202818. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált fenil-ecetsav-észter-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmény, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 202 818 B 2 A találmány új, helyettesített fenil-ecetsav-észterek is­mert módszerekkel történő előállítási eljárására, vala­mint ezeket hatóanyagként tartalmazó, inszektivid és akaricid hatású kártevőirtó készítményre vonatkozik. A 2,161,163 számú nagy-britanniai szabadalmi le­írásból már ismertek bizonyos fenil-ecetsav-észterek, melyek inszekticid hatással rendelkeznek. A jelen találmány célkitűzése az volt, hogy olyan fenil-ecetsav-észter-származékokat tegyen hozzáférhe­tővé, melyek hatása jobb és egyúttal szelektívebb az eddig ismertekhez képest Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek hatásosság tekintetében felülmúlják az eddig ismert fe­­nil-ecetsav-ész tereket Az (I) általános képletben Rí fenilcsoportot jelent, amely adott esetben egy halo­génatommal, hidroxilcsoporttal, 1-4 szénatomos al­­kilcso port tál, adott esetben halogénatommal egy­szeresen, kétszeresen vagy háromszorosan helyette­sített 1-6 szénatomos alkoxicsoporttal, 2-6 szénato­mos alkinil-oxi-csoporttal, 2-6 szénatomos alkenil­­oxi-csoporttál, halogénatommal kétszeresen helyet­tesített 3-6 szénatomos cikloalkil-metoxi-csoport­­tal, halogén-fenoxi-csoporttal, benzil-oxi-csoport­­tal, két halogénatommal, vagy egy halogénatommal és egy 1-6 szénatomos alkoxi-, hidroxil-, halo-(l-6 szénatomos)-alkoxi-, dihalo-(l-6 szénatomos)-al­­koxi-, trihalo-(l-6 szénatomos alkoxi)- vagy triflu­­or-metil-szulfonil-oxi-csoporttal vagy -OX általá­nos képletű csoporttal helyettesítve lehet, mimellett X egy R7CO- vagy egy R*S02- általános képletű csoportot képvisel, melyekben R7 jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport és R8 jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy -CF3 cso­port, Rí, R3 és R4 1-4 szénatomos alkilcsoportot képvisel; R3 jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkil- vagy 2-6 szénatomos alkinilcsoport és R« hidrogénatomot, adott esetben egy halogénatommal helyettesített 1-6 szénatomos alkil-, -CF3 csoportot vagy egy -OY általános képletű csoporttal helyette­sített 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelent és az utóbbiban Y hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil- vagy R,CO- általános képletű csoport, amelyben R, jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport. A „halogénatom” szó az előbbiekben a különböző csoportokkal kapcsolatban azt jelenti, hogy ezekben a csoportokban egy vagy több hidrogénatom helyén vala­milyen halogénatom van. Halogénatom alatt a fluor-, a klór-, a bróm- és a jódatomot kell érteni. Az „(I) általános képletű vegyületek” meghatározás ezen vegyületek izomer alakjait és az izomerekből álló elegyeket is magába foglalja. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyiűeteket önmagukban véve ismert módsze­rekkel állítjuk elő. Az egyik ilyen eljárásra jellemző, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet, ahol Rj, Rí, R3 és R* jelentése a fentiekben megadott és Z egy halogénatomot képvisel, valamilyen (III) általános képletű alkohollal reagáltatunk, ahol R5 és R„ ugyan­csak a fentiekben megadott jelentésű. Mivel a (II) általános képletű vegyületekben Z halo­génatomot képvisel, úgy a fenti reakció nem más, mint egy (III) általános képletű alkoholnak a megfelelő kar­­bonsav-halogeniddel történő acilezése (lásd pl. „Reak­tionen und Synthesen im organisch chemischen Prakti­kum”, L. F. Ííetze - Th. Eicher, Thieme Verlag, Stutt­gart, 1981, 115. oldal). Magát a reakciót célszerűen valamilyen savmegkötő szer jelenlétében folytatjuk le (lásd: „Houben - weyl, „Methoden der organischen Chemie” VIII. kötet, 541. oldalán és az ezt követő oldalakon, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1952.) Savmegkötő szélként a szokásosan használatos bázi­sok alkalmasak, Ilyenek például az alifás, az aromás és a heterociklusos aminok, mint pl. a trietil-amin, a dime­­til-anilin, a piperidin és a piridin. A reakciót oldószer nélkül vagy valamilyen oldószerben is véghez lehet vinni. A savmegkötő szer mellett a reakcióhoz alkalmas oldószerként, illetve oldószerelegy-komponensként al­kalmasak az adott esetben klórozott alifás és aromás szénhidrogének, mint pl. a petroléter, a benzol, a toluol, a xilol, a benzin, a diklór-metán, a kloroform, a tetra­­klór-metán, az 1,2-diklór-etán és a klór-benzol; továbbá az éterek, mint pl. a dietil-éter, a di-n-butil-éter, a metil­­-terc-butü-éter, a tetrahidrofurán és a dioxán; még to­vábbá a ketonok, mint pl. az aceton, a metil-etil-keton és a metil-izopropil-keton; valamint a nitrilek, így az acetonitril és a propionitril. A kiindulási vegyületeket rendszerint sztöchiometri­­kus mennyiségben alkalmazzuk, de egyes esetekben előnyös lehet, ha az egyik kiindulási anyag feleslegben van a másikhoz képest A reakció 0 ‘C feletti hőmérsékleten általában meg­felelő sebességgel megy végbe. Mivel a reakció több­nyire hőfejlődéssel jár, előnyös lehet, ha valamilyen hűtési lehetőségről is gondoskodunk. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek a fentieken túlmenően gyakorlatilag még a szokásosan használt többi észterezési módsze­rekkel is előállíthatták. így alkalmazni lehet a (II) általá­nos képletű karbonsavakból (Z = -OH) származó kar­­bonsavanhidrideket, vagy pedig ezen karbonsavak sóit a (IV) általános képletnek megfelelő és adott esetben helyettesített halogenidekkel is lehet reagáltatni. A (IV) általános képletben Rs és R* jelentése a korábbiakban már megadott, míg Z’ egy halogénatomot képvisel. A fenil-ecetsav-halogenideket [(III) általános képlet, Z = halogénatom] a szabad savakból állítjuk elő a szak­emberek előtt jól ismert, szokásos módszerek segítsé­gével A találmány szerinti eljáráshoz szükséges (ül) általá­nos képletű alkoholok legnagyobbrészt a kereskede­lemben beszerezhető termékek, vagy azokat a szakem­berek előtt ismert és szokásosan alkalmazott módsze­rekkel elő lehet állítani. Maguk a találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületek renszerint színtelen és szagtalan olajos anya­gok, amelyek gyakorlatilag minden szerves oldószer­ben jól oldódnak, ezzel szemben csak nehezen oldhatók vízben. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek­­nek inszekticid és akaricid hatásuk van, ennélfogva szá­mos rovar- és atkaféleség leküzdésére alkalmasak, az állatokon élősködő ektoparazitákat is beleértve. Ezek közül példának okáért az alábbiakat nevezzük meg: lepkék (Lepidoptera), mint pl. a Plutclla xylostella, a Spodoptera littoralis, a Heliothis armigera és a Pieris brassica; kétszárnyúak (Diptera), mint pl. a Musca do-5 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom