202831. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N'-helyettesített-N,N'-diacil-hidrazin hattagú heterociklusos származékait tartalmazó inszekticid kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására

19 HU 202 831 B 20 18. példa N’-t-butil-N-izonikatinoil-ff -benzoil-hidrazin 0,5 g (0,00026 mól) N’-t-butil-N’-benzoil-hidrazin 10 ml toluollal készült oldatához hozzáadunk 0,6 g 50 t%-os nátrium-hidioxidot, majd 0,47 g (0,0026 mól) izonikotinoil-klorid-hidrokloridot. Az elegyet éjszakán át 23 'C-on keverjük, a kivált szilárd terméket leszűr­jük, vízzel, majd éterrel mossuk, és így a cím szerinti terméket kapjuk. 22. példa N’-t-butil-N-(2-piridil-karbonil)-N' -(4-fluor-benzoil)­­-hidrazin A 2. példa szerinti módon járunk el, azonban benzo­­il-klorid helyett 4-fluor-benzoil-kloridot használunk. 22a. példa N’ -terc-butil-N-(2-piridil-karbonil)-N’ -(4-fluor-ben­­zoil)-hidrazin réz(II)-klorid-komplexe A 2a. példa szerint járunk el, 31,5 g (0,1 mól) N’­­-terc-butil-N-(2-piridil-karbonil)-N,-(4-fluor-benzoil)­­-hidrazint és 13,4 g (0,1 mól) iéz(II)-kloridot alkalma­zunk, így 44,9 g (0,1 mól) cím szerinti terméket kapunk halványkék anyag formájában. Op.: 250 ‘C (bomlik). 22b. példa ff -terc-butil-N-(2-piridil-karbonil)-ff (4-fluor-ben­­zoil)-hidrazin-biszidfát A 2b. példa szerinti módon járunk el, 31,5 g (0,1 mól) 22. példa szerinti terméket és 100 ml 1,0 n kénsa­vat alkalmazunk, így 41,3 g (0,1 mól) cím szerinti ter­méket kapunk. Op.: >250 *C (bomlik). 33a. és 33b. példa ff -t-butil-N' -(2-piridil-karbonil)-N-benzoil-hidrazin 12,8 g (0,104 mól) 2-pikolinsav 80 ml metilén-klo­­riddal készült szuszpenziójához cseppenként hozzáad­juk 14 g (0,139 mól) trietil-amin 10 ml metilén-klorid­­dal készült oldatát, majd 13 g (0,113 mól) metán-szul­­fonil-klorid 10 ml metilén-kloriddal készült oldatát 0 ‘C-on. A kapott elegyet fél óra hosszat keveijük, majd cseppenként hozzáadjuk 20,0 g (0,10 mól) N’-t-butil­­-N-benzoil-hidrazin 80 ml metilén-kloriddal készült ol­datát 0 és 23 *C között. A kapott sötétbarna elegyet 23 *C-on 1 óra hosszat keveijük, majd éjszakán át 23 *C-on állni hagyjuk. Ezután vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk hozzá, a vizes fázist elválasztjuk és metilén-klo­riddal extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, magnézium-szulfáton megszárítjuk és csökkentett nyo­máson bepároljuk, így 25 g világossáiga-bama szilárd anyagot kapunk, amelyet etil-acetát és hexán 80 : 20 térfogatarányú elegyéből átkristályosítunk, így világos­sárga terméket kapunk. A terméket szilikagéloszlopon kromatografáljuk elő­ször metilén-kloriddal és éterrel, majd etil-acetáttal elu­­álva, így N’-t-butil-N’-(2-piridin-kaibonil)-N-benzoil­­-hidrazin két izomerjét kapjuk. A részletesen ismertetett eljárások szerint állítható elő a többi (I) általános képletű vegyület. Ahogy korábban már említettük, a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek kiváló inszekticid ha­tással rendelkeznek és szelektívek a Lepidoptera rend­be tartozó rovarokkal szemben. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a mezőgazdaságban, kert- és erdőgazdaságban hektá­ronként általában 10 g és 10 kg közötti mennyiségben, előnyösen 100 g és 5 kg közötti mennyiségben használ­hatók. A hatóanyag dózisa az adott helyzet ismeretében egyszerűen meghatározható és számos faktortól függ, például az alkalmazott anyagtól, a rovar fajtájától, az alkalmazott kiszerelési formától, a rovarral fertőzött termény állapotától és az éppen fennálló időjárási kö­rülményektől. Az inszekticid kifejezésen azt értjük, hogy az illető hatóanyag károsan befolyásolja a célzott rovar létét vagy növekedését A kifejezés tehát magá­ban foglalja a teljes Ölőhatást és kiirtást a növekedés megakadályozását és gátlását vagy csökkentését vagy ezek kombinációját A rovarok leküzdése kifejezés ma­gában foglalja az inszekticid hatást és a növények vé­delmét a rovarok károsításával szemben. A hatásos in­szekticid mennyiség kifejezés azt a dózist jelenti, amely elegendő a rovarok leküzdésére. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a gyakorlatban készítmények formájában alkalmazha­tók. A készítmények előállítására példák találhatók a következő helyeken: American Chemical Society pub­lication, Wade Van Valkenburg, „Pesticidal Formulati­on Research”, (1969), Advances in Chemistry Series No. 86, és Marcel Dekker, Inc. publication «Pesticide Formulations”, (1973), kiadó Wade Van Valkenburg. Ezekben a készítményekben a hatóanyagot szokásos inert agrokémiailag elfogadható (azaz növényekkel összeférhető és/vagy peszticid szempontból inert) hígí­tószerekkel vagy extendeiekkel, mint például szilárd vagy folyékony hordozóanyagokkal keveijük. Agroké­miailag elfogadható hordozóanyagon olyan anyagot ér­tünk, amely felhasználható a kompozíciókban a ható­anyag oldására, diszpergálására anélkül, hogy a ható­anyag hatékonyságát lerontaná, és amely a talajra, be­rendezésekre, növényekre vagy a környezetre nézve nem károsító hatású. Kívánt esetben felületaktív anya­gok, stabilizálószerek, habzás és üledékképződés gátló anyagok szintén alkalmazhatók. A találmány szerinti készítmények lehetnek vizes oldatok és diszpeiziók, olajos oldatiát és olajos diszper­zkát, paszták, porozószerek, nedvesíthető porok, emui­gái ható koncén trátumok, szabadonfolyó készítmények, granulátumok, csalétkek, invert emulziók, aeroszolké­szítmények, és füstölőszeiek. A nedvesíthető porok, paszták, szabadonfolyó ké­szítmények, és emulgálható koncén trátumok koncent­rált készítmények, amelyek az alkalmazás előtt vagy közben vízzel hígíthatók. A csalétkek olyan készítmények, amelyek általában tartalmaznak egy táplálékot vagy más, a célba vett ro­varok számára vonzó anyagot, és legalább egy letális vagy nemletális toxikus anyagot. A letális toxikus anyag a csalétek elfogyasztása után megöli a rovart, míg a nemletális toxikus anyag megváltoztatja a visel­kedését, táplálkozási szokását vagy a rovar fiziológiai tulajdonságait. Az invert emulziókat főleg kipermetezésre használ­ják, amikor nagy területeket kezelnek viszonylag Iris mennyiségű készítménnyel. Az invert emulziók készít­hetők a permetezőkészülékben nem sokkal a kiperme­­tezés előtt vagy éppen az alatt, úgy, hogy vizet emuigái­nak egy, a hatóanyagot tartalmazó olajos oldatban vagy olajos diszperzióban. A készítmények ismert módon állíthatók elő, például 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom