202859. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként kinolin- és pirindinszármazékokat tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 HU 202 859 B 6 R7 hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos al­­kilcsoport, p értéke 4-6, és Rí, R2, R3 és m a fentiekben megadott, (IX) általános képletű diészterrel reagáltatunk, ahol R4 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, és az így keletkezett monokondenzációs terméket egy második reakciólépésben ammóniával (II) általános képletű vegyületté gyűrűzárjuk, vagy b) egy (X) általános képletű ß-hidroxi-ketont, ahol Rí, R2, R3 és m a fentiekben megadott, (XI) általános képletű amino-fumaráttal kondenzálunk, ahol R* jelentése a fentiekben megadott A (VIII) általános képletű enaminok ismertek, vagy az irodalomban ismert eljárásokhoz hasonló módszerek­kel állíthatók el<5, például egy szekunder aminnak a megfelelő ketonnal végzett savkatalizált kondenzáció­jával. Aszimmetriásan szubsztituált ketonok esetén ena­­min-elegyek keletkeznek, melyek az a) kondenzációs reakcióban (II) általános képletű izomer-diészterek ele­­gycihez vezetnek. Ezen (II) általános képletű szerkezeti izomer vegyü­­letek elválasztását végezhetjük még a diészter állapot­ban is, vagy a diészterből kapott (I), általános képletű vegyületek formájában. A b) eljárásváltozatot többek között a 2174395 számú nagy-britanniai nyilvánosságrahozatali irat ismerteti. Az előzőekben ismertetett eljárások során alkalmaz­ható oldószerek és reakciókörülmények szakember szá­mára ismertek, és lényegében ugyanazok, melyeket a végtermékek előállítása során ismertettünk. Ugyancsak a találmány tárgya herbicid készítmény, mely hatóanyagként legalább egy (I) általános képletű vegyületet tartalmaz. Az (I) általános képletű hatóanyagokat hcrbicidként általában 0,005-5, főleg 0,05-4,0 kg/ha, előnyösen 0,1-2,0 kg/ha mennyiségben alkalmazhatjuk. A herbicid ha­tás a felhasznált mennyiségtől függ. Nagyobb felhasz­nált mennyiség esetén az (I) általános képletű vegyüle­­tek totális herbicid hatást, alacsonyabb dózisok esetén szelektív herbicid hatást mutatnak. A mindenkori alkal­mazási célnak és az alkalmazás időpontjának megfelelő optimális hatóanyag-mennyiséget mind kikelés előtti, mind kikelés utáni alkalmazás esetén kísérletekkel kell megállapítani. Ezenkívül az (I) általános képletű vegyü­letek a haszonnövények vetőanyagára is felvihetők (ve­­tőanyag-csávázás). Az (I) általános képletű vegyületek jelentős szelekti­vitást mutatnak hüvelyesek és szója esetén. Ezért az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen alkalmazhat­juk kétszikű haszonnövény vetéseken, különösen szója kikelés előtti és kikelés utáni kezelésénél, és gyapot kikelés utáni kezelésénél. A legkülönbözőbb gyomokra és fűfélékre mutatott herbicid hatásuk mellett az (I) általános képletű vegyü­letek növénynövekedést szabályozó hatással is rendel­keznek. A növénynövekedést szabályozó anyagokat például a növények vegetatív növekedésének gátlására használ­hatjuk. Az ilyen növekedésgátlás különösen nagy gya­korlati jelentőségű fűfélék esetén, mivel így a fűnyírás gyakorisága parkokban, sportpályákon, útszéleken, re­pülőtereken és gyümölcsösökben lényegesen csökkent­hető. Ugyancsak jelentős a gyomok és fás növények növekedésének szabályozása közutak mentén, valamint vezetékek és távvezetékek közelében, és általánosan minden olyan helyen, ahol a növények erős növekedése nem kívánatos. Ugyancsak jelentős a növénynövekedést szabályozó vegyületek alkalmazása gabonafélék hosszanü növeke­désének gátlására. Különösen fontos ez, mivel beérés előtt a növények szára gyakran megtörik (ledőlés), vagy teljesen elfekszik. Ezenkívül a növénynövekedést sza­bályozó vegyületek gabona esetén szárvastagodást idéz­nek elő, mely ugyancsak a megdőlés ellen hat. A nö­vénynövekedést szabályozó vegyületek alkalmazása a szalma rövidítésére és erősítésére lehetővé teszi, hogy nagyobb műtrágyamennyiségeket vigyünk fel, és így a termést növeljük, anélkül, hogy a gabona megdőlésének veszélye fennállna. A vegetatív növekedés gátlása számos haszonnövény esetén sűrűbb ültetést tesz lehetővé, ezáltal az adott talajfelületre vonatkoztatva terméstöbblet érhető el. Ugyancsak előnye az így létrehozott kisebb növények­nek, hogy a növények könnyebben megmunkálható és arathatók. Az (I) általános képletű vegyületek különösen egy­szikűekkel szemben mutatnak jó növénynövekedést szabályozó hatást. Különösen előnyösen alkalmazhatók az (I) általános képletű vegyületek kukoricaültetvényeken az aljnö­vényzet növekedésének szabályozására. Kukoricaültetvényeken aljnövényzetként olyan nö­vények előnyösek, melyek az egyes kukoricanövények között a talajon nőnek, így elsősorban kukoricaültetvé­nyeken a talaj erózióját akadályozzák meg. Ilyen, alkal­mas aljnövényzet többek között a repce, lóhere, fűfélék és hüvelyesek. Az (I) általános képletű vegyületek előnyösen „pre­­post-szelektivitással” rendelkeznek, különböző Affélék­kel szemben kukoricaültetvényeken. A fűfélékre mutatott növekedésgátló hatás különösen kifejezett kikelés utáni alkalmazás esetén, míg kukori­caültetvényeken kikelés előtti alkalmazás esetén a nö­vekedés csak kismértékben gátolt. Az ilyen jellegű „pre­­post-szelektivitás” lehetővé teszi kukoricának fűfélékre történő vetését. Ennek érdekében a hatóanyag adagolá­sának időpontját úgy kell megválasztani, hogy a ható­anyag a fűfélék kikelése után, de a kukorica kikelése előtt kerüljön alkalmazásra. Az első hetekben a fűfélék növekedése oly mértékben gátolt, hogy a kukoricanövé­nyek akadálytalanul kifejlődhetnek. Kukorica esetén aljnövényzet kezelésére különösen alkalmas, „pre-post-szeleküvitással” rendelkező (I) ál­talános képletű vegyületek például a következők: 2-(5-izopropil-5-metil-lH-imidazol4-on-2-il)-5,5- -dimetil-5,6,7,8-tetrahidrokinolin-3-karbonsav, 2,7-dimetil-2-izopropil-7,8,9,10-tetrahidro-3H,5H­­-imidazo[l’,2’: l,2]pirrolo[3,4-b]kinolin-3,5-dion, 2,9-dimetil-2-izopropil-7,8,9,10-tctrahidro-3H,5H­­-imidazo[r,2’: l,2]pirrolo[3,4-b]kinolin-3,5-dion,ésa 2,7(9)-dimetil-2-izopropil-7,8,9,10-tetrahidro-3H,5H­­-imidazo[r,2’ : l,2]pirrolo[3,4-b]kinolin-3,5-dion elegy. Az (I) általános képletű vegyületeket növénynöveke­dést szabályozóként 0,005-1 kg/ha mennyiségben al-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom