202706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homoktövis növény intenzív termesztésére

HU 202706 A gyázással a növekedést gyorsíthatjuk, ezáltal a ter­mőre fordulást is előbbre hozhatjuk. A megerősö­dött 4-5 éves ültetvények tápanyag ellátás tekinte­tében nem olyan igényesek - kivéve a foszfortartal­­mű szereket azonban a folyamatos vízellátásról gondoskoni kell. Folyamatos vízellátás biztosítható pl. csöpögtető öntözéssel is. A kiültetés utáni metszés elengedhető, de az egy­­hajtású csemeték visszavágása a koronarendszer ki­alakítása érdekében szükséges. A későbbiekben a beteg, elszáradt ágakat eltávolítjuk. Akorona kiala­kítását a szedést nehezítő belső és felnyúló ágaknak a szüreteléskor való eltávolításával valósíthatjuk meg. Az idős, 8-10 éves állományban a kedvező fényviszonyok biztosítására fiatalító metszést vég­zünk. A telepítést követő 3-4. évben termőre forduló fákról a termés betakarítását az érés kezdetekor vé­gezzük, amikor a refraktométerrel mért extrakt­­tartalom 8-121% között van. Ez az időpont augusz­tustól szeptember közepéig tart, ekkor jó minőségű lé nyerhető. A szüretelést az alábbiak szerint végezzük: a fák koronájának külső részén elhelyezkedő másodéves hajtásokról, melyeken kifejlődtek a következő év termését biztosító elsőéves hajtások, a bogyókat kézzel, vagy erre a célra kifejlesztett kézieszközzel, pl. fésűvel szedjük le. A korona belsejében, az ágak közepén nőtt rövid, 5-10 cm-es másodéves termő­hajtásokról a termést a hajtások levágásával szed­jük Ez egyben hajtásválogatás is, amellett, hogy gyors szedési módszer is. A belső ágak eltávolítása a korona belsejében a fényviszonyok jó kialakulását segíti elő. A találmány szerinti eljárással létrehoztunk mintegy 500-600 db fából álló ültetvényt, majd ezt követően telepítettünk egy 15 ha-os üzemi állo­mányt. Beállítottunk kísérleti és kontroll parcellá­kat, a kísérleti területet 2 kg/ha diuron vegyszeres gyomirtószerrel kezeltük és az időjárás figyelembe­vételével a vízellátásról folyamatosan gondoskod­tunk. A tenyészidő folyamán megfigyeltük az öntö­zött és öntözetlen növények fejlődését, mértük a terméshozamot. A kísérlet azt mutatta, hogy a vegyszeresen gyo­mirtott, folyamatos vízellátásban részesített növé­nyeken az ágvégi hajtások hosszabbra nőttek és a korona belső részein kifejlődő rövid termőhajtások nagyobb számban jelentek meg. Az öntözés első évében a bogyók az öntözött fákon az aratás idején jelentkező magas hőmérséklet és szárazság ellenére is duzzadt, jó turgorállapotúak voltak. A tenyészidő végén felmértük a Verticillium gombabetegség által okozott károkat és megállapí­tottuk, hogy a kapált és öntözetlen területeken a fák 5%-a volt részben fertőzött, az öntözött és vegysze­resen gyomirtott terület fáinak csak 2%-án tapasz­taltunk tracheomikózisos tüneteket. A következő évben tovább folytattuk a fentiek szerinti kezelést ill. a kontroll művelését. A folya­matos kísérletek igazolták a korábbi eredmények helytálló voltát azzal az eltéréssel, hogy a találmány szerinti táblákon a terméshozam 30-50 tömegű­­kai volt több, mint a hagyományos módon kezelt táblákon. 3 Más termőhelyen újabb kísérletet végeztünk mintegy 5 ha-os területen, ahol a folyamatos vízpót­lást csepegtető öntözéssel végeztük és egy részen az öntözés mellett mechanikus gyomirtást, más részen vegyszeres gyomirtást végeztünk diuron tartalmú herbiciddel. A telepítés 4 m-es sorközű volt. Már a vegetációs időben szemmel is látható volt, hogy a mechanikai eszközökkel végzett gyomirtás után, noha a tárcsákra védőeszközök is fel voltak szerelve, a homoktövis fácskák gyökérzete megsé­rült, Verticülium fertőződés jelentkezett. Az öntö­zés kedvező hatása abban mutatkozott, hogy a növé­nyeken több termőhajtás fejlődött, az ágvégi hajtá­sok erőteljesek és hosszabbak voltak, mint az öntö­zetlen területen. A gyümölcsök fejlődésében is lát­ható volt a különbség a vegetációs időben. A gyümölcs leszedése után megállapítottuk a Verticüliummal fertőzött növényegyedek számát. Az öntözött és vegyszeresen gyomirtott területen a fertőzött fák aránya 2,7%, az öntözött, kapált terü­leteken 7,0%, az öntözetlen, kapált területen 7,1% volt. Az öntözetlen területrészen a Verticillium fer­tőzés tünetei előrehaladottabb állapotban voltak, több növényről teljesen lehullott a levél, a meg­fonnyadt bogyó; az öntözött részek fertőzött növé­nyein csak a levélfonnyadás jelentkezett. A következő évben folytattuk a kísérletet az el­őző évben alkalmazott kezelés szerint, de a csepeg­tető öntözés kifolyó nyílásait a két fa közti részre raktuk át. A termés betakarításakor a gyümölcsöt egyrészt teljes egészében kézzel szedtük le, másrészt a törpe hajtásokat a raj tűk levő gyümölccsel együtt metsző­ollóval levágtuk és csak a hajtásvégekről szedtük a bogyókat kézzel. A hozameredmények azt mutat­ták, hogy a folyamatos vízellátásnak 50%-ot elérő terméshozam többlete volt. Ebben a terméshozam­ban az előző évben folytatott öntözésnek és hajtás­válogatásnak, valamint a gyökérzetet kímélő vegy­szeres gyomirtásnak az eredményei is kifejezésre jutottak. Erre utal az a megfigyelésünk, hogy az ön­tözésben részesített fák koronájának belső részein kifejlődött törpe termőhajtások levágásával 55- 65%-kal is több termést tudtunk leszüretelni, mint azokról a fákról, melyeket ilyen hajtásválogatásban nem részesítettünk. A kísérlet beigazolta, hogy az ágvégeken levő termés kézi szedésének a belső törpe termőhajtások levágásával való kombinálása a fa egészséges fejlődését, a terméshozam növekedését szolgálják, mivel erőteljes hajtásokfejlődnek a szel­­lős, jól megvüágított koronán, az erős hajtások jól berakodnak termőrügyekkel, így a kellő válogatást is szolgáló belső hajtáseltávolítás egyben hajtásvá­logatás elősegíti a termést adó kétéves vesszők gya­rapodását. A találmány előnye, alkalmazása révén a nagy­üzemi homoktövis intenzív termesztése jövedel­­mezhetően megvalósítható, a termés nem szakaszo­san, hanem állandóan kézbentartható, a fák erőtel­jes fejlődésűek, egészségesek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás homoktövis növényállomány intenzív 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom