202701. lajstromszámú szabadalom • Vezérelhető fényerejű fénycső egység

1 HUJ^02701 A 2 zünk, úgv a 2. ábrán szemléltetett mátrix felépítésű 11 fénytájékoztató táblát kapunk, amelynek egyes pontjait képezheti egy-égy kompakt fénycső, de színes kijelzés esetén minden pontban három-három la, lb és le kompakt fénycső is elrendezhető, amelyek színe rendre vörös, zöld és kék. A kompakt fénycsövek U-alakú kialakítása és £b. 25 mm-es szélességi mérete lehetővé teszi 60-70 mm átmérőjű pontokból álló raszterrel rendelkező 11 fénytájékoztató tábla .létre­hozását. A 2. ábrán csak az első sor oszlopában jelöltük a kompakt fénycsöveket, a többi reszterpont ehhez hasonló kialakítású. A találmány szerinti áramköri elrendezés műkö­désének ismertetése előtt a 3. ábrára hivatkozunk, amelyen a 2 és 4 fűtőszálak között üzem közben kialakuló feszültség nagyságát vázoltuk az idő függ­vényében. " Ha az 1 kopipakt fénycső 2 fűtőszálát névleges fűtőfeszültséggel, tehát 7V effektiv értékű 50 Hz^s váltófeszültséggel állandóan fűtjük, akkor az egyen­áramú tápfeszültség nullvonala az 1. ábra kapcsolása esetén a 3. ábrán vázoltak szerint alakul. A ’7V-os fűtőfeszültség csak a 3 fűtőáramforrásnak a földhöz képest szimmetrikus kialakítása miatt szimmetrikus az egyenfeszültség nullvonalára. A 2 fűtőszál két vége között mérhető 7V-os váltófeszültség egyenle­tesen oszlik meg a 2 fűtőszál hossza mentén, a 4 fűtőszálhoz viszonyítva egyik végének potenciálját a 3. ábra 2a görbéje, másik végéhez viszonyítva a 2b görbe, közepéhez képest pedig a 2c vonallal jelölt nulltengely mutatja. Az egyes végpontok’ potenciálja az anódhoz képest az egyenfeszültségre- szuperponált ±3,5 V-os effektiv értékű váltakozó feszültségnek megfelelően alakul. Az 1 kompakt fénycsőben a gázkisülés, fenntartá­sához szükséges feszültség 33-35 V körül yan. A találmány szerinti potenciálviszonyok mellett (tehát földelt középpontú fűtőszál esetében) a fűtőfeszültség bármely pillanatértéke esetén van a katódot képező 2 fűtőszálnak legalább 50% hosszúságú olyan sza­kasza, amelyhez képest a szemközti 4 fűtőszálhóz, tehát az anódhoz viszonyított feszültség a V+ kapocs feszültségével azonos vagy annál pozitívabb, és ,dz a hossz elegendő a gázkisülés fenntartására. Az egyén­­feszültséget tehát az említettek szerint választhatjuk 33-35 V-os értékűre is. Ha a katód mentén az áramemisszió maximális helyenként azt a pontok képzeljük el, amely az anódhoz viszonyítva a leg­negatívabb, akkor a 3. ábra alapján az is világossá válik, hogy a fűtőfeszültség minden periódusában ez a pont a 2 fűtőszál hossza mentén folyamatosan, de enyhén változik, tehát nincs az emisszió maximumnak a fűtőszálon egyetlen kitüntetett helye sem. Ebből az is adódik, hogy a fűtőszál elhasználódása térben, tehát hossza mentén egyenletes lesz, ami a katód aktív állapotának élettartamát növeli. Ha az egyenáramú tápfeszültség negatív pontját a 2 fűtőszál egyik végéhez kapcsoltuk volna, akkor ennek a pontnak a feszültsége fog megfelelni a 3. ábrán a nullvonalnak, amit 2c vonal jelöl, a másik végpont feszültsége pedig a 2a görbét követi azzal a különbséggel, hogy most a feszültség effektiv értéke 7V az előző eset 3,5 V-os értékéhez képest. Amikor ennek a végpontnak a feszültsége a nullvonalhoz képest a pozitív félperiódusban van, akkor a teljes fűtőszál mentén az anód-katód feszültség pillanatér­téke kisebb az egyenfeszültségűéi, és a begyújtott állapot csak akkor marad fenn, ha á 4 fűtőszálra mintegy 7 V-tal magasabb egyenfeszühséget kapcso­lunk. A szükséges 33 V-os egyenfeszültség helyett tehát 40 V-os értéket kell hásználnunk,. ugyanakkor az átlagos fényerősség nem növekszik. Ez a kapcsolás a hatásfok lényeges csökkenésével járna. Azt is beláthatjuk, hogy ebben az esetben, tehát amikor az egyenfeszültség a fűtőszál egyik ‘végpont­jára kapcsolódik, a fűtőfeszültség egyik félperiódu­sában az anódhoz képest a 2 fűtőszál egyik vége a legnegatívabb, a másik félperiódusban pedig a másik „vége, tehát az emisszió maximuma ezen végekre esne. Ez á tény azt is jelenti, hogy a fűtőszál végein van a legnagyobb igénybevétel, a gázkisülés árama a fűtőszál mentén egyenetlenül oszlik meg, ennek ejedménye afűtőszál helyi egyenetlen elhasználódása. Á nullpotenciálnak a fűtőszál középpontjára való vitele tehát növeli az élettartamot és lehetővé teszi csökkentett egyenfeszültség használatát. Az jmódot 'képező 4 fűszál két kivezetésének összekötésé áJ‘fűtőszál mentén egyenletesebb poten­­cíáleloszlást biztosít. Az ezzel járó előnyök kisebb rpértékűek, de nem elhanyagolhatók. J Az enússziós viszonyok rövid elemzése után az l kpmpakt fénycső impulzusvezérlésének egy előnyös lehetőségét mutatjuk meg. |,, jA2 említettek szerint a V+ kapocsra a csőtípustól függő apódfeszültségnél valamivél nagyobb egyenfe- I SZöjiségCt kapcsolunk, amelynek értéke jellegzeteseit ' 40-t50 V, Az 1 kompakt fénycső begyújtásához a 6 jeypjlóöekljíód^a a 7 ^imputeüstrahszforiMtorörT ke­resztül gyújtóimpuíznsokat vezetünk. A begyújtáshoz elvileg egyetlen gy'újíÖimpülzűs "használata elegendő, a gyújtóimpulzusokat ennek ellenére 1-2 másodperces pen&Mscfchaa,' megismételjük, hogy az anődárain eset­leg és csak véletlenszerűen bekövetkező megszűnése után az 1 kompakt fénycső ismét begyújtott állapotba kerüljön. A keletkezdj csőáram nagyságát az 5 vezéréit j kapcsoló állapota, határozza meg. Az 5 vezérelt kap­csoló zárt állapotában az R2 ellenállás párhuzamosan kapcsolódik az RÍ ellenállással és értéküket úgy választjuk meg, hogy a kb. 150 mA-es üzemi csor áramot biztosítsák. Ekkor az 1 kompakt fénycső teljes fényerővel világit. Az 5 vezérelt kapcsoló nyitóit "áÖápotában az RÍ ellenálláson keresztül csak a gáz­kisülés fenntartásához szükséges minimális, 1-14 niA körüli áramot engedünk átfolyni az 1 kompakt fény­­csövön, és ennek hatására szemmel észlelhető fény nem keletkezik. A gázkisülés fenntartása azonban lehetővé teszi, hogy az 5 vezérelt kapcsoló nyitásával a fénycső áramát gyakorlatilag tehetetlenségmehteseh megnöveljük. A fényerősséget az 5 vezérelt kapcsoló vezérlő bemenetére kapcsolt imulzusok kitöltési té­nyezője határozza meg, ami könnyen változtatható. All fény tájékoztató tábla egyes raszterpontjaiban lévő három különböző színű kompakt fénycső meg­felelő vezérlésével minden raszterpontban tetszőjeges színt és a teljesen sötét állapot és egy maxitnáüs érték között tetszőleges fényerőt állíthatunk be. A vezérlés gyorsasága nagyobb lehet a szem időbeli felbontóképességénél, azaz mozgó feliratok, képek megjelenítése is lehetséges. 5 10 lő 20 25 30 35 40 i5 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom