202641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőálló anyagoknak indukciós úton való előállítására

3 HU 202641 B 4 lehetővé teszik a hőálló porkeverékeknek indukció útján való folyamatos közvetlen hevítését és az olvasztott tennék folyamatos csapolását. A találmány további feladata olyan eljárás és beren­dezés létrehozása, amelynél az olvasztást hideg tégely­ben lehet végezni úgy, hogy az aránylag alacsony hő­mérsékletű tégely anyaga még kismértékben sem vegyül az olvasztott keverék anyagával és az előállított ötvözet összetétele, összetevőinek aránya tetszés szerint választ­ható meg, a hőálló anyagok olvasztása során jelentős megtakarítás érhető el. A csapolással egyidejűleg egy­mástól különálló anyagtestek, illetve idomok nyerhetők. A találmányi gondolat azon alapul, hogy a nagyfrek­venciás indukciós hevítéshez a váltakozó mágneses tér frekvenciáját, a villamos teljesítményt, valamint a té­gelybe helyezett porkeverék ellenállását a különböző tényezők figyelembevételével optimálisan választjuk meg. A találmány szerint az olvasztásra fordított hőtel­jesítmény a tégelyben a lehető legnagyobb hatásfokkal érvényesüljön, míg a tégely fala a lehető legkisebb mér­tékben melegedjen. Ismert a nagyfrekvenciás indukciós hevítésnél egy­részt az, hogy a frekvencia növelésével az elérhető hő­mérséklet is emelkedik, másrészt pedig az, hogy az áramsűrűség eloszlása nem egyenletes. Az igen nagy frekvenciák esetén az áram a vezető szélére húzódik ki, az ún. „szkinhatás, bőrhatás” érvényesül. Akülső mágneses tér hatására a vezető jellegű testben - esetünkben a tégelybe helyezett tömörített porkeve­rékben - örvényáram alakul ki, amelyet a hevítésre, olvasztásra és az ezzel együtt lejátszódó színterelésne hasznosítunk. Ugyanekkor célszerű a tégelyfalban a szkinhatás és az örvényáram csökkentése, azaz a tégely­fal melegedésének elkerülése. Ennek érdekében a talál­mány szerinti olvasztótégely jól vezető rézből készül, és hosszanti irányban szakaszokra van osztva, hogy az örvényáram okozta melegedés is csökkenjen. A feltalálói gondolathoz tartozik az is, hogy az ol­vasztótégelybe helyezendő, porszerű kiinduló anyagból hengeres testté való tömörítésnél nem csupán az össze­tartó kohéziós »őt kell figyelembe venni, hanem az előtömörített hengeres test ellenállását is. Az olvasztan­dó anyag fajlagos ellenállása (tp), ill. reciproka, a fajla­gos vezetőképessége (y), a relatív mágneses permeabi­­litás (pr), valamint a választott frekvenciaérték (0 meg­határozzák nagy frekvenciák esetén a vezető szélétől számított ún. behatolási mélységet (5). Egyik lehetséges tapasztalati képlet alapján:- 100 10 o = —— ------- cm-ben, vagy 2n pryf volframnál 11,9 cm VlíF értékű. Az idézett összefüggés többek között megtalálható Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi­könyve 2. kötet, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1961., 1299- 1301. oldalakon további, más kifejtett formulákban is. Leírásunk végén ismertetjük az általunk meghatáro­zott összefüggést a frekvencia, az ellenállás és a megol­vadó rétegvastagság (behatolási mélység) között, amelynek alapján a henger alakú rúd előtömörítését képezzük. További feltalálói gondolat az is, hogy az általánosan alkalmazott szakaszos olvasztás és csapolás helyett fo­lyamatos olvasztást és csapolást valósítunk meg alul nyílással rendelkező olvasztótégely segítségével. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létreho­zásával oldja meg, amely eljárás révén kiinduló hőálló poranyagból ennek megolvasztásával hőálló anyagú tes­tek állíthatók elő, oly módon, hogy a kiinduló por anya­got hordozható, mozgatható szilárdságúvá tömörítjük, és elektromos ellnállását a megolvasztásához szükséges belső hőfejlesztéshez alkalmassá téve testté alakítjuk, ezután az előkészített hőálló anyagú testeket hideg té­gelybe helyezzük, majd a hideg tégelyben levő hőálló anyagú testeket indukciós úton az olvadási hőmérsékle­tüknél magasabb hőmérsékletre hevítjük, a fúziós folya­mat lejátszódásáig. A hordozhatóvá tett testeket a hideg tégely fölső nyílásán át helyezzük a tégely belső üregébe és az olvadt anyagot a tégely alján kialakított alsó nyíláson keresztül folyamatosan kifolyatjuk a tégely belsejéből. A tégely alsó nyílásán kiömlő hőálló anyagot forgó, töm» réz anyagú hengerre folyatjuk és a hengerre folyt anyagból osztás révén anyagtesteket állítunk elő. Az eljárás előkészítő fázisában a kiinduló por anyagot önmagában hordozható és mozgatható alakú és a későb­bi indukciós olvasztáshoz alkalmas nagyságú, hengeres alakú és a későbbi indukciós olvasztáshoz alkalmas elektromos ellenállású testté tömörítjük. Az előkészítés során a por állapotú kiinduló anyagot a kívánt kohéziójú és elektromos ellenállású testté nyo­mással, sajtolással tömörítjük. Az eljárás további jellemzője, hogy a por állapotú kiinduló anyagkeveréket előbb összenyomással, sajto­­lással tömörítjük, majd az összenyomott anyagkeverék­ből létrejött testet magas hőmérsékletre hevítjük, ame­lyen a testet a kellő kohéziójára és elektromos ellenál­lásúra színtereljük. A kiinduló por anyagot egy hozzá adagolt kötőanyag­gal együtt tömörítjük. A por alakú kiinduló anyag és a kötőanyag keverékét előnyösen maghuzallal való extrudálás révén tömörít­jük. Kötőanyagként magas hőmérsékleten eltávolítható kötőanyagot alkalmazunk. A kötőanyagot oldószerben oldott állapotban adagol­juk a kiinduló hőálló poranyaghoz és tömörítés után az oldószert szárítással legalább részben eltávolítjuk. A tömörítés utolsó fázisában a keveréket magas hő­mérsékletre hevítjük és e magas hőmérsékleten a tömö­rített testet kívánt kohéziójú és elektromos ellenállású testté színtereljük. A tömörített anyagot olyan hengeres alakú anyagda­rabokká, illetve anyagtestekké alakítjuk, amelyeknek egy metszete nagyobb a tégely alsó nyílásának kereszt­­metszeténél. A tömörített hőálló anyag elektromos ellenállását egy előre meghatározott maximális értéknél kisebbre állít­juk be, amely maximális értéknél és az indukciós heví­téshez alkalmazott frekvenciánál a hőálló anyagban a megolvadó rétegvastagság egyenlő az anyagtest köze­pes sugarának felével. Az olvasztás folyamán a tömörített anyagtestet a té­gely alján szabadon fektetve tartjuk. Kötőanyagként egy poliszacharidot, mint galakto­­mannózt, karboxil-meülcellulózt, hidroxi-etil-metil­­cellulózt vagy egy alginátot alkalmazunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom