202773. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordozós fém- és Raney-típusú vázkatalizátorok szelektív mérgezésére

HU 202773B kel katalizátoron a módosítás nélküli Raney Ni-hez képest megnőtt az izopropilamin hozam, a diizopro­­püamin a Schiff-bázis és izopropanol hozam csök­kenése mellett. A módosított katalizátoron T = 170- 200 °C hőmérsékleten, aceton:NH3‘.H2 = 1;4,5- 5,0:0:1,6-1,7 mólarányoknál 0,6-0,8 MPa össznyo­­máson 0,42 MPa NH3 parciális nyomás, 0,9 g/gkH acetonbetáplálás és 95,1 % konverzió mellett, 81,2% izopropilamin és 11,5% diizopropüamin hozamot mértünk. Hasonló körülmények között a módosítás nélküli katalizátoron, 98,7% konverzió mellett, az izopropilamin hozam 69,71%, a diizopropüamin ho­zam 24,9 t%volt. 8. példa 20 g Raney nikkel katalizátort 120 °C-on 4 órán keresztül nitrogén áramban szárítottunk, majd hid­rogénben 200 °C-on 2 órán keresztül kezeltünk és 25 °C-ra hűtöttünk. A katalizátort Sn(CH3)4 3.10’3 mól/dm3 koncentrációjú 100 cm3 oxigénmentes benzol oldatában szuszpendáltuk. 60 perc reakciói­dő után a katalitázort benzollal mostuk és vákuum­ban szárítottuk. Ezután a katalizátort a 2. példa sze­rinti eljárást követve hidrogén plazmában kezeltük. Az így kapott katalizátoron aceton reduktív aminá­­lásában 1 MPa nyomáson 190 °C hőmérsékleten, 1,0 g/gkh térsebesség és H2:NH3:aceton « 6:6:1 mól­arány értékeknél 99% konverzió meüett az izopro­­püamin képződés szelektivitása 79,2%, a diizopro­­pilaminé 16,1% volt, míg az i-propanolé 5% alá csökkent. Az ónnal módosított Raney nikkel katali­zátoron és az ónnal módosított, de az ón felvitele után atmoszférikus hidrogénben 250 °C-on kezelt katalizátoron aceton reduktív aminálásakor 99% konverzió mellett az izopropüamin képződés sze­lektivitása nem érte el a 70%-ot. 9. példa 10 g 0,5 tömeg% fémtartalmú Pt/Al203 katalizá­tort 300 °C hőmérsékleten H2 áramban 2 órán ke­resztül kezeltünk, majd 25 “C-ra hűtöttünk. A kata­lizátort Sn(C4Hg)4 2.6.10"4 mól/dm3 koncentráció­jú, 30 cm3 térfogatú oxigénmentesített benzolos ol­datában szuszpendáltuk és 50 °C-on 30 percig rea­gáltatok. Dekantálás után a katalizátort benzollal és n-hexánnal mostuk, majd vákuumban szárítot­tuk. Ezt követően a katalizátort 80 Pa nyomású hid­rogén jelenlétében a 2. példa szerinti alacsony hő­mérsékletű hidrgoén plazmában kezeltük. Az így kapott katalizátor Sn/Pt atomaránya 0,5 volt. Az Sn-Pt/Al203 katalizátoron aceton reduktív aminá­­lásában 2 MPa nyomáson, 160 °C hőmérsékleten, 5 g/gk.h térsebesség és H2:NH3:aceton = 2:1,5:1 mól­aránynál 99,0% konverzió mellett izopropilamin 27,3% és diizopropüamin 65,4% szelektivitással ke­letkezett. Ónnal nem módosított katalizátoron azo­nos körülmények között 99,5% konverzió mellett az izopropilamin képződés szelektivitása 37,4%, a di­­izopropüaminé 51,1 % volt. 10. példa 5 g N1/SÍO2 katalizátort (5 tömeg% nikkel tarta­lommal) 2,5 órán át 200 ”C-on hidrogén áramban kezeltünk, majd hidrogén áramban 25 °C-ra hűtöt­tünk. Az Uymódon előkezelt katalizátort ón-tetra-5 etülel mérgeztük az 5. példában leírtak szerint, azzal a különbséggel, hogy a reakcióelegyet 60 perc reak­ció idő után dekantáltuk. A katalizátor ón/nikkel atomaránya 0,3 volt. E katalizátoron benzol hidro­­génezési reakciójában 200 °C-on a terheléstől füg­gően az ónnal nem mérgezett katalizátorhoz hason­lítva 20-70-szer több ciklohexánt kaptunk a ciklo­­hexán hozam párhuzamos csökkenése mellett. 11. példa 10 g Pd/aktív szén katalizátort (5 tömeg% paüá­­dium tartalommal) 1,5 órán keresztül 200 °C-on hidrogén áramban kezeltünk, majd hidrogén áram­ban 25 °C-ra hűtöttünk. Az ilymódon előkezelt ka­talizátort 60 ml oxigén-mentesített n-hexánban szuszpendáltuk, amely 2 ml ólomtetraetilt tartal­mazott. A 25 °C hőmérsékleten 30 percig végzett re­akciót követően a n-hexános oldatot dekantáltuk, a katalizátort n-hexánnal mostuk, majd 10z Pa nyo­máson, H2 atmoszférában szárítottuk. A szárítást követően a katalizátort a 2. példában leírt módon hidrogén plazmában 25 °C hőmérsékleten kezeltük. A katalizátorban az ólom/paüádium atomarány 0,25 volt. A katalizátoron akrilnitrü propionitrülé történő szelektív hidrogénezési reakciójában az 5. példa szerinti reakció körülmények között 99% konverzió mellett 95% szelektivitással keletkezett propionitrü. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás gáz- és folyadékfázisú hidrogénezési és reduktív aminálási reakcióban alkalmazható hor­­dozós vagy Raney típusú VIH csoportbeli fémkata­lizátorok ónnal vagy ólommal történő szelektív mérgezésére szerves ón- vagy ólomvegyület, el­őnyösen ón-vagy ólom-tetraalkil felületi reakcióval való felvitele és a reakcióban keletkező kétfémes felületi képződmény hidrogén jelenlétében végzett elbontása útján, azzal jellemezve, hogy a 0,3-50 tömeg% VIII csoportbeli fémet tartalmazó alumíni­­um-oxid, szilikagél vagy aktívszén hordozós katali­zátort vagy Raney típusú vázkatalizátort a mérgező vegyület felvitele előtt hidrogénáramban legalább 103 Pa nyomáson, 100-500 °C hőmérsékleten leg­alább 30 percig kezeljük, az előkezelt katalizátort 20-70 °C-ra hűtve, folyékony szénhidrogénben hid­rogén és/vagy inert gáz atmoszférában 20-100 °C- on 1 g atom VHI csoportbeli fémre vonatkoztatva 0,1-1 g atom ónnak vagy ólomnak megfelelő mennyiségű E(R4-n)Xn általános képletű vegyület­­tel - a képletben E ónt vagy ólmot, R - 1 -4 szénato­mos alkilcsoportot, fenilcsoportot vagy fenil-(l-4 szénatomos alkü)-csoportot, X halogénatomot je­lent és n értéke 0,1,2 vagy 3 - reagálta tjük, a kapott katalizátort mossuk, szárítjuk végül hidrogén at­moszférában legfeljebb 200 °C-on előnyösen 20- 100 °C-on legfeljebb 105 Pa nyomáson gázáramban, előnyösen legfeljebb 104 Pa nyomású nagyfrekven­ciás plazmában legalább 30 percig kezeljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy a hordozós katalizátor 0,3-5 tömeg% platinát vagy palládiumot, vagy 10-50 tömeg% nik­kelt tartalmaz. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom