202857. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált oxatiolánokat tartalmazó fungicid, illetve növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 HU 202 857 B 4 A találmányunk szerinti eljárással a vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy azolokkal szubsztituált ketonokat és merkapto-alkoholokat katalitikusán reagál tatunk, majd az így keletkezett intermedier vegyületet ciklizál­­juk. Azolokkal szubsztituált ketonokat keton-halogeni­­dekből állítunk elő, úgy, hogy a halogénatomot megfe­lelő azolcsoporttal helyettesítjük (imidazol vagy 1H- 1,2,4-triazol) az 1 054 613 számú kanadai és a 2 303 475 számú francia szabadalmi leírásban ismerte­tett módszerekkel. Az azolokkal szubsztituált ketonok átalakítása olyan (I) általános képletű vegyületté, amelyben n=0 értékű, úgy történik, hogy a megfelelő merkaptolokkal reagál­­tatjuk. A ciklizáláshoz legalább 1 mól, de előnyösebb feleslegben alkalmazott merkaptol és valamilyen sav­katalizátor, pl. p-toluolszulfonsav szükséges. A ciklizá­­lást előnyösen valamilyen oldószer, pl. toluol és n-buta­­nol elegyben, a keletkező víz azeotróp eltávolításával végezzük. Szulfoxid és szulfon vegyületek az n=0 értékű (I) általános képletű vegyületek hidrogén-peroxidos vagy szerves hidrogén-peroxidos, pl. m-klór-peroxi-benzoe­­savas oxidációjával állíthatók elő, klórozott szerves ol­dószerben, előnyösen diklór-metánban vagy kloro­formban. Szulfoxidokat főleg oxatiolánok ekvivalens mennyiségű m-klór-peroxi-benzoesavval 0 *C és a kör­nyezeti hőmérséklet között végrehajtott reakciójával ál­lítunk elő. Az oxiatiolánokat úgy alakítjuk át szulfonok­­ká, hogy legalább az ekvivalens mennyiség kétszeresé­nek vagy többszörösének megfelelő mennyiségű m­­klór-peroxi-benzoesawal reagáltatjuk klórozott szén­­hidrogén oldószerben, az oldószer visszafolyatási hő­mérsékletén. Az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, amelyek képletében az R jelentése szubsztituált etiléncsoport (-CHz-CH(R*)-), a két izomer vegyület bármelyike keletkezhet, és az izomerekben az Rx alkil­­szubsztituens kapcsolódhat az oxiatiolángyűrű 4- vagy 5-helyzetében is. A találmányunk szerinti eljárással előállított vegyü­leteket fő alkalmazási területükön, gombaölő szerként alkalmazva a hatóanyagokat használhatjuk hatásos szer formában, semleges hordozóanyagokkal és/vagy ada­lékanyagokkal együtt. Az egyik ilyen szerforma a ható­anyag semleges, szilárd hordozóval kialakított kompo­zíciója. A találmányunk szerinti kompozíciókban alkal­mazott semleges hordozóanyagok az ásványi sziliká­­tok, pl. csillám, talkum, pirofillit és agyagásvány. Egyéb, a találmányunk szerinti készítményekhez alkal­mas szilárd hordozóanyagok képviselői még: az őrölt kő, faszén vagy kukorica. Az előzőekben leírt, a ható­anyagot és semleges hordozóanyagokat tartalmazó szi­lárd készítmények alkalmazása a szakterületen jól is­mert eljárásokkal, pl. kiszórással, csávázással, a talajba keverve magkezeléssel történhet. A találmányunk szerinti készítmények további cso­portját a folyékony kompozíciók alkotják, amelyek ha­tóanyagot és semleges folyékony hordozóanyagot tar­talmaznak. Ezekben a készítményekben a folyékony horozóanyag valamilyen oldószer vagy a hatóanyagot szuszpendáló anyag lehet. Hangsúlyozandó, hogy a hordozóanyagok nem fejtenek ki fungicid hatást A találmányunk szerinti készítmények folyékony hordozóanyagainak jellegzetes képviselői: a víz, alka­nolok és aromás oldószerek, pl. szubsztituált és szub­­sztituálatlan fenil-, benzol-, kerozin-, toluol- és xilolve­­gyületek. A folyékony kompozíciók másik, jól használható tí­pusa, az emulziós koncentrátum is készíthető a találmá­nyunk szerinti eljárással előállított hatóanyagok megfe­lelő szerves oldószerben való feloldásával, majd vizes keverésével. Az emulzió kialakításához természetesen megfelelő emulgeálószert, pl. anionos, nemionos vagy kationos felületaktív anyagot kell hozzáadni. A folyékony kompozíciók másik képviselője, a disz­perziós szerforma is készíthető a találmányunk szerinti eljárással előállított hatóanyag szerves oldószer nélküli, vizes kiszerelésével. Az ilyen módon kiszerelt szusz­penzióhoz is felületaktív diszpergálószert kell adni. A folyékony kompozíciókhoz alkalmazható hatásos felületaktív anyagok a szakterületen jól ismertek, pl. a 2 547 734 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásban az emulziókban és diszperziókban al­kalmazható felületaktív anyagokat részletesen ismerte­tik. A találmányunk szerinti eljárással előállított ható­anyagok az aeroszolos alkalmazásra kiszerelt oldatok készítéséhez is használhatók. Ezeket a kompozíciókat úgy készítjük, hogy a hatóanyagot közvetlenül nyomás alatt lévő aeroszol oldószerben oldjuk. Az aeroszolos eljárás során az aeroszol oldatot a vivőgáz nyomásával juttatjuk ki. Az aeroszolos oldat úgy is készíthető, hogy a talál­mányunk szerinti eljárással előállított hatóanyagot elő­ször egy kevésbé iUó oldószerben feloldjuk, majd az így keletkezett oldatot egy nagyon illő folyékony aero­szol vivőanyaggal elegyítjük; az oldat kijuttatása az előzőekben leírtak szerinti. Készíthetünk kétfázisú kompozíciót is. Ennél az el­járásnál a találmányunk szerinti eljárással előállított ha­tóanyagot először egy semleges, szilárd hordozóanya­gon adszorbeáltatjuk. Erre a célra különösen előnyösek az előzőekben említett különböző ásványi szilikátok. Ezután a semleges szilikátokat diszpergálóanyag jelen­létében nem oldó közegben, rendszerint vízben diszper­­gáljuk. A találmányunk szerinti fungicid készítményekhez megfelelő oldószerek a következők (ezek a példák csak szemléltetésre szolgálnak, a találmány terjedelmét nem korlátozzák): aceton, metanol, izopropanol, t-butil-al­­kohol, ciklohexanol, ciklohexanon, n-butil-alkohol, to­luol, xilol, dioxán, dimetil-formamid, dimetil-szulfo­­xid, etilén-diklorid, diaceton-alkohol és metil-pirroli­­don. Az ezekből az oldatokból készített vizes emulziók a mikrobák megjelenési helyére kijuttatva is alkalmaz­hatók. A találmányunk szerinti fungicid szerek kijuttatása történhet a védendő növény levélzetére vagy arra a talajra, amelyben a védendő növényt termesztjük. Le­vélre való alkalmazáskor a felhasznált hatóanyag dózis 0,125 kg/ha és 10 kg/ha közötti érték. Előnyösebb, ha a levélre való alkalmazás esetén a felhasznált dózis 0,125 kg/ha és 5,0 kg/ha közötti érték. A növényvédelemben járatos szakemberek tudják, hogy a pontos koncentrá­ció nagymértékben a fellépő betegségtől és a védendő növénytől függ. Azokban az esetekben, amikor a készítmény alkal­mazása a talajba történik, a felhasznált dózis 5-500 ppm hatóanyag. A tartományon belül ténylegesen alkal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom