202800. lajstromszámú szabadalom • Önhordó kerámiaszerkezet és eljárás összetételben és/vagy mikroszerkezetben különböző két összeépült tartományt tartalmazó önhordó kerámiaszerkezet előállítására

9 HU 202 800 B 10 1 tömeg% magnéziumot, 0,15 tömeg% mangánt, 0,4- 0,6 tömeg% szilíciumot, 0,15 tömeg% cinket és 0,15- 0,35 tömeg% krómot tartalníazott, készült 24,5 mm átmérőjű és 20,43 mm magas, hengeres bugát alumíni­­um-oxid (El Alundum, 90 mesh) ágyba ágyaztunk úgy, hogy a buga felsó körfelületét beborította és lényegében elárasztotta az ágyazás. Az ötvözetet 1200 'C-ra beállí­tott hőmérsékleten hevítettük 48 órán át levegőatmosz­férában. Az oxidáció után a buga tömegének százalékos növe­kedése több, mint 23% volt Az eljárással készült termék metszete gépi pol írozás után több, mint 23% volt. Az eljárással készült termék metszete gépi polírozás után az első tartománybeli anyagra épült, sűrű behatáro­ló tartományt mutatott. Ez a képződmény látható a 6. ábrán bemutatott fotomikrográfon. 7. példa A behatároló tartománybeli réteg kialakulásához szükséges idő meghatározására kereskedelemben be­szerezhető, 5052 típusú alumínium-ötvözetből készült, 220,5 mm hosszú, 49 mm széles és 12,25 mm vastag rudakat (1-7. minták) alumínium-oxid (El Alundum, 90 mesh) ágyba ágyaztunk úgy, hogy a rúd (220,5 x x 49) mm-es felületét beborította és lényegében el­árasztotta az ágyazás. A hét rúd mindegyikére adalék­anyagot juttattunk úgy, hogy a beborított felületükön egyenletesen elszórtunk 1 g szilícium-dioxidoL A ruda­kat külön-külön 1125 "C-ra beállított reakcióhőmérsék­leten, levegő atmoszférában, különböző ideig hevítet­tük. Az 1-7. mintákból metszeteket készítettünk, azokat géppel kipolúoztuk. A képeket a 7-13. ábrákon mutatjuk be. A mintákat megvizsgáltuk, és amelyiknél határréteg képződött, megmértük. A vizsgálat és a mérés eredmé­nyeit az 1. táblázatban foglaltuk össze, a táblázatban a behatároló rétegeket „sűrű réteg”-nck nevezzük. 1. táblázat Vastagság vizsgálat Minta Idd (óra) Megfigyelés Mért, sűrű felületi réteg (cm) 1 72 nincs sűrű réteg — 2 120 nincs sűrű réteg-3 144 sűrű réteg 0,33 4 168 sűrű réteg 0,42 5 192 sűrű réteg 0,33 6 240 sűrű réteg 0,66 7 288 sűrű réteg 0,83. A sűrű határtartomány 1. táblázatban összefoglalt mérési adatait úgy kaptuk, hogy a 9-13. ábrákon bemu­tatott fotomikrográfon a határréteghez rajzolt, szemben lévő nyilak csúcsai közötti fizikai távolságot mértük. Feltételezzük, hogy a szilíciumnak az adott reakció­­körülmények között mutatott oxidációs ellenállásából adódóan, az olvadt alapfémben a szilíciumkoncentráció annak megfelelően növekszik, ahogyan az első tarto­mánybeli polikristályos anyagban az olvadt alapfém szállítás csökken. Az alkalmazott reakciókörülmények között semmilyen fokon nem oxidálódott szilícium kon­centrációja egy idő után nyilvánvalóan elég nagy lesz ahhoz, hogy az alapfém már akkor sem oxidálható, amikor az energiaviszonyok még nem csökkennek le a határtartomány képződéséhez szükséges értékre. Bár ezzel az elmélettel nem szándékozunk megkötéseket tenni, ez magyarázata lehet a kapott eredményeknek. Ennek megfelelően, bár a határtartomány képződéséhez az olvadt alapfém szállítás csökkentésével az energiavi­szonyokat megfelelően le lehet csökkenteni, ez nem elegendő, a határtartomány polikristályos anyagának képződéséhez megfelelő mennyiségű, oxidálható alap­fém is szükséges. Természetesen, ha megfelelő mennyi­ségű, olyan alapfém-kompoiienst alkalmazunk, amely az alkalmazott reakciókörülmények között nem oxidál­ható, ez megakadályozza az ezek között a körülmények között egyébként képződő határtartomány kialakulását, például az első tartomány kialakulásakor bekövetkező olvadt alapfém szállítás csökkenésekor. 8. példa Kísérletet végeztünk annak meghatározására, hogy ha a határtartomány kialakulása után, az első tartomány­­beli anyagot az olvadt alapfémtől elválasztjuk, az első tartománybeli anyag olvadt alapfémmel szomszédos ré­sze alkalmas-e arra, hogy saját határtartományt képez­zen. Kereskedelemben beszerezhető 5052 alumíniumöt­vözetből készült, két darab 49 x 220,5 x 12,25 mm-es alumínium rúd mindegyike 49 x 22,05 mm-es felületé­nek középső részére 0,3 g szih'cium-dioxidot tettünk. A szilícium-dioxidot a szélektől azonos távolságra kö­rülbelül 26,90 cm2 felületen helyeztük el. A felületen szih'cium-dioxid adalékanyagot tartalmazó rudakat 90 El Alundum (szállító: Norton Company) ágyba helyez­tük el. A kapott összeállítást az első reakciószakaszban 120 órán át levegőben hevítettük, és így olyan, cipószerű polikristályos anyagot kaptunk, amely egy első tarto­mánybeli és egy vastag kéregből vagy határtartomány­beli anyagból állt. Miután az anyagot szobahőmérsék­letre hűtöttük, azon az oldalon, ahol az első tartományt elválasztottuk a határtartománytól, bőséges mennyiségű alumínium alapfém volt látható a művelet után. Az első tartománybeli anyagból merőlegesen kivág­tunk egy olyan részt, amely szomszédos volt az alumí­nium alapfémmel ennek felületét simára csiszoltuk, és az egyik végére állítva alumíniumcsónakba tettük. A második reakciószakaszban a mintát 24 órára csőke­mencébe helyeztük, és 1175 "C hőmérsékleten levegő­­áramban hevítettük. Eltávolítottuk a kemencéből, lehű­­töttük, arról a végéről, amely nem volt érintkezésben az alumíniumcsónakkal, mintát vettünk, széthasítottuk, és lefényképeztük. A határtartomány képződését a 14. áb­rán láthatjuk, az ábrán a határ területet az „új kialakulás” címke, az első tartományt az „alumínium kimerült” cím­ke jelzi. A 14. ábrán az anyag 1 (XX)-szeres nagyításban látható, a méretvonalak mutatják, hogy a határtartomány anyaga majdnem 0,07 mm vastag. Tisztán látható, hogy a határtartomány anyaga sűrű, rendkívül finom mikro­­szerkezetű az első tartomány anyagához képest; az első tartomány anyagától a belezárt alumínium alapfém lé­nyegében kifogyott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom