pl. Biarra-törzsből) és egy normális érzé­kenységű törzsből (pl. Yeerongpilly-törzsből) 10-10 példány kullancsot kezelünk oly módon, hogy az ál­latokat mind a két oldalán ragasztóréteggel bevont sza­lag segítségével egy lapon dorzális fixáljuk, majd a kullancsokra a vizsgálandó vegyületet 400 ppm kon­centrációban tartalmazó vizes emulzióval átitatott vat­tacsomót helyezünk és azt egy órán keresztül a kísér­leti állatokon rajta hagyjuk. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. A vattacsomó el­távolítása után a kullancsokat egy éjjelen át 24 'C hő­mérsékleten szárítjuk, majd klimatizált helyiségben ál­landóan 28 °C hőmérsékleten és 80%-os relatív lég­nedvesség-tartalom mellett tartjuk 4 héten keresztül, egészen a petelerakás befejeződéséig és a lárvák kike­lésének kezdetéig. A kísérlet kiértékelése céljából meghatározzuk a mortalitást, valamint a fertilia peték lerakásának százalékos gátlását (az embriogenezis, il­letve a kikelés blokkolása) a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva. A fenti tesztben az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek 50%-ot meghaladó mortalitást eredményeznek. 19. példa Kullancsok elleni hatás, a különféle fejlődési stá­diumok tekintetében Ebben a tesztben a különféle fejlődési stádiumban lévő Rhipicephalus bursa, Amblyomma hebraeum és Boophilus microplus kullancsfajtákat használjuk kísér­leti állatként, mégpegid lárvák esetében kísérletenként kb. 50 nimfákból kb. 25 és imagókból kb. 10 egyedet. A kísérleti állatokat rövid időre belemártjuk a vizsgál­ni kívánt hatóanyag 800 ppm koncentrációjú vizes emulziójába. A hígításhoz az la) jelű emulziós kon­centrátumot használjuk. Ezután a kísérleti csövecské­ből az emulziót felitatjuk és az átnedvesített kísérleti állatokat az így kontaminált csövecskékben hagyjuk. A százalékos mortalitás kiértékelését lárvák esetében 3, míg nimfák és imagók esetében 14 nap múlva vé­gezzük el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom