202765. lajstromszámú szabadalom • Antikatalitikus adalékanyagot tartalmazó égéskésleltető- és tűzoltópor készítmények
HU 202765 A A találmány antikatalitikus adalékanyagot tartalmazó égéskésleltető- és tűzoltópor készítményekre vonatkozik. Az irodalomból (ld. Scheichl: Brandlehre v. chemischer Brandschutz, Heidelberg, 1958.) és a gyakorlatból is ismertek olyan anyagok és anyagkeverékek, amelyek a tűz keletkezését gátolják, illetve a tüzet oltják. Ezen anyagok hatóanyagai elsősorban szervetlen sók, főként savanyí sók, vagy azok szerves anyagokkal alkotott elegykristályai. Leggyakrabban az alkálifémek savanyú sóit, savanyú ammóniumsókat és ezek karbamiddal alkotott elegykristályait alkalmazzák a fenti célra. A fenti hatóanyagokon kívül a tűzoltóporok egyéb anyagokat is tartalmazhatnak adalékanyagként, amelyekkel elsősorban azok tárolhatóságát javítják. Az égéskésleltető- illetve tűzoltóporok égést gátló, illetve oltó hatását lényegében három túlajdonságuk szabja meg: a. hő hatására olyan kémiai reakció megy végbe bennük, amely egyrészt oltóhatású terméket eredményez, másrészt endoterm jellege következtében hőt von el az égéstérből; b. az égési folyamat maga reakciók láncolatából áll, és a láncvivő gyökök befogásával a láncreakciókat letörik; c. az a. pontban említett kémiai reakció sebessége a tűzoltóporban lévő hatóanyag fajlagos felületének függvénye. Afenti három szempontból hatóanyagként különösen megfelelőek a hidrogén-karbonátok. Legygyakrabban használt a kálium-hidrogén-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát, és ammónium-hidrogén-karbonát, de elterjedten használják a dinátrium-hidrogén-foszfátot és diammónium-hidrogénfoszfátot is. Ismert tapasztalat, hogy a tűzoltóporok oltóhatása előállításuk módjától függ, például attól, hogy müyen nyersanyagokból és müyen gyártástechnológiával állították elő a hatóanyagot képező sót. A gyártás módja különösen a kristályméretet és a szemcseeloszlást befolyásolja. A szemcseméret csökkentésével a fajlagos felület növekszik, és azáltal az oltóhatás erősödik. A részecskeméret csökkentése azonban csak egy bizonyos határig lehetséges, mivel egy bizonyos szemcseméret alatt a por ballisztikai tulajdonsága romlik, és az csak egy hordozóanyaggal együtt növelhető a tűz felületére. A savanyú sókat és/vagy azokat karbamiddal képzett elegykristályait tartalmazó tűzoltóporok hatékonyságának javítására irányuló törekvések során elsősorban a tűzoltóporok hatásmódját kellett közelebbről megismerni. A lánggal égő tüzeket lényegében gáztűznek lehet tekintetni. A savanyú sók a lángba kerülve a hő hatására bomlanak, és a szabaddá vált savgyökök gyökbefogóként működnek a láncidító gyökökkel szemben, ezáltal láncletörést idéznek elő. Ismert az is, hogy az erősebb savak a gyengébb savakat sóikból kiűzik. A savanyú sók bomlása — és ezáltal hatásuk gyorsasága — ennek megfelelően fokozható, ha a lángban egy erős savval reagáltatjuk a fenti savanyú sókat. Célunk olyan adalékanyag keresése volt, amely az ismert tűzoltóporok hátrányainak csökkentése mellett alkalmas a hatóanyagként egy vagy több, főleg 1 alkálifém- vagy ammónium-hidrogén-karbonátot, - hidrogén-foszfátot, karbamidot, vagy ezek elegyeit tartalmazó ismert égéskésleltető- és tűzoltóporok hatásosságának fokozására, amely adalékanyag poralakú, az égéskésleltető- és tűzoltóporokkal jól elegyíthető, azokkal reakcióba nemlép, fémekkel érintkezve —például a raktározás folyamán—korróziót nem okoz, és a hőmérséklet emelkedésekor hirtelen mint erős sav viselkedik. Célunk volt továbbá a fenti adalékanyag felhasználásával fokozott hatékonyságú égéskésleltető- és tűzoltóporok előállítása. A fenti célokat a találmány szerinti megoldással tudtuk megvalósítani. Közelebbről, találmányunk azon a meglepő felismerésen alapul, hogy a fenti kövtelményeknek az alábbiakban ismertetett anyagok tökéletesen megfelelnek. A találmány szerinti nagyhatású antikatalitikus adalékanyagok alkalmasak a hatóanyagként egy vagy több alkálifém- vagy ammónium-hidrogénkarbonátot, -hidrogén-foszfátot, karbamidot, vagy ezek elegyeit tartalmazó égéskésleltető- és tűzoltóporok hatékonyságának fokozására. Találmány szerinti adalékanyagként a. alfa-, béta- vagy gamma-ciklodextrin ásványi savakkal képzett zárványvegyületeit, vagy b. alfa- vagy béta-ciídodextrin 1-4 szénatomos alkü-halogenidekkel alkotott zárványvegyületeit, vagy c. alfa- vagy béta-ciklodextrin 1-4 szénatomos, adott esetben halogénezett alkán karbonsavakkal alkotott zárványvegyületeit, vagy d) bétáin erős ásványi savakkal alkotott belső sóit, vagy e. 18-34 szénatomos halogénezett paraffinokat, vagy f. alumínium-oxidon vagy zeoliton adszorbeált ásványi savat vagy halogénezett 1 -4 szénatomos alkánkarbonsavat használunk, amelyek részecskeátmérője 10 pm-nél kisebb. A találmány szerinti antikatalitikus adalékanyagok nagymértékben növelik az égéskésleltető- és tűzoltóporok oltóhatását, a hatásnövekedés bizonyos esetekben több, mint kétszeres. A találmány tárgya tehát antikatalitikus adalékanyagot tartalmazó égéskésleltető és tűzoltópor készítmények, amelyek alapkeverékként 20-90 tömeg% alkálifém-, ammónium-hidrogén-foszfátot, - hidrogén-karbonátot, karbamidot. vagy ezek elegyét, mint hatóanyagot és 80-10 tömeg%-ban inert adszorbeálószert, előnyösen alumínium-oxidot, alumínium-hidroxidot, böhmitet és adott esetben hidrofobizálószert, előnyösen kalcium-sztearátot tartalmaznak, amelyek jellemzője, hogy az alapkeverék tömegére vonatkoztatva 2-20 tömeg%-ban a. alfa-, béta- vagy gamma-ciklodextrin ásványi savakkal képzett zárványvegyületeit, vagy b. alfa- vagy béta-ciídodextrin 1-4 szénatomos alkil-halogenidekkel alkotott zárványvegyületeit, vagy c. alfa- vagy béta-ciklodextrin 1-4 szénatomos, adott esetben halogénezett alkán karbonsavakkal alkotott zárványvegyületeit, vagy 0,5-25 tömeg%-ban 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
