202644. lajstromszámú szabadalom • Célzóberendezés, különösen vadászfegyverekhez
1 HU 202 644 B 2 A találmány tárgya célzóberendezés, különösen vadászfegyverekhez, amely - a fegyverre felszerelve - elősegíti a megbízható célzást, növeli a találat pontosságát, csökkenti a balesetveszélyt, és nagyobb távolságra lévő célpontok esetén is lehetővé teszi a célpontra történő gyors ráállást Ismeretes, hogy a lőfegyvert használók - vadászok - elsődleges igénye a gyors és pontos célzás. Célzásra a lőfegyverek megjelenése óta számos célzószerkezetet dolgoztak ki. A legismertebb, napjainkban is leghasználatosabb, klasszikusnak nevezhető célzóberendezéssel úgy történik a célzás, hogy a lőfegyver csövének végén lévő „I” alakú célzótüske és a szem közelében lévő „V” alakú célzóhasáb által meghatározott egyenest a célpontra állítják. Ebben az esetben a célzás akkor nevezhető pontosnak, ha négy pont vagyis a célpont, az „I” és „V” alakú irányzék, valamint a szem egy vonalba esik. Bármelyik pont elmozdulása esetén elvileg kizárt a célbatalálás. Ha például az egymástól kb. 50 cm távolságban lévő irányzékok bármelyike kb. 0,5 mm-t eltér a pontos iránytól, az eltérés 100 m távolságban már kb. 10 cm-es hibát - célponttól való eltérést- eredményez. Nagyobb hibát okoz az irányzékok eltérése a pontos iránytól rövidebb csövű fegyverek, pl. pisztoly esetén. Ismeretes, hogy ilyen irányzékok alkalmazása esetén mozgó célpontok gyors eltalálásának a valószínűsége rendkívül kicsiny. A célzás gyorsítására dolgozták ki a vadászok körében „Quick point”-nak nevezett célzószerkezetet, amely lényegében fluoreszkáló, kb. 0,5 cm átmérőjű hengeres műanyagból áll, és azt a fegyver csövének elejére kell rögzíteni. Ezzel a szerkezettel gyorsítható ugyan a célzás, de az csak nappal, napsütésben használható, és a fénypont nagy, 0,5 cm-es átmérője miau csak közelítő pontosságot tesz lehetővé. Általában azt sörétes fegyverekhez, maximum néhányszor tíz m-es távolságból történő célzásra, durva szórásra tekintik megfelelőnek. Korszerűbb megoldásnak számít a „Single point” elnevezésű célzószerkezet, amely a célzást piros fénypont előállításával segíti elő. Ez a szerkezet a külső fényt egy cső elején elrendezett átlátszó burával gyűjti össze, azt egy lencserendszerre vetíti, amely a fényt elvileg ponttá alakítja, és a pontot a csőtengely irányába kivetíti. Ennek a megoldásnak több fontos hátránya van. Először ez is csak külső fény mellett használható, homályban vagy sötétedés után nem tud fénypontot előállítani. Másik hátránya, hogy a szerkezet használhatatlanná válik akkor is, ha a búra megkopik, vagy szennyeződés hatására elveszíti fényátbocsátó képességét. Kívánnivalót hagy maga után a pont aránylag nagy mérete is, ami a célzás pontosságát korlátozza. Gyakorlatilag ez a szerkezet is csak repülő vadakra és sörétes fegyverekhez használható. Külső fénytől függetlenül piros fénypont állítható elő a svéd gyártmányú „Aim point” elnevezésű célzószerkezettel, amely fényforrásként áramforrást és fénykibocsátó diódát használ, és a fénypontot egy általában egyszeres nagyítású lencserendszerben át vetíti a célpont felé. Az áramforrást és a manuálisan - potenciométerrel- szabályozható fényforrást tartalmazó tubust, amely a lencserendszert tartalmazó tubussal párhuzamos helyzetű, függőleges és vízszintes síkban állítható csavarokkal együtt bilincsekkel rögzítik a fegyverhez. Noha ez a szerkezet a napfénytől függetlenül állítja elő a fénypontot, alkalmazása szintén több hátránnyal jár. Ezek: a) Minden célzás előtt külön művelettel kell a pont fényerejét a környezeti fénynek megfelelően optimumra beállítani. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a pont alig látszik, vagy erős fény beállításakor a szemet kápráztatja, így a pontos célzást lehetetlenné teszi. b) Célzás közben a szem elmozdulása következtében a lencsék által előidézett aberrációs hatások miatt a fénypont is elmozdul. Méréseink szerint ez az elmozdulás rögzített helyzetű fegyver mellett a fegyvertől mért három méter távolságban a négy cm-t is elérheti, aminek következtében a célzás szintén pontatlanná válik. c) A lencséket tartó házban a lencsék helyzetén nem lehet változtatni, ezért a torzításból származó hibák a készülék függőleges és vízszintes helyzetét beállító csavarokkal végzett állítás után is változatlanul megmaradnak. A felsorolt pointokról és azok működési elvéről részletes ismertetés található többek között a 2,938,875 sz. US, a 3234289A-1 lsz. DE és a 2,154,018A lsz. GB szabadalmi leírásokban. A találmánnyal az a célunk, hogy az ismert célzóberendezések hiányosságait kiküszöböljük, vagyis a pontos célzásra gyorsan hitelesíthető és kezelhető, kis fénypontot előállító és azt gyakorlatilag a végtelenbe kivetítő, a külső fény változásaitól függően az optimális fényerőt automatikusan beállító célzóberendezést dolgozzunk ki. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a gyors és pontos célzáshoz szükséges kisméretű fénypont akkor állítható elő, és az torzításmentesen és pontosan akkor vetíthető ki a célpont felé, ha a fénypont helyzetét hitelesítéskor egy lencse vagy lencserendszer elmozdításával változtatni tudjuk, és a fénypontot célzás közben a lencsék tengelyén tartjuk, továbbá annak fényerejét automatikusan szabályozzuk. A találmány értelmében a célul kitűzött feladatot olyan célzóberendezéssel érjük el, amelynek tubusban elrendezett fényforrása és elektromos áramforrása, valamint fénypontot célpont felé kivetítő lencserendszere van. A lencserendszer a tubus tengelyére merőleges síkban elmozdítható homorú lencséből és a tubus tengelyével megegyező irányban elmozdítható domború lencséből áll. A fényforrás a homorú lencse és a célpont között helyezkedik el, és fényérzékelő elemmel vezérelt, az áramforráshoz kapcsolt elektromos feszültségszabályozó egységre van kötve. A homorú lencse elmozdítását - állítását - célszerűen úgy biztosítjuk, hogy azt a lencsetartó korong furatában helyezzük el, és a lencsetartó korongot a tubus oldalfalához rugóval és két homyos csavarral rögzítjük. Fényforrásként előnyösen fénykibocsátó diódát - LED-et -, áramforrásként pedig három V-os feszültségű szárazelemet használhatunk. A feszültségszabályozó egység kis helyigénnyel és kevés alkatrésszel építhető meg, ha azt tranzisztorból, emiterköri ellenállásból, valamint a tranzisztor kollektora és bázisa közé kapcsolt, nyugalmi áramot beállító ellenállásból alakítjuk ki. A külső fény érzékelése előnyösen úgy biztosítható, hogy a fényérzékelő elemet egy telepleszorító fej hom5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
