202696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mágnesszalagon tárolt videojelek elektronikus feldolgozására

1 HU 202696 B 2 egy 13 detektor tartozik, amely az utolsó képelemnek megfelelő, a 4 mágnesszalagról érkező videojel tá­rolása után a 12 vezérlővezetéken keresztül a 10 start-stop készüléknek egy jelet ad, amely a 4 mág­nesszalag és a 6 fej közötti relíatív hajtást és/vagy a jelátvitelt leállítja. Ezzel egyidejűleg a 9 pro­cesszornak a 13 detektor egy 13’ vezérlővezetéken utasítást ad a videojel feldolgozásának megkezdésére. A 8a tárolóhoz egy később még ismertetendő, hasonló módon működő 13a detektor tartozik, amely egy 12a, illetve 13a’ vezérlővezetéken keresztül a 10 start-stop készülékkel, illetve a 9 processzorral össze van kötve. Videojel feldolgozásaként végrehajtható egy kép­minőség-javítás, vagyis egy gradáció korrekció, vagy kontúrerősítés („Crispening”), vagy hasonló. Lehető­ség van azonban arra is, hogy a képet szándékosan megváltoztassuk, például trükkfeÍvételt készítsünk. Ez lehet például valamilyen színezés, színváltoztatás, vagy valamilyen grafikának a képbe történő bemá­­solására, például címfeliratnak vagy videojátékok mozgó szimbólumainak a bemásolása. A feldolgozási mód kiválasztása például egy nyomógombos 14 bil­lentyűzetről történhet. A processzor lehet azonban egy házi számítógép is, amelyhez egy előkészített programmodul, programkazetta- vagy mágnesleme­zegység tartozik. A bemutatott kiviteli alaknál a 9 processzorhoz egy további beadó készülékként egy fényérzékeny detektor csatlakozik, egy úgynevezett L fényceruza, amint az ismeretes például a „TO 7 (Ref. UC 90.001)” típusú, Thomson gyártmányú (francia) házi számító­gépnél. Az L fényceruza fényérzékeny hegyét a T képernyő egy pontjára helyezve, az adott pont ko­ordinátái a 9 processzorba beadhatók anélkül, hogy a koordináták számszerű értékét a 14 billentyűzeten keresztül be kellene adni, vagy, hogy a kezelőnek ezt ismemi kellene. A feldolgozandó képrészek ily­­módon az L fényceruza segítségével egyszerű módon beadhatók a 9 processzornak, például a T képernyőn ábrázolt mindenkori kezdő- és végpont érzékelésével. Nyilvánvaló, hogy e célra egy irodai számítógéphez, de egy házi számítógéphez is alkalmazható úgyne­vezett „Maus” is használható, amely által a T kép­ernyőn megjeleníthető kurzor vezérlése elvégezhető. A videojelek feldolgozása képenként vagy képré­szenként egymás után történik, amelynek során min­den képhez vagy minden képrészhez sok idő áll rendelkezésre a televíziós stúdiótechnikában alkalma­zott feldolgozási időkhöz képest. Minden egyes kép­résznek megfelelő videojel az állókép üzemmódban a 8 tárolóba kerül, majd végül ott feldolgozzuk, ami közben a 4 mágnesszalag és a 6 fej közötti relatív hajtást kikapcsoljuk, és a teljes tártartalomnak a 9 processzor, például egy házi számítógép segítségével történő feldolgozásához majdnem tetszőlegesen hosszú idő áll rendelkezésre. Mihelyst a feldolgozás befejeződött, és a feldolgozott jelek ismét tárolva vannak - ugyanazon 8 tároló ugyanazon helyén, vagy más esetben egy 8a tárolóban -, a 10 start-stop készülék a 13 detektortól a 12 vezérlővezetéken keresztül, illetve 13a detektortól a 12a vezérlőveze­téken keresztül utasítást kap a 4 másnesszalag és a 6 fej közötti relatív hajtás bekapcsolására, és a tár­tartalom a 4 mágnesszalagra, vagy egy más feljegy­zéshordozóra kerül. Lehetőség van arra is, hogy a 10 start-stop készülék itt közelebbről nem ismertetett módon a vezérlő utasításokat a 9 processzortól kapja. Az ehhez szükséges 8, 8a tároló feltöltési állapotát tartalmazó információt például a Dl, D2 DMA in­terfészen keresztül, vagy a 13, 13a detektoroktól a 13’, 13a’ vezérlővezetékeken keresztül jelezhetjük vissza a 9 processzornak. A 8, illetve 8a tárolóban tárolt feldolgozott videojel a 8’, illetve 8a’ vezetékeken keresztül a 7 fejerősítő ellenirányú csatornájába kerül, ahonnan a 6’ vezetéken át a 6 fejhez van vezetve, és a bemutatott kiviteli példa szerint ugyanarra a 4 mágnesszalagra, annak korrelált tartományára lesz rögzítve. Ez esetben a 4 mágnesszalagnak például az egyik oldala vagy fele a feldolgozandó, és a másik oldala vagy fele a feldolgozott videojelnek van fenntartva. A feldolgozott jel ily módon mindig összehasonlítható az eredeti jellel. E célra egy szalagnál az eredeti jel és a feldolgozott jel sávirányban egymás mellé van rög­zítve, és ennek megfelelően vannak a fejek meghe­lyezve. Erre a célra előnyös a 2-4. ábrákon, illetve az 5-19. ábrákon bemutatott rögzítési eljárás. A 2. ábra egy 4 mágnesszalagot mutat nem mé­retarányosan, digitális videojelek rögzítésére alkalmas rögzítési móddal. A videojelek a 22 sávokban vannak rögzítve, amelyek megközelítően párhuzamosak a 23 szalagszéllel, és amelyeknek korlátozott hosszúságuk van. Egy gyakorlatban elvégzett kísérlet során jól bevált az a sávelrendezés, amelynél a hajlásszög ß - arc tg b/1, ahol b a 22 sáv szélessége (10 pm), és 1 a 22 sáv hosszúsága (15 mm). A 22 sávok ilymódon ß hajlásszög alatt húzódnak, amelynek nagysága mintegy 0,04°, vagyis megköze­lítően párhuzamosak a 23 szalagszéllel. A 22 sávok a 2. ábrán blokkonként helyzekednek el egymás mellett, és az egyes Bn (n-1, 2, 3, ....) blokkok sávjainak kezdete, illetve vége a Bn blokkokat egy­mással összekötő és a 23 szalagszélre lényegében merőlegesen húzódó 24 és 25 határvonalnál van. A 3. ábra a vázlat felnagyított képe. A 22 sávok 27 kezdőimpulzusokkal és 28 végimpulzusokkal van­nak jellemezve, annak érdekében, hogy a letapoga­táskor a 22 sávok ismételten felismerhetők legyenek. A Bn blokkok gyakorlatilag térköz nélkül helyezked­nek el egymás mellett. A 4. ábra egy 31 fejdob vázlatos elrendezését mutatja, amelyen négy KI, K2, K3, K4 fej van, továbbá a 4 mágnesszalag látható, amely 29, 30 terelőgörgők segítségével a 31 fejdob köré van ve­zetve, és amelyet mintegy 180" szögben hurkol körül. A 31 fejdob 32 tengelye merőleges a 4 mágnesszalag mozgási irányára, és párhuzamos a 4 mágnesszalag felületével. A 31 fejdob a 32 tengelyének irányában fel és le mozgathat. Mindegyik K1-K4 fej rögzít egy 22 sávot. Ez a 22 sáv a 31 fejdob és a 4 mágensszalag folyamatos mozgása közben, a szalag­mozgás következtében kismértékben ferde, amint azt korábban már a 2. ábra kapcsán részletesebben is­mertettük. A fentiekben a 2-4. ábrák kapcsán ismertetett rögzítési vázlat nem csak a rögzített 22 sávok gyors megtalálását teszi lehetővé. A K1-K4 fejek átvezérlése révén lehetőség van arra is, hogy szalagmozgatás nélkül a korrigált videojeleket közvetlenül az eredeti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom