202658. lajstromszámú szabadalom • Mérőátalakító elrendezés gép(ek) távolság érzékelésével történő vezérlésére, különösen számítógépes menüválasztásra

1 HU 202 658 A 2 - a 4. ábrán pedig a 2. ábra szerinti jelfeldolgozó egység komparát órának kimenő jelei és számláló­jának tartalma látható az érzékelt távolság függ­vényében. Az 1. ábra szerinti (1) hüvelykujjra felhúzható (2) gyűszűhöz érzékelő, a példa szerint (3) ultrahangvevő, míg (4) mutatóujjra felhúzható (2) gyűszűhöz másik érzékelő, a példa szerint (5) ultrahangadó van erősítve. Az (3) ultrahangvevőből és az (5) ultrahangadóból (6) vezetékeken kerülnek az érzékelt adatok továbbításra a 2. ábrán szemléltetett és az 1. ábrán nem látható elekt­ronikus jelfeldolgozó egységhez. Szükség szerint a többi, (7) középső ujjra, (8) gyűrűs ujjra, és (9) kisujjra is szerelhető (2) gyűszű, amely (2) gyűszűhöz (5) ultra­hangadó erősíthető. Az érzékelést célszerű az (1) hü­velykujj és valamelyik másik ujj között végezni, mert az ujjak közti távolság változtatása így a legkönnyebb. Az érzékelőket a példa szerinti ultrahang-érzékelés esetén célszerű az ujjhegyekre, vagy az ujjak tapintó oldalán közvetlenül a legfelső ízületnél elhelyezni, hogy egymást „lássák”, de az ujjhegyeket ne takarják, mert az már a kéz használatát akadályozná. A különbö­ző ujjakra szerelt érzékelőkkel különböző funkciók is végezhetők. Pl. a (1) hüvelykujjra és a (7) középső ujjra szerelt érzékelők a gép(ek) valamely funkciójá­nak ki-be kapcsolására használhatók. Ha a (9) kisujjra is helyezünk érzékelőt, akkor a (1) hüvelykujj és a (9) kisujj közötti távolságváltoztatás is felhasználható ki­be kapcsolásra. A 2. ábra bemutatja az 1. ábrán is látható (4) mutató­ujjra felhúzott (2) gyűszű és a hozzáerősített (5) ultra­­hangadó szerkezeti megoldását. Ez a megoldás azonos bármelyik (1) hüvelykujjra, (4) mutatóujjra, (7) közép­ső ujjra, (8) gyűrűs ujjra és (9) kisujjra felhúzott gyű­szű esetében. Különbség csak annyi, hogy mindegyik esetben az adott ujj átmérőjéhez illesztve kell a gyűszű belső átmérőjét elkészíteni. Szerkezetileg ugyanilyen megoldást igényelhet (3) ultrahangvevő (2) gyűszűvel való összeerősítése is, mi­vel az (5) ultrahangadó és az (3) ultrahangvevő törté­netesen azonos alakú házba lehetnek gyárilag beépítve. Ezek hengeres fémházak, a henger szigetelő alapján két kivezetéssel, a fedőlapján pedig a hang sugárzásá­ra, illetőleg befogadására szolgáló felülettel. Az adott kiviteli példa szerkezeti megoldása szerint a (2) gyűszű egyetlen fémdarabból kialakított bonyo­lult alakzat (előállítása történhet pl. fröcssöntéssel), amelyben hossztengelyével kb. 80°-os szöget bezáró hengeres furat található az (5) ultrahangadó vagy (3) ultrahangvevő befogadására. Az (5) ultrahangadó vagy (3) ultranhangvevő (21) tárcsába van kivezetéseinél fogva beforrasztva. A (21) tárcsa nyomtatott áramköri lemezből készülhet. Átmérője nagyobb, mint (5) ultra­hangadóé, illetőleg (3) ultrahangvevőé, ezért felfekszik az azok befogadására szolgáló furatban kiképzett váll­ra. Ebben a felfekvő helyzetében (24) rugós gyűrű tartja meg. A 3. ábrán bemutatott elektronikus jelfeldolgozó egységben (10) integrált áramkörű oszcillátor kimenete jelformáló ellenálláson és fojtón át egyrészt az (5) ultrahangadónak megfelelő (11) piezokerámia adóra csatlakozik, másrészt egy fáziskomparátor egyik be­menetére, a (25) integrált áramkörű monostabil multi­vibrátort meghajtó bemenetre van kötve. A fáziskomparátor (25, 26 és 28) integrált áramkörű monostabil multivibrátorokból, (27) integrált áramkörű NAND kapuból, (12) integrált áramkörű D flip-flopból és integrált áramkörű Schmitt-triggerekből, valamint időzítő RC tagokból áll az ábra által mutatott kapcsolás szerint. Az (3) ultrahangvevőnek megfelelő (13) kondenzá­tor mikrofon tranzisztoros erősítő fokozatokon és (14) integrált áramkörű Schmitt-triggeren keresztül a fáziskomparátor másik bemenetére csatlakozik. A fáziskomparátomak két kimenete van. Ezek egyike a (15) integrált áramkörű Schmitt-triggerből és az előtte lévő RC tagból álló késleltető áramkörön, valamint egy inverteren keresztül (16) fel-le számláló engedélyező bemenetére, míg a másik egyrészt a (16) fel-le számlá­ló számlálási irányt vezérlő bemenetére, másrészt egy differenciáló áramkör bemenetére van kötve. A differenciáló áramkör (17) integrált áramkörű Scmitt-triggerből; (29) és (30) integrált áramkörű in­­verterekből; szinthatároló Zener-diódákból; magas lo­gikai jelfeszültség szintről alacsony szintre váltásból ugyanilyen irányú impulzust képező RC tagokból; va­lamint ezen impulzusoknak és a (16) fel-le számlálót nullázó impulzusnak vagy logikai függvényét képező (31) integrált áramkörű NAND kapuból áll az ábra által mutatott kapcsolás szerint. A differenciáló áramkör kimenete, amely a (17) in­tegrált áramkörű Schmitt-trigger kimenete, a (16) fel-le számláló impulzusszámláló bemenetére csatlakozik, míg a (16) fel-le számláló kimenetei az elektronikus jelfeldolgozó egység kimenetei. A jelfeldolgozó egység kimenetei vezeték nélküli távadásra alkalmas távadóra is csatlakozhatnak. A (16) fel-le számláló nullázó be­menetel a (3) ultrahangvevő és az (5) ultrahangadó mellett elrendezett (18, 19) nullázó érintkezőkhöz van­nak kivezetve. A (16) fel-le számláló kimeneteire (20) mérőszámkijelző csatlakozik. A példaképpen leírt mérőérzékelő elrendezés a kö­vetkezőképpen működtethető: A (10) oszcillátor kb. 40 kHz-es ultrahang-frekven­ciás jelet biztosít a (11) piezoelektromos adónak. Az 1. ábrán látható az (1) hüvelykujj és a (4) mutatóujj kö­zötti távolság, amely kb. 8 mm-es felbontású tarto­mány. A 40 kHz frekvenciának kb. 8 mm-es hanghul­lámhossz felel meg. A (13) kondenzátor mikrofon a hozzá eljutó hanghullámokból ugyanolyan frekvenciá­jú szinuszos jelet állít elő, amely késik az adót meghaj­tó jelhez képest. A fáziskomparátor lényegében egy fázisegyenlőség-érzékelő áramkör. Kimenő jeleit a 4. ábrán szemléltetjük a (11) piezokerámia adó és a (13) kondenzátor mikrofon közötti távolság függvényében. A késés - amely egyben a fáziskomparátor bemenő jelei közti időeltolódás - abból adódik, hogy a légtéren keresztül, az (5) ultrahangadó és a (3) ultrahangvevő között a hang terjedéséhez a légtérben megtett úttól függő időre van szükség, amely nagyságrendileg na­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom