202831. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N'-helyettesített-N,N'-diacil-hidrazin hattagú heterociklusos származékait tartalmazó inszekticid kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására
7 HU 202 831 B 8 kát alkalmazunk, de kívánt esetben ennél magasabb vagy alacsonyabb arány is alkalmazható. Az alkalmazott bázis mennnyisége általában 1 ekvivalens a (III) általános képletű vegylilet ekvivalenseire számítva. A B eljárás szerint, amelyet a B reakcióvázlat szemléltet, (IV) általános képletű N’-helyettesített-N-benzoil-hidrazint (V) általános képletű vegyiilettel reagáltatunk bázis jelenlétében, inert oldószerben. Az (F), (IV) és (V) képletben Ar jelentése az (I) általános képlettel kapcsolatban definiált fenilcsoport, Hét jelentése az (I) általános képlettel kapcsolatban definiált hattagú heterociklusos gyűrű, R1 jelentése az (I) általános képletnél megadottal azonos és W jelentése kilépőcsoport, előnyösen halogénatom, például klóratom, alkoxicsoport, például etoxicsoport, metil-szulfonát- vagy észtercsoport, például acetátcsoport. A B eljárásban alkalmazott (IV) általános képletű vegyület lehet például N’-izopropil-N-benzoil-hidrazin; N’-szek-butil-N-benzoil-hidrazin; N’-(l-metil-neopentil)-N-benzoil-hidrazin; N’-neopentil-N-benzoil-hidrazin; N’-izobutil-N-benzoil-hidrazin; N’-(l>2,2- -trimetil-propil)-N-benzoil-hidrazin; N’-diizopropil-metil-N-benzoil-hidrazin; N’-t-butil-N-benzoil-hidrazin; N’-t-butil-N-(4-metil-benzoil)-hidrazin; N’-t-butil-N^4-klór-benzoil)-hidrazin stb. Az (V) általános képletű vegyületek általában kereskedelemben kaphatók, illetve kereskedelemben hozzáférhető kiindulási anyagokból ismert eljárásokkal előállíthattak. A B eljárásban alkalmazott oldószer lehet például víz, szénhidrogének, például toluol, xilol, hexán, heptán stb., alkoholok, mint például metanol, etanol, izopropanol stb., glim, tetrahidrofurán, acetonitril, piridin vagy halogénezett szénhidrogének, például metilén-klorid vagy ezek elegye. Előnyös oldószer a víz, toluol, metilén-klorid vagy ezek elegye. A B eljárásban bázisként alkalmazhatunk például tercier aminokat, például trietil-amint, piridint, káliumkarbonátot, nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot. Előnyösen nátrium-hidroxidot vagy trietil-amint alkalmazunk. A B eljárást -50 'C és 150 *C közötti hőmérsékleten lehet végrehajtani. Ha W jelentése halogénatom, a reakciót előnyösen 0 és 30 *C közötti hőmérsékleten, ha W jelentése alkoxicsoport, akkor 100 és 150 *C közötti hőmérsékleten, ha W jelentése metil-szulfonát-csoport, akkor -20 és +20 ‘C közötti hőmérsépkéleten, ha W jelentése észtercsoport, akkor 0 és 55 *C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A B eljárást előnyösen atmoszférikus nyomáson végezzük, ettől azonban magasabb vagy alacsonyabb nyomásokat is alkalmazhatunk. A B eljárásban a reagenseket előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk, ennél azonban magasabb vagy alacsonyabb arányokat is alkalmazhatunk. A B eljárásban általában 1 ekvivalens bázist alkalmazunk az (V) általános képletű vegyületek ekvivalenseire számítva. A C eljárásváltozat szerint, amelyet a C reakcióvázlat szemléltet, (VII) általános képletű N’-helyettesített-N’-benzoil-hidrazint (V) általános képletű vegyületekkel reagáltatunk bázis jelenlétében, inert oldószerben. Az (I’), (V) és (VII) képletben Árjelentése megegyezik az 0) általános képlettel kapcsolatban definiált fenilcsoporttal, Hét jelentése megegyezik az (I) általános képlettel kapcsolatban definiált hattagú heterociklusos csoporttal, R1 jelentése megegyezik az (I) általános képletnél megadottal és W jelentése kilépőcsoport, előnyösen halogénatom, például klóratom, alkoxicsoport, például etoxicsoport, metil-szulfonát-csoport, vagy észtercsoport, pl. acetátcsoport Az (V) általános képletű vegyületek általában kereskedelemben kaphatók vagy kereskedelemben hozzáférhető kiindulási anyagokból ismert módszerekkel előállíthattak. A C eljárásban (VII) általános képletű vegyületként használhatunk például N’-t-butil-N’-benzoil-hidrazint; N’-t-butil-N’-(3-metil-benzoil)-hidrazint; N’-t-butil-N’-(4-klór-benzoil)-hidrazint; N’-t-butil-N’-(2-fluor-benzoil)-hidrazinu N’-izopropil-N’-benzoil-hidrazint; N’-neopentil-N’ -(4-klór-benzoil)-hidrazint, stb. A C eljárásban alkalmazott oldószer lehet például víz, szénhidrogének, például toluol, xilol, hexán, heptán stb., alkoholok, például metanol, etanol, izopropanol stb., glim, tetrahidrofurán, acetonitril, piridin vagy halogénezett szénhidrogének, például metilén-klorid vagy ezek elegye. Előnyösen vizet, toluolt, metilén-kloridot vagy ezek elegyét használjuk. A C eljárásban alkalmazott bázis lehet például tercier amin, például trietil-amin, piridin, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, nátrium-bikarbonát, nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid. Előnyösen nátrium-hidroxidot vagy trietil-amint használunk. A C eljárást általában -50 és 150 *C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Ha W jelentése halogénatom, akkor előnyösen 0 és 30 *C közötti hőmérsékleten, ha W jelentése alkoxicsoport, akkor előnyösen 100 és 150 *C közötti hőmérsékleten, ha W jelentése metil-szulfonát-csoport, akkor előnyösen -20 és +20 *C közötti hőmérsékleten, ha W jelentése észter-csoport, akkor előnyösen 0 és 50 *C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A C eljárást előnyösen atmoszférikus nyomáson hajtjuk végre, ennél azonban magasabb vagy alacsonyabb nyomásokat is alkalmazhatunk. A C eljárásban a reagenseket előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk, ennél azonban magasabb vagy alacsonyabb arányokat is alkalmazhatunk. A C eljárásban általában 1 ekvivalens mennyiségű bázist használunk 1 ekvivalens (V) általános képletű vegyületre számítva. A (II) általános képletű vegyületek Ismert módszerekkel állíthatók elő. Eljárhatunk például úgy, hogy alkalmas, helyettesített hidrazint, például t-butil-hidrazint, heterociklusos észterrel, például etil-2-piridil-karboxiláttal reagáltatunk inert oldószerben vagy oldószerek elegyében (például etanolban), hevítés közben, így kapjuk a (11) általános képletű vegyületeket [például N’-t-butil-N-(2-piridil-karbonil)-hidrazint]; eljárhatunk úgy is, hogy egy heterociklusos karbonsavat (például 2-karboxi-pirazint) metán-szulfonil-kloriddal reagáltatunk bázis (például trietil-amin) jelenlétében, inert oldószerben vagy oldószerek elegyében (például metilén-kloridban), így kapjuk a megfelelő vegyes anhidridet (például pirazin-karbonsav-metán-szulfonsav-anhidridet), amelyet azután megfelelő helyettesített hidrazinnal (például t-butil-hidrazinnal) reagáltatunk, bázis (például trietil-amin) jelenlétében, inert oldószerben (például metilén-kloridban) vagy inert oldószerek elegyében, így kapjuk a megfelelő (II) általános képletű vegyületeket, például N’-t-butil-N-(2-pirazin-karbo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
