202686. lajstromszámú szabadalom • Alacsonyfrekvenciás generátor

1 HU 202686 B 2 A találmány tárgya alacsonyfrekvenciás generátor szabályozófokozattal és oszcillátorral, amelynek lánc­­bakapcsolt két integrálófokozata és egy fázisfordító fokozata van, mely utóbbi kimenete az elsó integráló fokozat bemenetére van visszacsatolva, egyben az amplitúdó és frekvenciamenetet meghatározó szabá­lyozófokozat bemenetére kapcsolódik és a generátor kimenetét alkotja, míg a szabályozófokozat kimenete az egyik integrálófokozat bemenetére van visszave­zetve és referenciabemenete szabályozófeszültséget előállító referenciafokozatra kapcsolódik. A találmány szerinti alacsonyfrekvenciás generátor elsősorban stú­diótechnikai berendezésekben használható beépített, önellenőrzésre szolgáló hangfrekvenciás generátor­ként, azonban egyszerűsége és olcsó megvalósítha­tósága következtében kommersz elektronikai beren­dezésekbe is beépíthető. A stúdiótechnikai berendezésekbe, elsősorban a keverőpultokba saját, belső generátort építenek be, amelynek jelét kapcsolóval vagy mérőzsinórral, du­gaszolással valamennyi jelbemenetre rá lehet kap­csolni. Ily módon külön műszer nélkül, az ugyancsak beépített kivezérlésmérők segítségével ellenőrizhető a berendezés működése, amplitúdó és frekvenciame­nete, továbbá a kimenő vonalakra foglaltsági jelzés adható. Az ilyen hangfrekvenciás generátorokkal szemben a legfontosabb követelmény, hogy kis helyen elférjen és aránylag olcsó, nem speciális alkatrészekből legyen elkészíthető. Ugyanakkor törekedni kell a jó műszaki paraméterek megvalósítására is, úgy mint a megfelelő kimenőjelszint stabilitás, lineáris frekvenciamenet szé­les frekvenciatartományban, általában 31,5-16.000 Hz tartományban, kis harmonikus torzítási tényező, rövid beállási, más szóval lengési idő. Ezek egymásnak ellentmondó követelmények, ami legjobban az utóbbi két esetben tapasztalható. Az ismert stúdiótechnikai felhasználásra alkalmaz­ható alacsony frekvenciás generátorok hangolása leggyakrabban nyomógombokkal vagy tárcsás kap­csolóval, fix frekvenciákra történik. A frekvenciapon­­tosággal szemben támasztott követelmény nem túl­ságosan szigorú, általában +-5%-os tűrés már ele­gendő. Gyakran kívánatos lenne azonban a folyamatos hangolhatóság is, mégpedig lehetőleg sávváltás nélkül, egy lépésben a teljes hangfrekvenciás tartományban. Mindezeket az ellentmondó követelményeket kevés és olcsó alkatrésszel, kis méretben megvalósítani nem könnyű, így rendszerint csak kompromisszum árán, egyik vagy másik paraméter rovására sikerül. A stúdiótechnikában ilyen célra eddig is főleg RC generátorokat használtak, elsősorban az ismert Wi­­en-Robinson-hidas oszcillátort. Ennek az alacsonyf­rekvenciás generátornak a leírása megtalálható U. Tietze-Ch. Schenk: „Analóg és digitális áramkörök” című könyve 3. kiadásának 429 oldalán, a 15.22 ábrán és a hozzákapcsolódó ismertetésben. Az áram­kör valóban egyszerű, kevés és olcsó alkatrészt tar­talmaz, bár a szükséges szimmetrikus kimenet miatt a kapcsolási elrendezést további fázisfordító erősítővel kell kiegészíteni. Az ismertetett áramkörnek azonban hiányossága, hogy nagyon érzékeny a hangolóelemek, azaz a két kondenzátor és a két ellenállás pontosságára, tűrésére. Emiatt a generátor folyamatos hangolása, például a két ellenállás együttfutó változtatásával, kettős pon­­teciométerrel nem valósítható meg. Kapcsolókkal tör­ténő frekvenciaváltásnál sem elegendő csak az elle­nállásokat vagy csak a kondenzátorokat váltani, mert a teljes sáv átfogásához mind a kettőt egyidejűleg kell változtatni. További hibája az ismert generátornak a stúdió­­technikában már túlságosan nagy, egy százalék fölötti harmonikus tonzitási tényező és a hosszú beállási idő. A Wien-Robinson híd másik ágában lévő sza­bályozó tranzisztoron ugyanis mindenképpen nagy hangfrekvenciás feszültség van jelen, ami a tranzisztor nemlineáris karakteriszikáján torzítást okoz. Ezt csök­kenteni igen nehéz, ugyanis a szabályozókömek kell kiegyenlíteni a hangolóelemek szórásából adódó kü­lönbségeket, ezért a szabályozókört nagy árfogásúra kell méretezni. További torzítást okoz, különösen alacsonyfrek­vencián, a szabályozófeszültség hullámossága, ame­lyet a kimenőjelből csúcs- vagy átlagérték egyenirá­­nyítással nyerünk. Ezen ugyanis mindig jelen van a kimenőjelből származó hullámosság, amely szintén vezérli a szabályozótranzisztort, ez pedig további torzítást okoz. Ez csökkenthető ugyan a szabályozási időállandó növelésével, ez viszont még hosszabb beállási időt eredményez, ami nem engedhető meg. Ez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy frekvenci­aváltáskor a kimeneti szint hosszú ideig, akár 10-30 másodpercig is ingadozik a névleges kimeneti szint körül, mielőtt azon stabilizálódna. Ezt az időt minden frekvenciaváltás után ki kell várni, ami lelassítja a mérést. Az integrált áramkörös technika fejlődésének kö­szönhetően napjainkban széles körben elterjedtek az egyetlen tokban forgalmazott úgynevezett funkcióge­nerátor áramkörök, amelyek széles frekvenciatarto­mányban feszültséggel vagy árammal vezérelhetők. Ezeknél mind a frekvencia, mind a kimeneti szint nagyon pontos és stabil, és mentés minden ingado­­zászól és lengéstől. Hátrányuk azonban a szinuszos kimeneti jel nagy, egy százalék körüli vagy afölötti harmonikus torzítási tényezője. Eme műszaki hiá­nyosságuk és viszonylag magas áruk miatt használatuk a stúdiótechinkában legfeljebb ott indokolt, ahol a távvezérelhető alacsonyfrekvenciás generátorra van szükség. Ismert, bár a gyakorlatban ritkán alkalmazott meg­oldás még alacsony frekvenciás RC generátor meg­valósítására a harmónikus rezgés differenciál egyen­letének megvalósítása például két integrátorfokozat és egy fázisfordító fokozat segítségével. Ilyen ármakör ismertetése található a már említett szakkönyv 431. oldalán a 15.5 fejezetben. Az ott ismertetett megol­dással elvileg időállandó nélküli, tehát teljesen len­gésmentes szabályozás valósítható meg torzításmen­tesen. Ehhez azonban három darab analóg szorzóá­­ramkőrre van szükség, amely szintén drága és sok kiegészítő alkatrészt és beállítóelemet igényel, ezért nem elégíti ki a generátorral szemben támasztott követelmények jelentős részét. További hátrányos tu­lajdonsága, hogy hangolásához elvileg három elle­nállás együttfutó változtatására van szükség. Ez ugyan további áramköri fokozatok beiktatásával elkerülhető, de ez minőségromlással és többletalkatrészek beépí­tésével jár. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom