202855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új bifenil-származékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 202 855 B 2 A találmány tárgya eljárás az új (I) általános képletű bifenil-származékok előállítására, a képletben R, és R2 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport. E vegy ülctek alkalmasak májbetegségek, így akut hepatitis és króni­kus hepatitis kezelésére. A találmány tárgyához tartozik e hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítása is. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy olyan (I) általános képletű vegyidet előállítá­sára, amelynek képletében R2 jelentése metilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, (II) képletű vegyületet savas körülmények között hidrolizálunk, majd kívánt esetben i) az R, helyében metilcsoportot tartalmazó (1) álta­lános képletű vegyület előállítására - a képletben R2 jelentése metilcsoport -a kapott (I) általános képletű vegyületet metilezzük, és/vagy ii) az R2 helyében hidrogénatomot tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyület előállítására - a képletben Rx jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport -a kapott (I) általános képletű vegyületet - a képlet­ben R2 metilcsoport, R, jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport - lúgos körülmények között hidrolizáljuk. Japánban jelenleg mintegy kétmillióan szenvednek akut és krónikus hepatitisben; ismeretes, hogy e bete­gek gyógyítására a Schisadraceae fajhoz tartozó Schi­­sandra chinesis Bili elnevezésű gyümölcsben lévő, di­­benzo-ciklooktadién szerkezettel rendelkező anyagot alkalmaznak (60-122 560 számú japán szabadalmi be­jelentés). De a gyógyszeren túlmenően szükség van egyéb, nagyobb hatású, a májbetegségek gyógyítására hasznosítható gyógyászati készítményekre is. A májbetegségek gyógyítására számos hatásos ve­gyületet sikerült előállítani (60-136261 számú japán szabadalmi bejelentés), de e vegyületeken túlmenően azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállí­tott (I) általános képletű új bifenil-származékok kedve­ző hatással rendelkeznek és segítségükkel a májbeteg­ségek eredményesen kezelhetők. Az (I) általános képletben R, és R2 jelentése hidrogénatom vagy metil-csoport. Az (j) általános képletű vegyületet a (II) kcpletű vegyületekből állíthatjuk elő hidrolízissel. A (II) képletű vegyületeket előállíthatjuk például az alábbiakban leírt (1>—(5) előállítási lépések segítségé­vel. (1) Valamely, a kereskedelmi forgalomban kapható gallussav-alkil-észtert vízmentes kálium-karbonáttal és metilezőszerrel kezelünk szerves oldószerben, így pél­dául acetonban vagy dimetil-szulfoxidban oldva, meti­­lezőszerként például jód-metánt, diklór-metánt vagy bróm-klór-metánt használhatunk 20-60 *C közötti hő­mérsékleten; a műveletet 20-40 óra hosszat, vízmentes körülmények között, például nitrogén áramban végez­zük. Ily módon eljárva (III) általános képletű vegyületet kapunk; a képletben R3 jelentése hidrogénatom, metil-, etil- vagy propilcso­port. (2) A kapott (III) általános képletű vegyületet - a képletben R3 jelentése a fenti - halogénezzük, így (IV) általános képletű vegyülelhez jutunk; a képletben R3 jelentése a fenti és X jelentése halogénatom. A halogénezést ismert módon végezzük. Halogénatom­ként szerepelhet klór-, bróm- vagy jódatom. A művele­tet oldószerben, így például ecetsavban és kloroform­ban, továbbá oldást elősegítő szerben, így dimetil-for­­mamidban végezhetjük. A reakcióelegyet 10-20 óra hosszat -10 *C és szobahőmérséklet közötti hőmérsék­leten tartva, a reakciót teljessé tehetjük. A reakció befe­jeződése után az elegyet jeges vízhez öntjük, éterrel extraháljuk 10%-os kálium-karbonát vagy hasonló bá­­zikus vegyület jelenlétében. Ily módon (IV) általános képletű vegyületet kapunk. (3) A kapott (IV) általános képletű vegyületet - a képletben R3 és X jelentése a fentiekben megadott - bázis jelenlétében cinkkel reagáltatjuk, így (V) általá­nos képletű vegyületet kapunk; a képletben X jelentése a fentiekben megadottal azonos. Bázisként alkalmazhatunk például nátrium-hidroxi­­dot vagy kálium-hidroxidot; a reakcióelegy hőmérsék­letét előnyösen 0-30 *C között tartjuk 1-8 óra hosszat. A művelet során az alkil-észter csoportot hidrolizálva karboxil-csoportot tartalmazó vegyületet kapunk. Mint­hogy a reakció eredményeként kapott termék az oldat­ból kicsapódik, a kapott vegyület szűréssel és átkristá­­lyosítással egyszerűen tisztítható. A fenti reakció során a 2-es és 6-os helyzetben lévő halogénatom szubsztituálódik, a művelet végbemegy R3 és X jelentésétől függetlenül. (4) Ezt követően a kapott (V) általános képletű ve­gyületet metilezzük és Ullmann-féle eljárással össze­kapcsoljuk; így (VI) képletű vegyületet kapunk. A metilezéshez metilezőszert, így például dimetil­­-szulfátot alkalmazunk ismert eljárás szerint. Az Ull­mann-féle kapcsolásnál a metilezett termékekhez réz­port adunk, és az elegyet előnyösen 70-100 ‘C hőmér­sékleten tartjuk mintegy 3-6 óra hosszat; a műveletet csökkentett nyomás alatt végezzük; a reakcióelegyet ezt követően 130-160 *C hőmérsékleten tartjuk mint­egy 10-20 óra hosszat, a műveletet atmoszféra nyomá­son végezzük. A reakció befejeződése után a reakció­elegyet szerves oldószerrel extraháljuk; így (VI) képle­tű vegyületet kapunk. (5) A kapott (VI) képletű vegyületet oldószerben, így például vízmentes benzolban ólom-tetraacetáttal rea­gáltatjuk célszerűen közömbös gáz jelenlétében; így (II) képletű vegyületet kapunk. A természetben előforduló bifenil-származékokhoz hasonló szerkezetű vegyületek szintézisére Xie és társai dolgoztak ki eljárást (Acta Pharmaceutica Sinica 17. kötet, 1. szám, 23-27. oldal). Az itt ismertetett eljárás szerint a kereskedelmi forgalomban kapható gallussav­­-metil-észter méta helyzetében lévő egyik hidroxil-cso­­port szelcku've metilezhető és így (A) képletű vegyület állítható elő. E vegyületet bázis jelenlétében dijód-me­­tánnal reagáltatva (B) képletű vegyület nyerhető. Ezt követően a (B) képletű vegyületet a 6-os helyzetben brómozva (C) képletű vegyület állítható elő; a (C) kép­­lctű vegyület összekapcsolása révén - az összekapcso­lást Ullmann-féle eljárással végzik - (VI) képletű ve­gyület állítható elő. E szerint az ismert megoldás szerint eljárva három bróm-vegyület képződik: 2-bróm-, 6-bróm- és 2,6-di­­bróm-származék; a 6-bróm-származék hozama igen alacsony: 10%. Az ismert megoldással nem lehet a 6-os helyzetbe magas hozammal szelektíve brómot bevinni. Kísérleteket végeztünk annak érdekében, hogy a gal­­lussav 6-os helyzetébe brómatomot vigyünk be szelek-5 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom