202859. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként kinolin- és pirindinszármazékokat tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
17 HU 202 859 B 18 f) Szuszpenzió-koncentrátum a) b) 2-izopropil-7,8,9,10-tetrahidro-2,8,8--trimetil-3H,5H-imidazol/l ’,2 ’:1,2/-pirrolo/3,4-b-kinolin-3,5-dion 40 % 5 % etilénglikol 10 % 10 % nonil-fenol-polietilénglikol-éter (15 mól etilén-oxid) 6 % 1 % nátrium-ligninszulfonát 10 % 5 % karboxi-metil-cellulóz 1 % 1 % 37%-os, vizes formaldehidoldat 0,2% 0,2% szilikonolaj (75%-os, vizes emulzió alakjában) 0,8% 0,8% víz 32 % 77 % A finoman eldörzsölt hatóanyagot az adalékanyagokkal alaposan összekeveijük. Ily módon szuszpenziókoncentrátumot kapunk, melyből vízzel történő hígítással bármely kívánt koncentrációjú szuszpenzió előállítható. B) Biológiai példák B.l. Kikelés előtti herbicid hatás Expandált vermikulittal (sűrűség: 0,135 g/cm3, vízszívóképesség: 0,565 1/1) műanyag cserepeket töltünk meg. A nem adszorptív vermikulit deionizált vízzel készített hatóanyag-emulzióval történő telítése után (az emulzió a hatóanyagot 70,8 ppm koncentrációban tartalmazza) a felületre a következő növények magvait vetettük: zsázsa, Agrostis tenuis, Stellaria media és Digitaria sanguinalis. Ezután a cserepeket 20 *C-os klímakamrában helyeztük el, ahol a megvilágítás körülbelül 20 klux, és a levegő nedvességtartalma 70% volt. A 4-6 napos csírázási fázis alatt a cserepeket a helyi levegőnedvesség növelése érdekében fényáteresztő anyaggal borítottuk, és ionmentesített vízzel öntöztük. Az 5. nap elteltével az öntözővízhez 0,5 t% kereskedelmi forgalomban levő, folyékony műtrágyát (Greenzit) adtunk. A vetés követő 12. napon a kísérletet kiértékeltük, és a kísérleti növényekre mutatott hatást a B.2. példában megadott skála szerint értékeltük. Az eredményeket a IV. táblázatban foglaljuk össze: IV. táblázat Vegyület száma Zsázsa Agrostis Stellaria Digitaria 2.01. 2 2 2 2 2.02.» 2 2 2 2 2.03.» 2 2 2 2 2.06.* 2 2 2 2 2.07.* 2 2 2 2 3.01. 2 2 2 2 15=A 2.02. és 2.03. vegyületeket a H.2.3. példában nyert elegyként vizsgáltuk. *= A 2.06. és 2.07. vegyületeket a H.2.2. példában nyert elegyként használtuk. B.2. Kikelés előtti herbicid hatás Melegházban, közvetlenül a kísérleti növények vetése után a talaj felületét 25 t%-os emulzió-koncentrátumból nyert vizes hatóanyag-diszperzióval kezeltük. A hatóanyagot 2000-500 g hatóanyag/ha mennyiségben alkalmaztuk. A cserepeket eután 22-25 °C-os melegházban tartottuk, 50-70%-os relatív nedvességtartalmú levegőn, majd a kísérletet három hét elteltével kiértékeltük, és az eredményeket az alábbi skála szerint adtuk meg: 1 A növények nem csíráztak vagy nem hajtottak ki. 2-3 Igen erős károsodás. 4 Erős károsodás. 5 Közepes károsodás, a növények satnyák. 6 Károsodások, a növény regenerálható. 7-8 Enyhe károsodás. 9 Normál növekedés, mint a kezeletlen növényeknél. Az 1-4 (különösen az 1-3) értékek jó, illetve igen jó herbicid hatást mutatnak. A 6-9 értékek, főleg a 7-9 értékek jó toleranciát mutatnak (főleg a kultúrnövényeknél). A fenti vizsgálatban a 2.01., 2.02., 3.01. és 3.02. számú vegyülctek 500-2000 g/ha mennyiségben jó, illetve igen jó herbicid hatást mutattak a következő kísérleti növényeken: Avena fatua, Bromus tectorum, Lolium perenne, Alopecurus myos., Digitaria sang., Echinochloa crus-galli, Sorghum halep., Abutilon, Amaranthus rét., Chenopodium Sp., Solanum nigrum, Ipomoea, Sinapis, Stellaria, Chrysanthe, leuc., Galium aparine és Veronica sp.; ugyanakkor a vegyületek ebben az alkalmazott mennyiségben a szójanövekedést nem, vagy csak igen kis mennyiségben gátolták (jó tolerancia). B.3. Kikelés utáni herbicid hatás (kontakt herbicid) Különböző egyszikű és kétszzíkű gyomnövényeket kikelés utáni 4-6 leveles állapotukban 2000-500 g hatóanyag/ha dózisnak megfelelő mennyiségű, vizes hatóanyag-diszperzióval permeteztünk be, majd azokat 24- 26 'C hőmérsékleten, 45-60% relatív nedvességtartalmú levegőn tartottuk. A kezelést követő 15. napon a kísérletet a B.2. példában leírt skála szerint kiértékeltük. A fenti vizsgálatban a 2.01., 2.02., 2.06., 3.01. és 3.02. vegyületek 500-200 g/ha mennyiségben jó, illetve igen jó herbicid hatást mutattak a következő kísérleti növényekre: Avena fatua, Bromus tectorum, Lolium perenne, Alopecurus myos., Digitaria sang., Echinochloa crusgalli, Sorghum halep-, Abutilon, Xanthium Sp., Amaranthus rét., Chenopodium Sp., Solanum nigrum, Sinapis, Stellaria, Chrysanthe, leuc., Galium aparine és Veronica Sp., ugyanakkor a vegyületek a szója és gyapot növekedését az alkalmazón dózisban nem, vagy csak igen kis mértékben befolyásolták (jó tolerancia). B.4. Növekedésgátlás füveken, kikelés utáni alkalmazás Különböző fűfajták keverékét (például Poa, Festuca, Lolium, Bromus, Cynosurus) 15 cm-es műanyag cserepekben steril termőföldbe ültettünk, és melegházban, 21 'C hőmérsékleten és 17 *C éjszakai hőmérsékleten hajtattuk. 13,5 óra/nap megvilágítást alkalmaztunk, legalább 7000 lux intenzitással. A kicklés után a növényeket hetente körülbelül 6 cm magasságig visszavágtuk. Az ültetést követő körülbelül 42. napon és 1 nappal az utolsó nyírást követően, 60-500 g hatóanyag/ha mennyiségben vizes permedével kezeltük a füvet. A felhasznált vízmennyiség 5001/ha volt 20 nappal a kezelés után a kísérletet kiértékeltük. Ennek során megállapítottuk a legutolsó nyírás utáni 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
