202830. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N'-szubsztituált-N,N'-diacil-hidrazin vegyületek öttagú heterociklusos származékait tartalmazó inszekticid készítmények és eljárás ilyen vegyületek előállítására
9 HU 202 830 B 10 A (VII) általános képletű vegyületek ismert eljárásokkal kereskedelemben kapható anyagokból előáltíthatók. így például, ha egy megfelelően szubsztituált hidrazint (terc-butil-hidrazint) aldehiddel vagy ketonnal (például acetonnal) reagáltatunk, bázis (így például trietil-amin) jelenlétében, akkor hidrazont nyerünk, amelyet azután benzoil-kloriddal reagáltatunk inert vagy lényegében inert oldószerben vagy oldószerkeverékben, bázis (például nátrium-hidroxid) jelenlétében, amikoris N’-szubsztituált-N’-benzoil-hidrazont nyerünk, amelyet azután savval (például sósavval) reagáltatva nyerjük a (VII) általános képletű vegyületeket. Más eljárás szerint a megfelelően szubsztituált hidrazint (például terc-butil-hidrazint) di-(terc-butil)-dikarbonáttal reagáltatunk inert vagy lényegében inert oldó- 15 szerben vagy oldószerben vagy oldószerkeverékben (például toluol/víz), amikoris N’-terc-butil-N-terc-butoxi-karbonil-hidrazint nyerünk, amelyet azután benzoil-kloriddal reagáltam inert vagy lényegében inert oldószerben vagy oldószerkeverékben N’-terc-butil-N’- 20 benzoil-N-terc-butoxi-karbonil-hidrazint nyerünk, amelyet azután savval reagáltam a kívánt (VII) általános képletű vegyületet állítjuk elő. A fentiekben leírt találmány szerinti eljárások bizonyos módosításával az A és/vagy B szubsztituensek 25 megfelelő, reakcióképes származékait állíthatjuk elő. Ezen módosítások a szakember számára ismertek. A szakember számára ismert például, hogy elektromos erőtér hatására a (I) általános képletű vegyületek különböző izomerjei nyerhetők. Ezen izomerek bioló- 30 giai hatásossága és fizikai jellemzői eltérnek egymástól. A találmány szerinti eljárásnál az egyik izomer előállítása sem preferált A különböző izomerek egymástól való elválasztását ismert eljárásokkal, így például szilikagélen való kromatografálással lehet elvégezni. A mezőgazdaságilag elfogadható sókat előállíthatjuk például, ha (I) általános képletű vegyületet, amelynek legalább egy hidroxil- vagy karboxilcsoportja van, fémhidroxiddal, fém-hidriddel vagy aminnal vagy ammóniumsóval, így például halogeniddel, hidroxiddal vagy 40 alkoxiddal reagáltatunk, vagy pedig, ha kvatemer ammóniumsót, így például kloridot, bromidot vagy nitrátot reagáltatunk, a (I) általános képletű vegyület fémsójával, alkalmas oldószerrel. Ha reagensként fém-hidroxidokat alkalmazunk, a reakciót előnyösen valamely 45 következő oldószerben végezzük: víz, éterek, így például glim, dioxán, tetrahidrofurán, alkoholok, így például metanol, etanol vagy izopropanol. Ha reagensként fém-hidrideket alkalmazunk, előnyösen valamely következő oldószert használjuk fel: nemhidroxilos oldószerek, így például éterek, így például dioxán, glim, 5 dietil-éter, tetrahidrofurán, szénhidrogének, így például toluol, xilol, hexán, heptán, pentán, oktán, dimetil-formamid. Ha kiindulási anyagként aminokat alkalmazunk, oldószerként példáid a következő vegyületeket alkalmazhatjuk: alkoholok, így például metanol vagy 10 etanol, szénhidrogének, így például toluol, xilol vagy hexán, tetrahidrofurán, glim, dioxán vagy víz. Ha reagensként ammóniumsőkat alkalmazunk, előnyösen a következő oldószereket használhatjuk: víz, alkoholok, így például metanol vagy etanol, glim, vagy tetrahidrofurán. Ha reagensként hidroxidtól vagy alkoxidtól eltérő ammóniumsót alkalmazunk, kiegészítő bázisként például kálium- vagy nátrium-hidroxidot, -hidridet vagy -alkoxidot alkalmazunk. A felhasználásra kerülő oldószer megválasztása függ a kiindulási anyagok és a kapott sók relatív oldhatóságától és a reakciót általában inkább diszperzió vagy szuszpenzió, mint oldat formájában végezzük. Akiindulási anyagokat általában ekvivalens mennyiségben használjuk és a reakciót 0* és 100 *C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten végezzük. A (I) általános képletű vegyületeket savaddíciós sóinak előállításához például a következő vegyületeket alkalmazhatjuk: sósav, hidrogén-bromid, kénsav, salétromsav, foszforsav, ecetsav, propionsav, benzoesav vagy más megfelelő sav. A reakciót előnyösen alkalmas oldószerben végezzük, így például vízben, éterben, észterekben, ketonokban, halogén-alkánokban. A megfelelő oldószer kiválasztása függ a kiindulási anyagok, ill. a kapott sók relatív oldhatóságától és általában inkább 35 diszperzió vagy szuszpenzió formájában dolgozunk, mint oldat formájában. A kiindulási anyagokat általában ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk és a reakciót előnyösen -10* és +100 *C közötti hőmérsékleten, különösen szobahőmérsékleten vitelezzük ki. A következő példákban a találmány szerinti eljárást mutatjuk be közelebbről. Az 1. Táblázatban a különböző, (I) általános képletnek megfelelő vegyületeket foglaltuk össze. A vegyületeket NMR és egyes esetekben IR és/vagy elemanalízissel azonosítottuk. A részletesebb ismertetés érdekében az 1., 2., 3., 4., 9., 15. és 21. számú vegyületek előállítását az 1. Táblázat után részletesebben is ismertetjük. 1. táblázat 6
