202673. lajstromszámú szabadalom • Világító bevonattal ellátott lámpa

1 HU 202673 B 2 A találmány szerinti világítóbevonatos lámpát a továbbiakban a mellékelt rajzon ábrázolt példaképpeni kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti világítóbevonatos lám­pa csőalakú kialakítása részben metszve, a 2. ábra az 1. ábra szerinti lámpa II—II vonal mentén vett felnagyított metszete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti lámpa belső eleme egyik végének metszete, a 4. ábra a találmány szerinti lámpa búralakú ki­alakítása részben metszve, az 5. ábra a belső elem egy speciális kialakításának metszete, a 6. ábra a potenciálgradiens grafikus ábrázolása a lámpa áramsúrúségének függvényében, a 7. ábra a kondenzátorlemez feszültségimpulzusának grafikus ábrázolása az idő függvényében, a 8. ábra a kisülési feszültség grafikus ábrázolása az idő függvényében és a 9. ábra a találmány szerinti lámpa működési el­vének vázlata. Az 1-3. ábra szerinti világítóbevonattal ellátott lámpa csőszerű 1 lámpatesttel és egy ezáltal és 2 belső elem által határolt 3 kisülési térrel rendelkezik, ahol az 1 lámpatest belső fala 4 világító bevonattal van ellátva. A 3 kisülési tér higanygőzzel, valamint nemesgázzal vagy nemesgáz keverékkel van feltöltve. Az 1 lámpatest két belső végének tartományában a 3 kisülési térben 7 és 8 kisütő elektródák vannak az ábra szerint a 2 belső elemen elredezve, melyek között a 3 kisülési térben a kisülés létrejön. A 2 belső elem külső felülete teljes hosszában szintén el van látva 9 világító bevonattal vagy egy UV-sugárzást visszaverő réteggel. A 2 belső elem az 1 lámpatest hossztengelye mentén koncentrikusan van elrendezve úgy, hogy annak 10 kiszélesedő része az 1 lámpatest belső végeihez légmentesen csatlakozik és ily módon az 1 lámpatesttel együtt az 5, 6 csatlakozóházakba be van ágyazva. A 2 belső elem ugyanúgy mint az 1 lámpatest üvegcsőből van. A 3. ábra szerint a 8 kisütő elektróda légmentesen be van ágyazva a 10 kiszélesedő részbe és a csatlakozó vezetékekhez 17, 18 vezető 17’, 18’ vezetékeken keresztül össze van kötve a hálózattal előtétáramkörök közbeiktatásával (9. ábra). A másik oldalon lévő 7 kisütő elektróda hasonló módon van beágyazva a másik 5 csatlakozóházba. A 2 belső elem 11 belső terében egy vagy több 12 kondenzátorelem van el­rendezve, amelynek 15, illetve 16 vezetéken keresztül 21 feszültségforrással (a 9. ábrán szaggatott vonallal jelezve) vannak összekötve, amely a hosszabb 6 csatlakozóházba van elhelyezve (1. ábra). A 12 kon­­denzátorelemfek) (1., 3. ábra) fémlemezből, szitából, fémrétegből vagy hasonlóból van(nak) kialakítva, de lehet(nek) finom fémforgácsból, 13 villamosán vezető anyagból, pl. alumíniumgyapotból vagy 14 rácsból is, amellyel a 2 belső elem 11 belső tere egyszerűen ki van töltve. A 12 kondenzátorelemeket azért ne­vezzük kondenzátornak, mert a lámpa üzemelése feltöltött állapotban vannak. A 3 kisülési térben lévő villamos áramot vezető plazma a kondenzátor második villamos vezetőjét alkotja, ahol a 2 belső elem fala a dielektrikum. A 6 csatlakozóházban elhelyezett 21 feszültségforrás hatására a kondenzátor fegyverzetei között változó elektromos tér jön létre. A 17, 18 vezetékeken keresztül áram folyik a 8 kisütő elek­­tódához, amely a 7 és 8 kisütő elektródák közötti lámpa-illetve kisülési áramot létrehozza. A lámpa 5, 6 csatlakozóháza úgy van kialakítva, hogy az ismert foglalatokba illeszkedjen. Az 1. ábra szerint kialakított lámpa hossza kívánság szerint pl. 450 mm és 2370 mm között, az 1 lámpatest átmérője pedig pl. 30 mm és 55 mm között lehet. Az 1 lámpatest belső fala és a 2 belső elem külső fala között D távolság pl. 5 mm és 13 mm közötti értéket vehet fel. A 4. és 5. ábra, azonos hivatkozási jelekkel ellátva, úgynevezett kompaktlámpát ábrázol, amely a 6 csat­lakozóházba beépített előtétáramkörökkel (20 nagy­­frekvenciás generátorhoz, 24 szűrő és fojtótekercs), valamint menetes 19 csatlakozóházzal van ellátva, amely a szokásos izzólámpa foglalatokba helyezhető. A 12 kondenzátorelem a 2 belső elem 11 belső terét teljes hosszában kitölti és előnyösen fémrácsból van kialakítva, amely a 2 belső elem gyártása során egyszerűen betolható annak üvegcsövébe. A 12 kon­denzátorelemet 15 vezeték köti össze a feszültség­­forrással, amely 6 csatlakozóházban található, de a rajzon nincs ábrázolva. Az 5. ábra szerinti kiviteli példánál a 2 belső elem 10 kiszélesedő részénél csak egy 8 kisütő elektróda van, a belső tér másik végén pedig egy rövid 12 kondenzátorelem van elrendezve, ahonnan 22 vezeték vezet a 6 csatlakozóházban lévő 21 feszültségforráshoz. A 21 feszültségforrás második pólusa 16 vezetéken és a 20 nagyfrekvenciás gene­rátoron keresztül van összekötve a 8 kisütő elektró­dával. A villamos ármakör a 12 kondenzátorelem és a 3 kisülési térben kialakult plazma között a 2 belső elem falán keresztül záródik. Ennek a lámpának a hossza pl. 150 mm és 250 mm között, az 1 lámpatest külső átmérője pedig 30 mm és 60 mm között lehet. A 2 belső elem 11 belső tere nem zárt a külső atmoszféra felé, ami az 1. ábra szerinti lámpa 2 belső elemének 11 belső terére is érvényes. Az 1-5. ábra szerinti lámpáknál minden 15, 16, 17, 18, 22, és 23 vezeték a 2 belső elem 11 belső terében van elhelyezve. A szükséges lámpateljesítmény, valamint a lámpa geometria méretei és elektronikus paraméterei függvé­nyében kell eldönteni, hogy csak egy 12 kondenzáto­relemet (5. ábra) vagy két különálló 12 kondenzátore­lemet (3. ábra) alkalmazunk. Ez attól is függ, hogy milyen frekvenciájú a 12 kondenzátorelemekre adott feszültség, illetve hogy milyen D távolságra van a 2 belső elem az 1 lámpatesttől. Ha a D távolság kicsi, akkor a kondenzátorlemeken lévő feszültség frekven­ciáját nagyobbra kell választani mint nagyobb D tá­volság esetén. A világítóbevonatos lámpa fénykinye­rése fordítottan arányos a 2 belső elem és az 1 lámpatest közötti D távolsággal, tehát a D távolság csökkenté­sével megnő a lámpa fénykinyerése és fordítva. Egy második paraméter, amely növeli a lámpa hatásfokát, a 12 kondenzátorelemen lévő feszültség frekvenciája. A lámpa hatásfokának hármadik fontos paramétere a 12 kondenzátorelemekre vezett ún. monopoláris villa­mos impulzus jelideje. Ha az impulzus jelideje rövi­­debb, tehát ha az impulzus felfutási ideje rövidebb, akkor a lámpa hatásfoka jobb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom