202874. lajstromszámú szabadalom • Szulfonil-karbamid-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 202 874 B 2 mérsékleten savas közegben, így sósavas metanolban vagy trifluor-ecetsavban kezeljük. A (VII) általános képletií vegyületeket előállíthatjuk egy szerves lítiumvegyülettel, előnyösen n-butil-lítiummal egy (VIII) általános képletű szulfonamidból - a képletben Q azonos L jelentéseivel, azzal az eltéréssel, hogy a -SÍR1R2R3 csoportot hidrogénatom helyettesíti - étertartalmú oldószerben, -78 °C és 20 "C közötti hőmérsékleten, J.G.Lombardino eljárásához [Journal of Organic Chemistry, 36, 1843-1845 (1971)] hasonló módon. Az így előállított dilítium-köztiterméket 1-5 órán át -30 °C és 20 ”C közötti hőmérsékleten trimetil-szilil-kloriddal kezeljük. A (VIII) általános képletű szulfonamidokat a (IX) általános képletií szulfonil-kloridokból és terc-butilaminból állíthatjuk elő, az F.Hawking és J.S.Lawrence által ismertetett módon [„The szulfonamides”, H.K.Lewisand Co., London, 1950]. A (IX) általános képletű szulfonil-kloridokat előállíthatjuk a (XI) általános képletű tiolok vagy szulfidok - a képletben R15 hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkil-, 6- 10 szénatomos aril- vagy 7-11 szénatomos aralkilcsoport - klórral végzett oxidációjával, víz jelenlétében, oldószerben, így ecetsavban, ahogyan azt R.F.Langler ismertette [Canadian Journal of Chemistry, 54, 498-499 (1976)]; vagy egy (X) általános képletű amint sósavban nátrium-nitrittel diazotálva, majd az így kapott diazóniumsót kaprinsavklorid jelenlétében, ecetsavban kéndioxiddal kezelve, ahogyan azt Yale és Sowinski ismertette [Journal of Organic Chemistry, 25, 1824 (I960)]. Abban az esetben, amikor Q egy L-4 általános képeltű csoport a (IX) általános képletű vegyületek előállíthatók a szulfonsavból is, ahogyan azt A. Arcoria és munkatársai ismertették [Journal of Organic Chemistry, 39,1689- 1691 (1974)]. A fenti, (II) - (XII) általános képletű vegyületekben a különböző szubsztituensek jelentése az (I) általános képlet szerinti. A (III), (IV) és (V) általános képletű vegyületek új termékek. Az (I) általános képletű vegyületeket elsősorban egy vagy több mezőgazdaságilag elfogadható töltőanyagot tartalmazó gyomirtószer alakjában használjuk. Valójában, a találmány szerint előállított vegyületeket ritkán használjuk magukban a gyakorlati alkalmazáshoz. Ezeket a vegyületeket sokkal gyakrabban használjuk készítmények részeiként. Ezek a készítmények, amelyek mint gyomirtószerek használhatók, hatóanyagként a találmány szerint előállított fenti vegyületet tartalmazzák, mezőgazdaságilag elfogadható szilárd vagy folyékony töltőanyagokkal és felületaktív anyagokkal keverve. A specifikus töltőanyagok, amelyek használhatók, a szokásos inert anyagok és a szokásos felületaktív anyagok. A készítmények előállítása ugyancsak a találmány tárgyát képezi. A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak még számos más komponenst, például védőkolloidokat, a tapadást elősegítő anyagokat, sűrítőszereket, tixotróp anyagokat, a behatolást elősegítő anyagokat, stabilizátorokat, a kicsapódást gátló anyagokat és hasonlókat. Általánosabban kifejezve, a találmny szerinti készítmények keverhetők bármely szilárd vagy folyékony adalékanyaggal, amely a szokásos elkészítési eljárásoknak megfelel. A találmány szerint előállított hatóanyagok felhasználási mennyisége tág határok között változik, függ elsősorban a kiirtandó gyomnövény jellegétől és a vetésnek ezekkel a gyomnövényekkel való szokásos fertőzési fokától. A találmány szerinti készítmények általában 0,05- 95 t% találmány szerint előállított vegyületet egy vagy több szilárd vagy folyékony töltőanyagot és - ha szükséges - egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaznak. A jelen leírásban a „töltőanyag” kifejezés egy szerves vagy szervetlen jellegű vagy szintetikus anyagot jelent, amellyel a hatóanyagot keverjük, hogy felhasználását a növényeken, magokon vagy a talajon megkönnyítsük. Ez a töltőanyag átlalában inert, és mezőgazdaságilag elfogadhatónak kell lennie, főképpen a kezelt növényeken. A töltőanyag lehet szilárd (agyagok, természetes és szintetikus szilikátok, kovasav, gyanták, viaszok, szilárd műtrágyák és hasonlók) vagy folyékony (víz, alkohol, elsősorban butanol és hasonlók). A felületaktív anyag lehet egy emulgeáló-, diszpergálószer vagy ionos vagy nemionos nedvesítőszer vagy ezeknek a felületaktív anyagoknak a keveréke. Ilyenek például a poliakrilsav sói, a lignoszulfonsavak sói, A fenolszulfonsavak vagy naftalinszulfonsavak sói, az etilén-oxid polikondenzátumai alifás alkoholokkal, alifás savakkal vagy alifás aminokkal, szubsztituált fenolok, így elsősorban az alkil-fenolok vagy aril-fenolok, szulfonborostgyánkősav-észterek sói, taurinszármazékok, elsősorban alkil-tauridok, az etilért-oxidnak alkoholokkal vagy fenolokkal képezett polikondenzátiumainak foszforsav-észterei, alifás savak és poliolok észterei vagy a fenti vegyületek szulfát, szulfonát- vagy foszfát-származékai. Általában elengedhetetlen legalább egy felületaktív anyag jelenléte, mivel a vegyület és/vagy inert töltőanyag nem vízoldható és a felhasználásnál víz a hordozóanyag. A vegyületek tehát a felhasználás céljára általában készítmények alakjában vannak jelen. Ezek a találmány szerinti készítmények számos formában előállított szilárd és folyékony készítmények. A szilárd készítményformák, amelyeket meg kell említeni, a porozásra szolgáló porok (amelyek a vegyületet 95t%-ig tartalmazhatják) és a granulátumok, elsősorban az extrudálással, préseléssel, a granulált töltőanyagok átitatásával vagy egy por granulálásával készültek. Ezeknek az utóbbi granulátumoknak a hatóanyag-tartalma 0,5-80 tömeg%. A folyékony készítményformák és azok a formák, amelyek arra szolgálnak, hogy folyékony felhasználási formákat adjanak, cseppfolyósak. A cseppfolyós készítményeket permetezéssel használhatók, úgy állítjuk elő, hogy készítünk egy stabil fluid terméket, amely nem ülepedik ki (finoman porított) és rendszerint 10-75t% hatóanyagot, 0,5-30t% felületaktív anyagot, 0,l-30t% tioxotróp szert, 0-30t% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
