202868. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként heterociklusos szubsztituált N-szultám-szulfonamid-származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmény és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 202 868 B 2 A találmány heterociklusosán szubsztituált N-szultám­­szulfonamid-származékokat tartalmazó herbicid és nö­vekedésszabályozó készítményre, valamint a ható­anyagok előállítására vonatkozik. Ismert, hogy heterociklussal szubsztituált szulfonil­­karbamid-származékok herbicid és növekedésszabá­lyozó tulajdonságokat mutatnak (131 258 sz. európai szabadalmi bejelentés). Alkalmazásuk során azonban hátrányok jelenkeznek, mint például a magas perzisz­­tencia vagy a nem elégséges szelektivitás. Azt találtuk, hogy heterociklussal szubsztituált N- szultám-szulfonamidok különösen alkalmasak herbicid és növekedésszabályozó készítmények hatóanyagai gyanánt. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai az (I) általános képletben felelnek meg, amelyben R1 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, R~ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, a értéke 0, 1 vagy 2 és b értéke 0 vagy 1 azzal a megszorítással, hogy a és b összegének értéke 0, 1 vagy 2, c és e összegének értéke 0, 2, 3 vagy 4, d értéke 0, 1 vagy 2, azzal a megkötéssel, hogy c, d és e összegének értéke 2, 3 vagy 4, R4 jelentése (a) képletú csoport, amelyben E jelentése metincsoport vagy nitrogénatom, R5 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1-4 szénatomos alkoxicsoport vagy halogénatom és R° jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, halo­génatom vagy adott esetben 1-3 halogénatom­mal szubsztituált 1-4 szénatomos alkoxicso­port. Az (I) általános képletú vegyületek sókat képezhet­nek, amelyekben a -SO2-NH- csoport hidrogénatomja a mezőgazdaságban alkalmas kationnal van lecserélve. Ezek a sók általában fémsók, különösen alkálifém­vagy alkáliföldfémsók, adott esetben alkilezett ammó­­niumsók vagy szerves aminsók. A sókat előnyösen kö­zömbös oldószerben, pl. vizes, metanolos vagy aceto­­nos közegben állítjuk elő 0 és 100 °C közötti hőmér­sékleten. A sók elállítása során bázisként például az alábbiakat alkalmazhatjuk: alkálifém- karbonátok, így kálium-karbonát, alkálifém- és alkáliföldfém-hidroxi­­dok, ammünia vagy etanol-amin. A találmány értelmében a vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a) egy (II) általános képletú vegyület - a (II) álta­lános képletben R1, R2, a, b, c, d és e jelentése a fenti - (III) általános képletú aminnal - a (ül) általános kép­letben R4 jelentése a fenti - reagáltatunk, vagy b) egy (V) általános képletú vegyületet - a (IV) ál­talános képletben R1, R2, a, b, c, d és e jelentése a fenti - egy (V) általános képletú klór-szulfonil-karba­­mid-származékkal - az (V) általános képletben R4 je­lentése a fenti - reagáltatunk, és a kapott (I) általános képletú vegyületet kívánt esetben sóvá alakítjuk. A (II) és (III) általános képletú vegyületeket előnyö­sen közömbös aprotikus oldószerben (acetonitril, dik­lór-metán, toluol, tetrahidrofurán vagy dioxán) reagál­­tatjuk 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja kö­zötti hőmérsékleten. A (II) általános képletú n-szultám-szulfonil-izocia­­nátok új vegyületek, és a (IV) általános képletú szul­­támok és klór-szulfonil-izocianát reagáltatása során ál­líthatjuk elő őket. Ezt a reagáltatást előnyösen közöm­bös szerves oldószeben, pl. toluolban, xilolban vagy klór-benzolban végezzük, a nyíltláncú szekunder szul­­fonamidok és klór-szulfonil-izocianát reakciója esetére ismert módon (2 257 240 sz. NSZK-beli közrebocsá­­tási irat). A (IV) általános képletú vegyületeket az (V) általá­nos képletú klór-szulfonil-karbamid-származékokkal előnyösen közömbös oldószeres közegben (pl. diklór­­metán, acetonitril, tetrahidrofurán, dioxán vagy dimeto­­xi-etán) -70 °C és 150 "C közötti hőmérsékleten, adott esetben a sósavat megkötő bázis jelenlétében reagáltat­­juk. Bázisként például az alábbiak kerülhetnek felhasz­nálásra: alkálifém- és alkáliföldfém-karbonátok, illen e -hidrogén-karbonátok, így kálium-karbonát, nátrium­­hidrogén-karbonát, nátrium-karbonát vagy tercier ami­­nok, mint amilyenek a piridin vagy a trietil-amin. A (IV) általános képletú szultámok az irodalomból ismertek, és az irodalomban ismertetett eljárások se­gítségével állíthatók elő (Liebigs Ann. 646 (1961), 32- 45. old.; Liebigs Ann. 651 (1962), 17-29. old.; C.A. 89 (1978), 179478 z; Bull. Chem. Soc. Jap. 44 (1971), 771-777; Tetrahedron. Lett. (1972), 213. old.; Chem. Ber. 93 (1960), 784. old.). Az (V) általános képletú klór-szulfonil-karbamid­­származékok előállíthatók a (III) általános képletú aminok és klór-szulfonil-izocianát reagáltatása útján (141 199 sz. európai szabadalmi bejelentés). A (III) általános képletú kiindulási anyagok ismer­tek, és elvben ismert eljárások segítségével állíthatók elő, például a megfelelő guanidinszármazékok megfe­lelően szubsztituált 1,3-diketonokkal végzett ciklizálá­­sa [vö.: „The Chemistry of Heterocyclic Compounds”, Vol. XVI (1962) and Supplement I (1970)], vagy ci­­anur-klorid deriválása [vö.: „The Chemistry of Hete­rocyclic Compounds”, L. Rapaport: „s-Triazines and Derivatives” (1959)] útján. Az (I) általános képletú vegyületeknek gazdaságilag fontos egy- és kétszikű gyomnövények széles spekt­ruma elen kiváló herbicid hatása van. Nehezen leküzd­hető évelő gyomnövények, amelyek rizómákból, gyö­kerekből vagy egyéb áttelelő szervekből hajtanak ki, az (I) általános képeltú vegyietekkel szintén jól pusz­­títhatók. Az (I) általános képletú hatóanyagot tartalma­zó készítmények vetés előtt, kikelés előtt vagy kikelés után alkalmazhatók. Az alábbiakban néhány egy- és kétszikű gyomnövényt nevezünk meg példaképpen, amelyek a találmány szerinti készítményekkel jól gyé­­ríthetők. A felsorolás azonban nem korlátozó jellegű, hanem csak tájékoztató. Az egyszikűek közül: Avena, Lolium, Alopecums, Phalaris, Echinochloa, Digitaria, Setaria stb., továbbá egynyári Cyperus fajták, valamint évelő Agropyron, Cynodon, Imperata és Sorghum, de évelő Cyperus is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom