202750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az állati növekedést serkentő és a takarmányhasznosítást javító készítmény előállítására
HU 202750B 5 6 4. táblázat: a takarmány hasznosítás (g táp/g > isttömeg-gyarapodás) a kontroliéhoz viszonyítva %-ban (minél alacsonyabb a számérték, annál jobb a takarmány-hasznosítás) forszkolin ppm A takarmány hasznosítás 15t% protein 201% protein mellett 0 100,0 100,0 5 107,7 92,4 10 100,8 93,8 20 97,3 90,5 40 109,3 92,0 átlagos hasznosítás 103,7 92,2 A testtömeg alakulása Mind a 15%, mind a 20% proteint tartalmazó táp esetén 20 ppm forszkolin-koncentrációig a 28 nap alatt elért élőtömeggyarapodás akár 39%-kal meg- 20 haladja a kontroliét. A testtömeg alakulása és a forszkolin koncentrációja között szignifikáns öszszefüggés van. Járulékosan proteint megtakarító mechanizmus jelentkezik. A 15%-os tápot és 5,10 vagy 20 ppm forszkolint fogyasztó állatok, 91;115 25 illetve 122 g gyarapodásukkal elérték a 20%-os tápot, de forszkolint nem fogyasztó kontrollállatok testtömegét, azaz csökkentett proteinkínalat és azonos növekedés mellett forszkolin jelenlétében a protein-hasznosítás jobb; a nitrogén vizelettel és 30 ürülékkel történő kiválasztása csökkent. A takarmány hasznosítása A takarmány hasznosítása a szükségletnek megfelelő (optimális) proteinkínálat esetén forszkolin 35 jelenlétében jobb. Afenti kísérletekben a 201% proteint tartalmazó tápot fogyasztó állatok esetén a hasznosítás akár 8%-kal is emelkedett (átlagos takarmányhasznosítás a 4. táblázatban). A fenti eredményeket patkányokon határoztuk 40 meg ugyan, de tendenciaként más állatokra is átvihetők. Takarmányok protein-minőségének, a limitáló aminosavaknak és a protein hasznosításának meghatározásában régóta a patkány a szokásos kísérleti állat. A protein hasznosítását és a proteinek 45 biológiai értékét például az Egyesült Államokban, Kanadában és a Német Szövetségi Köztársaságban hivatalosan patkányteszttel határozzák meg (cö.: C. Kies, H.M. Fox, 1-10. ol.; J. M. McLaughlan, M.O. Keith, 79-85. old.; M. Wamack, DA. Vaughan, C.E. 50 Bodwell, 113-123. old., a „Protein Nutritional Quality of Foods and Feeds” című könyv .Assay Methods—Biological, Biochemical and Chemical” tárgyú első részében; kiadó: Mendel Friedmann 1975, Marcel Dekker, New York). 2, Broiler csirkékkel végzett etetési kísérlet 2a. Módszer 35-45 g testtömegű hímnemű Lohmann Broüer csirkéket 20-20 állatot magában foglaló csoportokra osztottunk, és gyaluforgács almon 24 órás világítás melletta21.napig 36 ± 1 “C-on, a 22-35. napon 26 ± 1 °C-ontartjuk.Atápbólazállatoktetszésszerint fogyaszthattak. A táp protein-tartalma 22 t% volt (a szükségletnek megfelelően). A forszkolint a Coleus forskohlii növényi glukózzal összekevert gyökérlisztje formájában adagoltuk. 5. táblázat: a csirketáp összetétele (t% friss anyag) szójaextrakció maradéka 24,00 halliszt 6.00 takarmány élesztő 200 kukorica 44,89 búza 6,35 marhafaggyú 4,70 teljes kiőrlésű búzaliszt 8,50 lucerna zöldliszt 1,00 foszforsavas takarmánymész 1,40 szénsavas takarmánymész 1,40 szénsavas takarmánymész 0,96 nyomelemek előkeverése 0,04 só 0,09 DL-metionin 0,07 2b. Eredmények Az eredményeket a 6. táblázatban tüntettük fel. 6. táblázat: Az azonos forszkolin-tartalom alapján egymáshoz tartozó sorok közül az első az átlagolt értéket adja meg, a második szórási tartományt érzékelteti, és a harmadik forszkolin nélkül tartott kontrolihoz viszonyított százalékos érték Forszkolin ppm Testtömeg (g) kezdet vég gyarapodás (g/nap) tápmennyiség (g/nap) táphasznosítás táp/g gyarapodás 0 121,7 1580,2 41,7 84,8 2,08 ± 17,4 ± 230,1 ±6,2 ±0,34 100,0 100,0 100,0 100,0 4
