202736. lajstromszámú szabadalom • Cigarettautánzat
HU 202736B elemmel és megfelelő hatásfokkal adja át a hőt az égő töltetről az aeroszolképző elemnek. Ez a hővezető elem előnyösen a töltettel és az aeroszolképző elemmel legalább azok felületén van érintkezésben és a töltet égő végétől legalább 3 mm, előnyösen 5 mm távolságban helyezkedik el, nehogy interferencia jöjjön létre a meggyújtásakor és elégésekor, és egyidejűleg megakadályozza a hővezetőelem begyúlását. Még előnyösebbnek tekinthető, ha a hővezető elem az aeroszolképző anyagokat legalább részben körülfogja. Ezen túlmenően a töltet egy része előnyösen kerületi szigeteléssel, például szigetelőrostokból kialakított köpennyel van ellátva. Ez a köpeny rugalmas, éghetetlen anyagból készül és legalább 5 mm vastag. Csökkenti a sugárzási hőből származó veszteséget és elősegíti a töltetből származó hő visszatartását, illetve irányítását az aeroszolképező elem felé és egyidejűleg csökkenti a töltet tűzképző hatását. Az előnyösen megválasztott szigetelőanyag körülveszi legalább részben a töltetet és célszerű, ha részben az aeroszolképző elemet is körülveszi, ami elősegíti egy szokványos cigaretta szimulálását. A töltet és az aeroszolképző elem szigetelésére használhatunk azonos vagy eltérő anyagokat. Tekintettel arra, hogy a töltet viszonylag rövid, a forró, égő tűzkúp mindenkor közel van az aeroszolképző elemhez, amely biztosítja a maximális hőátvitelt és az ebből eredő aeroszolképződést, különösen azoknál a kiviteli alakoknál, amelyekben a töltet számos járattal van kialakítva, továbbá hővezető és/vagy szigetelő eleme van. Viszonylag nagy sűrűségű töltetet kell alkalmazni, amely elég hosszú ideig ég ahhoz, hogy szimulálja a szokványos cigaretta égési időtartamát és kellő mértékű energiát biztosítson ahhoz, hogy a szükséges mennyiségű aeroszol képződhessen. Tekintettel arra, hogy az aeroszolképző elem el van választva a töltettől, így lényegesen alacsonyabb hőmérsékletnek van kitéve, mint az égő tűzkúpban uralkodó hőmérséklet, ami által az aeroszolképző anyag hő okozta bomlásának veszélye a minimumra csökken. A találmány szerinti cigarettautánzat általában egy a cigaretta végét alkotó szopókával van ellátva, amely magában foglalhat hosszirányú járatokat. Előnyösen ez a szopóka magában foglal egy rugalmas külső részt, például cellulózacetát rostkötegből kialakított gyűrűt, ami azt az érzést kelti, mintha egy szokványos cigaretta lenne a szánkban. Előnyös, ha a cigarettautánzat általában olyan méretű, mint a szokványos cigaretták és így a szopóka és az aeroszolképző elem általában a termék mintegy felét vagy ennél nagyobb részét foglalja magában. Egy további megoldás szerint az aeroszolképző elem kialakítható beépített szopóka vagy az aeroszolt továbbító rész nélkül is, ha eldobható vagy ismételten felhasználható szipkával kívánjuk használni. A találmány szerinti cigarettautánzatban alkalmazott dohányköpeny növeli az aeroszol dohányaromáját. A dohány az aeroszolképző elem és a termék szájrésze között az aeroszolképző elem körül van elhelyezve, ahol szigetelő hatást is kifejt és elősegíti a szokványos cigarettánál tapasztalt dohányaroma kialakulását. Az aeroszolképző elem is tar3 talmazhat dohányt vagy bármilyen más aromásító anyagot. A jelen szabadalmi bejelentés esetében az „aeroszolt” úgy határozhatjuk meg, hogy gőzöket, gázokat, szilárd részecskéket és ehhez hasonlókat foglal magában, ezek lehetnek láthatók vagy láthatatlanok és lényeges jellemzőjük, hogy a dohányos,/üstszerűnek” érzékeli ezeket és az égő töltet hőjének hatására az aeroszolt hordozó elemben vagy a termék más részében levő anyagokból képződnek. Ezen meghatározás értelmében az „aeroszol” kifejezés magában foglalhat illékony aromatizálható anyagokat és/vagy farmakológiailag vagy fiziológiaüag aktív vegyianyagokat, attól függetlenül, hogy látható aeroszolt hoznak létre vagy sem. A találmányunk szerinti megoldásnál a „konduktív hőcsere kapcsolat” alatt az aeroszolképző elem és a töltet olyan fizikai elrendezését értjük, amelynél a hő az égő töltetből hővezetés útján kerül át az aeroszolképző elembe. Ez a „konduktív hőcsere kapcsolat” azáltal érhető el, hogy az aeroszolképző elemet úgy helyezzük el, hogy az érintkezésben legyen a töltettel, éspedig töltet égő szakaszával. Erre a célra hővezető elemet is felhasználhatunk, amely átadja a hőt az égő töltetről az aeroszolképző elemnek. A találmányunk szerinti megoldással a „szigetelő elem” alatt minden olyan anyagot értünk, amely elsődleges szigetelő hatást fejt ki. Ezek az anyagok célszerűen nem égnek a felhasználás során, de tartalmazhatnak lassan égő szénfélességeket vagy ehhez hasonló anyagokat, amelyek a használat során megolvadnak, például alacsony hőmérsékleten olvadó üvegrostokat. Az erre a célra megfelelő szigetelőanyagok hővezetési tényezője W/mK értékekben kifejezve - kisebb, mint 20,93, előnyösen kevesebb mint 8,37, sőt a legelőnyösebb esetben kevesebb mint 2,09 (lásd például a „Chemical Dictionary” című kiadványát /4. kiadás, 1969 34. fejezet/ vagy Lange „Handbook of Chemistry” című kézikönyvét /11. kiadás, lO.fejezet, 272-274. oldal, 1973/). A találmányunk szerinti cigarettautánzatot részleteiben konkrét kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti cigarettautánzat egy kiviteli alakjának metszete, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak előlnézete a töltet felől, a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak egy másfajta töltettel ellátott változatának előlnézete, a 4. ábra ugyancsak az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak előlnézete egy további töltetváltozattal, az 5. ábra a találmány szerinti cigarettautánzat egy másik kiviteli alakja, a 6. ábra az 5. ábrán bemutatott kiviteli alak előlnézete, a 7. ábra az S. ábrán bemutatott kiviteli alaknál alkalmazott fémkapszula hátulnézete, 8. ábra a találmány szerinti cigarettautánzat egy további kiviteli alakjának metszete, a 9. ábra a 8. ábrán bemutatott kiviteli alak előlnézete és a 10. ábra a 8. ábrán bemutatott kiviteli alakban alkalmazott töltet egy további változatának metszete. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
