202699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és áramköri elrendezés nagyfeszültséget előállító készülékek, előnyösen gyújtókészülékek jellemzőinek javítására
1 HU 202699 B 2 jutó feszültség révén a további TI töltőáramkor segítségével feltöltjük a Cl kondenzátort. Amikor a C kondenzátor töltésével a csúcsfeszültséget megközelítjük, akkor a K kapcsolóáramkör révén a Cl kondenzátort a primer np tekercs Lp induktivitásán keresztül kisütjük. A szekunder nu tekercsben ezáltal nagyfeszültséget indukálunk - ez a másik legalább 1000 V feszültségű, legfeljebb 1 ps időtartamú másik feszültségösszetevő-jel - amelyet a C kondenzátorban tárolt egyik feszültségösszetevő-jelre szuperponálunk. A két feszültségösszetevő-jelből szuperponált jel jelenik meg a 3, 4 kimenetek között. Az ily módon megjelenő nagyfeszültségű feszültségjel megindítja a hegesztőpálcán az ismert koronakisülést, amelyből az egyik feszültségösszetevő-jel révén kialakítjuk az ívcsatornát, melyben az ív fenntartásáról az üzemi feszültség gondoskodik. A másik példában nagynyomású kisülési lámpán kívánunk begyújtani, ezért a 2. ábra szerinti felépítésű áramköri elrendezést alkalmazzuk, ahol a négypólus 1, 2 bemeneteire hálózati váltakozó feszültséget, 3, 4 kimenetére pedig a nagynyomású kisülési lámpát kapcsoljuk. A példa szerinti esetben ET energiatárolóként önmagában ismert megcsapolt tekerccsel rendelkező vasmagos induktív elemet alkalmazunk, amelynek első 31 pontja és a V vezérlőáramkörhöz csatlakozó megcsapolás közötti tekercsrészen a V vezérlőáramkörrel áramot vezetünk keresztül és a vasmagban mágneses energiát tárolunk. A V vezérlőáramkör önmagában ismert felépítésű, amely legegyszerűbb esetében egy kapcsolóelem, amely kapcsolóelem kivitelezhető mechanikus, vagy elektronikus kapcsolóként. Elektronikus megoldás esetén alkalmazhatunk például tirisztort, amelyet a vezérlő 44 ponton keresztül vezérelhetünk. Miközben az ET energiatárolóba áramot vezetünk, ezzel egyidejűleg a G impulzusgenerátor TR transzformátorának, vagy ITR transzformátorának gerjesztőkőrében lévő Cl kondenzátort is feltöltjük. A V vezérlőáramkör segítségével az abban lévő kapcsoló révén a mágneskor telítődése előtt a gerjesztő áramot megszakítjuk, amely az ET energiatároló kimenetén előállítja az egyik feszültségösszetevő-jelet. A G impulzusgenerátorban a bemenetére jutó feszültséglökés emelkedő szakaszához szinkronizálva a TR transzformátor, vagy ITR transzformátor primer np tekercsére kapcsoljuk a K kapcsolóáramkör révén a gerjesztőkor Cl kondenzátorában tárolt energiát, amelyet a szekunder n»z tekercsben feltranszformálunk és néhány kV-os másik feszültségösszetevő- jelet indukálunk. A két feszültségösszetevő-jelből szuperponált feszültségjel jelenik meg a 3, 4 kimeneten, amelynek rövididejű nagyfeszültségű másik feszültségösszetevő-jele a gázkisülési fényforrásban elindítja a Glimm-kisülést, az ET energiatárolóban előállított egyik feszültségösszetevő-jel pedig ionizálja a gázteret és megindítja a szekunder emissziót, aminek a fenntartásához már a hálózati feszültség is elegendő. A találmány szerinti áramköri elrendezések működésének tiltása - mind meghatározott működéséi idő utáni leállítás, mind késleltetett újragyújtás - a különböző üzemmódokban az adott felhasználásnak megfelelő helyen keletkező hő integrálásával a melegedési, valamint a hűlési időállandó figyelembevételével történik. Megoldásunk értelmében ez a működéstiltás történhet mind az 1. ábra szerinti C kondenzátornak a töltését biztosító T töltőáramkor, mind pedig a G impulzusgenerátor részét képező, a Cl kondenzátor töltésére szolgáló további TI töltőáramkor külön-külön, vagy együttesen történő befolyásolásával. A tiltás lényege az, hogy a töltést megszüntetjük (akadályozzuk), a töltésre szolgáló áram megszüntetésével (lecsökkentésével), ha a keletkező hő integrálása során a hőmérséklet meghatározott értéket elért (meghalad). A nagyfeszültséget előállító áramköri elrendezés működtetését például meghatározott idő után a 4. ábra kapcsán az alábbiak szerint szüntetjük meg. Az Á áramgenerátor a hálózati feszültség megjelenésekor adott árammal tölti a C koncenzátort. A Hl hőintegrátor révén a gyújtási üzem veszteségeit integráljuk a Hl hőintegrátorral szoros hőcsatolásban lévő É érzékelő a melegedést az emelkedő hőmérséklettel arányos elektromos jellé alakítja, amelynek értékét a B billenőáramkör révén figyeljük. Ha a hőmérséklet egy előre meghatározott értéket elér, akkor a B billenőáramköirel lekapcsoljuk az A áramgenerátort és a C kondenzátor töltését megszüntetjük, amely ily módon kisül. Megoldásunk révén nemcsak a nagyfeszültség előállítása szüntethető meg adott működési idő után, hanem a folyamatos üzem megszűnését követően az újraműködés is célszerűen késleltethető. Találmányunk értelmében ez a működés például egymással sorba kapcsolt Ál, Á2 áramgenerátorok révén valósítható meg. Itt a HI1 hőintegrátor, Él hőérzékelő, B1 billenőáramkör és Ál áramgenerátor működése megegyezik a 4. ábra kapcsán leírtakkal, amelynek egy lehetésges kivitelét az 5. ábra egymással sorba kapcsolt RÍ ellenállása és hőszigetelt pozitív hőfokfüggésű R2 ellenállása reprezentálja, így ennek működését nem ismételjük meg. A HI2 hőintegrátor - amely például az ITR transzformátorral van szoros hőcsatolásban - működő nagynyomású kisülési fényforráson átfolyó áram hatására üzem közben meghatározott hőmérsékletnél nagyobb értékre melegszik. Ez a hőmérséklet az előzőkben ismertetetteknek megfelelően tiltja Cl kondenzátor töltését. Ha az üzemi áram megszűnik - a fényforrás kialszik - de a hálózati feszültség visszaáll azelőtt, még mielőtt a fényforrás lehűlne a visszagyújtási hőmérsékletre, a HI2 hőintergátorban tárolt hőenergia leadásának időállandójával együtt hűl az É2 érzékelő hőmérséklete is, amelynek kimenetén ily módon csökken az elektromos jel. Ha annak értéke a B2 billenőáramkör billenési értéke alá csökken, akkor annak révén átkapcsoljuk az Á2 áramgenerátort, amely tölteni kezdi a Cl kondenzátort, a gyújtási üzem beindul. Az 5. ábra esetén ezt a pozitív hőfokfüggésű R3 ellenállással valósítjuk meg. Az előzőekben általunk leírtak alapján szakember számára a 7. ábra szerinti lehetséges kiviteli alak működése egyértelmű, így ezért külön azt nem részletezzük. A gyakorlati életben az áramköri elrendezésnek a találmány szerinti megoldása abban az esetben is felhasználható, amikor például gáz- és olajégők gyújtásánál nincs szükség üzemi áramra, ebben az esetben a gyújtáshoz szükséges energia az áramköri elrendezés további 5, 7, 6, 8, illetve 9, 7, 10, 8 csatlakozópontjai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
