202799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés habosított cement előállítására
HU 202799 A levegőjárat átmérője. A 6. és 7. ábrán a d átmérőjű 6 keverőlapát egy előnyös kiviteli alakja látható. A lemezanyagból, célszerűen acéllemezből készült 6 keverőlapátnak belül van egy sík, kör alakú 25 középlemezrésze, amelyben centrális 23 nyílás van. Ez szolgál a már ismertetett, és a 2. ábrán látható berendezés 2 hajtótengelye alsó végének a keresztülvezetésére, miáltal a lapát a tengelyre rögzíthető. A 6 keverőlapát külső tartományát szomszédos ferde 24 szegmensek alkotják oly módon, hogy a szomszédos szegmensek hajlásszöge eggymással ellentétes. Tehát a 6 keverőlapát felülete periodikusan ismétlődő bemélyedéseket és kiemelkedéseket tartalmaz, amely kiemelkedések éles 26 gerincekben végződnek. Ez a lapátforma azért előnyös, mert a tartályban levő anyagra intenzív lebegtető hatást fejt ki. A 6. és 7. ábra szerinti 6 keverőlapát kialakításával célszerűen azonos kiképzésű az 1. és 2. ábrán látható 9 fenékelem is azzal az eltéréssel, hogy D átmérője nagyobb a keverőlapát d átmérőjénél (amint már említettük, a d= 0,4 D), és a centrális 23 nyílást — amire a lapát esetében szükség van — nem tartalmazza. A fent ismertetett berendezés a következőképpen működik: a víz, cement és (önmagában ismert) habosítószer keverékéből készült zagyot az 1. és 2. ábrán bejelölt a nyünak megfelelően a 3 adagolókamrába juttatjuk, a 2hajtótengelyt — és ezzel a 6 keverőlapátot — forgásba hozzuk, és (nem ábrázolt) kompresszorból, vagy más sűrített levegő-forrásból a 13 levegővezetéken át az e nyílnak megfelelően sűrített levegőt táplálunk a forgó 7 gázelosztó fejbe a 8 fúvókán keresztül. A zagy all bebocsátónyíláson át a b nyílnak megfelelően jut a zárt 1 tartály belsejébe. A tartályban a 6 keverőlapáttal eszközölt mechanikai keverőhatáson túlmenően a habképződés hatásosságát nagymértékben elősegítik a 7 gázelosztó fejből kilépő túlnyomású levegősugarak, amelyek a 3. és 4. ábrákon látható 15 réseken keresztül lépnek ki és hatolnak a zagyba. A pulzálást az idézi elő, hogy az álló helyzetű 8 fúvóka (8. ábra) 22 lyukain az/ nyüaknak megfelelően kilépő sűrített levegő (a 8 fúvókába a levegő az e nyíl szerint lép be) a harangszerű 7 gázelosztó fejből csak annak megfelelően tud ídlépni, ahogyan a gázelosztó fej forgása során a 15 rések (3. és 4. ábra) a 22 lyukak elé kerülnek. A pulzálás a keverési műveletet azáltal intenzifikálja, hogy a 7 gázelosztó fejtől váltakozva szívó- és nyomó-hullámok indulnak ki és terjednek tova a zagytömegben, ami ezáltal mintegy rezgetésnek van kitéve, ami a komponensek keveredését természetesen nagymértékben elősegíti. A 4. és 5. ábrán látható fúvóka 18 elosztóterében levő 21 golyónak egyébként az a funkciója, hogy az 1 tartály belsejében levő cementzagy elől elzárja a 17 levegő járatot, és az ahhoz csatlakozó (nem ábrázolt) kompreszszort, amikor a fúvóka nem áll a sűrített levegő nyomása alatt. A keverés-homogenizálás hatékonyságát tovább növelik az 1. és 2. ábrán látható 4 bordák, amelyek keverés közben a cementhab forgását megtörik, és ezáltal a keveredési folyamatot intenzifikálják. A 6. és 7. ábra szerint kialakított fenékelem és la5 pát ellentétes dőlésszögű szegmensei igen kedvező lebegtető hatást fejtenek ki a tartályban levő anyagra (cementzagyra), így annak a leülepedési veszélye minimális. A keverés során a zagy felfelé haladva egyre nagyobb mértékben homogenizálódik, a legjobban megkevert homogén zagyréteg az anyagtömeg felszínének a tartományában helyezkedik el. Ennek a maximálisan homogén rétegnek a 12 kibocsátónyíláshoz terelését segíti elő a kissé megcsavart (spirális) lemez által alkotott 5 leválasztóeszköz. A kész habcement egyébként a berendezésből a c nyílnak (1. és 2. ábra) megfelelően távozik. A betáplálás (a nyü) folyamatosságával az elvétel folyamatossága is biztosítható, és ezáltal az egész habkészítési művelet folyamatossá válik. A habképződés befejeződése egyébként úgy észlelhető, hogy a keverési teljesítmény a folyadékfázis eltűnésével megnő. A megfelelő időben történő habelvétellel a habtörés elkerülhető. Megjegyezzük, hogy a homogenizálás hatékonysága a keverőlapát fordulatszámával és a sűrített levegő nyomásával is összefüggésben van: célszerű, ha a keverőlapát kerületi sebessége meghaladja a 600 m/min értéket, a levegő nyomása pedig nagyobb, mint 3 att. A találmány legnagyobb előnye, hogy kiváló minőségű, igen állékony, a tervezettnek megfelelő tulajdonságokkal rendelkező cementhabot szolgáltak amely nem törik meg, és amelyből 500-1200 kg/rn testsűrűség-tartományban egyenletes szemszerkezetű, 5-8 MPa nyomószüárdságú anyag, például falazóblokk állítható elő. Technológiailag előnyös, hogy elmarad a külön habképzési fázis, és természetesen az ehhez szükséges készülék is. A habképzés folyamata a paraméterek változtatásával szabályozható, egyben a végtermék tulajdonságai — szilárdság, hővezetési tényező, testsűrűség stb. — beállíthatók. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példaként! megoldási lehetőségre, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás habosított cement előállítására, amely eljárás során cementet, habosítószert, vizet és levegőt keverünk össze, azzal jellemezve, hogy víz, cement és habosítószer összekeverésével zagyot készítünk, és a zagyba annak mechanikai keverésével egyidejűleg az atmoszférikust meghaladó nyomású gázt, előnyösen sűrített levegőt táplálunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy pulzáló (szaggatott ütemű) gázáramo(ka)t vezetünk a zagyba. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázt a mechanikai keverésre szolgáló eszköz, célszerűen keverőlapát alatt tápláljuk a zagyba. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mechanikai keverésre szolgáló eszközt, például keverőlapátot 600 m/min kerületi sebességgel forgatjuk. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
