202741. lajstromszámú szabadalom • Kondícionáló hatású hajápoló és testápoló készítmény
HU 202741 A polimerekről a Cosmetics and Toiletries Vol. 103. 1988. dec. 99. o. „Encyclopedia of Polymers and Thickeners of Cosmetics” című közleményében. A kondicionáló hatást biztosító különféle polimer, illetve kopolimer típusú komponensek és/vagy kompozíciók alkalmazása vagy formulázása samponok esetén azonban nem mentes problémáktól. Érthető ez, ha meggondoljuk, hogy a támasztott követelmények alkalmazástechnikai szempontból sokszor egymásnak legalábbis részben ellentmondó tulajdonságokat igényelnek. A kondicionáló szertől jó keratinszubsztantivitást várunk el, anélkül azonban, hogy rendszeres használat után a már említett felhalmozódás az ún, „build up” jelensége lépne fel, ami a már tárgyalt káros túlkondicionálásban jut kifejezésre. A kialakult film nem lehet túlságosan rideg, kemény, ugyanakkor túl lágy sem, hisz ebben az esetben alapfunkciójának ellátására nem alkalmas. A polimer nem lehet túlságosan higroszkópos, de nyilvánvalóan hidrofób sem lehet. További nehézségek forrása lehet az a körülmény, hogy bizonyos polimer típusú kondicionálószerek csak detergensek meghatározott körével kompatibilisek, így alkalmazásuk során formulázási nehézségek léphetnek fel. A polimer kondicionálószerek alkalmazástechnikai problémáival részletesen foglalkozik F. T. Koehler Cosmet. Toilet 94 (4) 75 (1979) cikke és a DE-OS 2028870. sz. leirat. A vázolt nehézségek és hátrányok feloldásának egyik lehetséges megoldását poliszüoxán típusú polimer kondicionáló szerek jelenthetik. Ezekre a polimerekre a dimetüsziloxán váz jellemző, valamint az, hogy a metilcsoportok könnyen cserélhetők, ületve helyettesíthetők a legkülönfélébb funkciós csoportokkal. Szilikon alapú, kondicionáló hatású hajsampon készítményekről olvashatunk többek között a 2 826 551 és a 3 964 500 sz. USA, a 2 849 433 sz. brit szabadalmi leírásban, a 2 051 523 sz. NSZK közzétételi iratban. A szilikon kondicionálók lágy, természetes hatást keltő film képzésére alkalmasak, kitűnnek azzal, hogy a hajnak kellemes selymes fényt kölcsözhetnek, kevéssé hajlamosak higroszkóposságra és igen lényeges, előnyös tulajdonságuk, hogy alkalmazásuk során minimális a hajszálon való felhalmozódás, az ún. „build up” kialakulása és a túlkondicionálás veszélye. Kondicionálószerként való alkalmazhatóságuknak mégis vannak jellemző korlátái. Egyes szilikonok habzásgátlóként viselkednek, ami samponokban igen hátrányos. Korlátozott vízoldhatóságuk révén egyes szilikonok esetén formulázási nehézségek jelentkezhetnek, illetve a készítmény nem stabil. Ismeretes, hogy egyes szilikonok keratinaffinitása, szubsztantivitása nem eléggé kifejezett, így fésülés, kefélés hatására a hajszál felületéről idő előtt eltávolíthatók. Szinte valamennyi szilikon típusú hajkondicionáló polimer közös vonása, hogy dielektromos állandójuk kicsi, ezért antisztatizáló hatásuk mérsékelt. A szilikon alapú hajkondicionálószerek tulajdonságairól részletesen olvashatunk az alábbi irodalmi forrásban: Strach Drug Cosmetic Lnd. (1984 jún.). 38. old. A fümképző kvatemerizált kopolimerek és a polimer szilikonok mint hajkondicionáló hatású komponensek előnyös tulajdonságait egyesítik a természetes eredetű, proteinbázisú kondicionálószerek. 5 Ezen belül is elsősorban az oldható és a hidrolizált kollagén alapú készítményeknek van jelentőségük. Az oldható kollagént állati bőrökből extrakciós úton, majd azt követő kémiai utókezeléssel nyerik, míg a hidrolizált kollagént enzimatikus hidrolízis révén állítják elő, végső fokon szintén állatbőrökből mint nyersanyagból kiindulva. Kondicionáló hatásmechanizmusok a hajszálra törétnő adszorpciós kötődésükön alapul, melyről részletesen ír S. A. Karjala, J. E. Williamson és A. J. Karler (Joum. Soc. Cosm. Chemists 77 9 513 (1966). A szabadalmi irodalomban is számos utalást találunk protein-hidrolizátumoknak kondicionáló hajsamponokban való alkalmazásáról. Ilyen összetételeket ismertetnek például az 1411478 sz. francia szabadalmi leírásban és a 2 651 749 sz. NSZK közrebocsátási iratban. Bizonyos tulajdonságaik vonatkozásában a protein-hidrolizátumok valóban egyesítik a filmképző, kvaternerizált polimerek és a szilikonpolimerek előnyös tulajdonságait (jó vízoldhatóság, lágy film kialakítása, jó összeférhetőség, könnyű formulázhatóság, „build up” kialakulásának minimális veszélye), ugyanakkor alkalmazásuk negatív vonásai is jelentősek. Szubsztantivitásuk meglehetősen gyenge, ezért megfelelő hatás biztosításához viszonylag magas koncentrációban kell alkalmazni őket, vagy a kezelés, mosás során a szokásosnál hosszabb kontaktidőt kell biztosítani. Antisztatizáló hatásuk gyenge. A protein-hidrolizátummal vagy valamely származékával komponált hajsamponok mikrobiológiai stabilizálására különös gondot kell fordítani. A kondicionáló hatású ágansek sorában végezetül említést kell tennünk bizonyos növényi extráktumok, olajok alkalmazásáról is. így ismeretes, hogy kondicionálószerként hajsamponokban többek között szójababolajat, karottaolajat, kukoricacsíraolajat, szezámolajat is alkalmaznak. E komponensek kondicionáló hatása a korszerű igényeknek nem felel meg, így ezek csak mint additív kondicionálószerek jöhetnek szóba. Nem tértünk ki részletesen a hajkondicionálás komplex problematikájának ismertetésénél a tisztítással, mosással egybekötött bőrkondicionálás problémakörére. Az üyen célra alkalmas készítmények egyidejű bőrkondicionáló habfürdők, tusfürdők kondicionáló komponensei kémiai felépítésüket és hatásmechanizmusukat illetően lényegileg megegyeznek a hajkondicionálószerekkel. Polimer akrilamidoszulfonsav sót mint tusfürdőkben alkalmazható bőrkondicionálószert ismertet a 2 805 127 sz. NSZK közrebocsátási irat. A 3 953 591 sz. USA szabadalmi leírás polisziloxán származékok bőrkondicionáló hatását ismerteti mosóaktív anyagok kompozíciójában. Végül a 3 941 722 sz. USA szabadalmi leírás részletesen ismertet a kollagén hidrolizátumok bőrkondicionáló hatását habfürdőkben. Szakirodalmi adatok és hivatkozások további ismertetésének mellőzésével, összefoglalva megállapítható, hogy a hajkondicionálás és a bőrkondicionálás mosással, tisztítással való egyidejű biztosítása igen összetett, komplex, sok esetben egymásnak ellentmondó feltételek egyidejű kielégítését igényli. A próbálkozások, kutatási irányzatok és a szakterületen publikált közlemények és szabadalmak nagy 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
