202634. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses tengelykapcsoló, különösen gépjárművek ventillátorához
3 HU 202 634 B 4 intervallum, amelyen belül tapasztalatunk szerint azonos eredmény érhető el. A15 forgórésznek a 11 mágnestesttel ellentétes oldalán van az 1 tengelyre építve a 21 forgórész. A 21 forgórész az 1 tengelyen egy 16 csapágy körül szabadon foroghat. A 16 csapágy belső gyűrűje a 17 csavaranyával van az 1 tengelyre rögzítve, és ez a belső gyűrű tartja meg az 1 tengelyen fix helyzetben a 15 forgórészt is. A 21 forgórésznek a 15 forgórész felé eső oldalára a 20 csavarokkal egy 24 rugótárcsa van rögzítve. A 20 csavarok közül a 21 forgórészen egy-egy 26 szem van kialakítva, így a 24 rugótárcsa nem fekszik fel a 21 forgórészen. A 24 rugótárcsa - a 4. ábrán láthatóan - lényegében egy tányérrugó, amelynek a palástalkotója egy nagyon kis a szöget zár be a 24 rugótárcsa felfekvő síkjával. Ez az a szög mindössze 20 ± 5 szögperc, és a határozott működés biztosítása a célja. Az előbb említett felfekvő sikot egy 23 surlódótárcsa határozza meg, amely a 15 és 21 forgórész közé van építve. A 23 surlódótárcsa egy gyűrű alakú alkatrész, amely a 25 csavarokkal a 24 rugótárcsához van rögzítve, így tehát a 23 surlódótárcsa a 21 forgórészre van függesztve úgy, hogy axiális irányban el tud mozdulni, de elfordulni csak a 21 forgórésszel együtt tud. A 23 súrlódótárcsában a 3. ábrán látható módon 19 ív alakú áttörések vannak, amelyeknek a d4 középkörátmérője megegyezik all mágnestest dl középkörátmérőjével. A 19 ív alakú áttöréseket három helyen egy 32 szem határolja, ezekbe a 32 szemekbe vannak a 23 súrlódótárcsát a 24 rugótárcsához fogó 25 csavarok becsavarva. Itt a 19 ív alakú áttörések horonyszerűen vannak összekötve egymással. A 19 ív alakú áttörések három helyen ki vannak szélesítve, ebbe nyúlik bele az a három 20 csavar, amely a 24 rugótárcsát a 21 forgórészhez rögzíti. Ahogy korábban már említettük, a 7 karimásagyra a 27 felfogófuratoknál lehet felrögzíteni a ventilátort. Ugyanilyen 18 és 22 felfogófuratok vannak a 21 forgórészben is. Ezekhez lehet az ékszíjtárcsát rögzíteni. Itt kell megemlíteni, hogy - ismert módon - az elektromágneses tengelykapcsoló működése szempontjából közömbös az egyes forgórészek funkciója, tehát al5 és 21 forgórész közül bármelyik lehet a meghajtó és a meghajtott. Megfelelő kialakítás esetén az ékszíjtárcsa rögzítzhető a 7 karimásagyra és a ventilátor a 21 forgórészre. A találmány szerinti elektromágneses tengelykapcsoló működése bővebb magyarázatot nem igényel, hiszen a korábbiaktól semmiben sem tér el. Mindaddig, amíg a 10 elektromágnes-tekercs nincs feszültség alatt, az 1 tengelyre rögzített 15 forgórész és az 1 tengelyen a 16 csapággyal megvezetett 21 forgórész szabadon elfordulhat egymáshoz képest, mert a 15 forgórész és a 23 súrlódótárcsa nem ér egymáshoz. Feszültséget kapcsolva a 10 elektromágnes-tekercsre kialakul a mágnes tér, és ennek következtében a 23 súrlódótárcsa hozzázárul a 15 forgórészhez. Ezzel létrejön a mechanikus kapcsolat a 15 és 21 forgórész között, amelyek így együtt fognak forogni. A feszültség hatására kialakult mágneses erőteret az 1. ábrán szaggatott vonallal ábrázolt mágneses erővonalakkal lehet jellemezni. A működtetés ismertetésénél lényegesebb az az eredmény, amelyet a kísérleteink során elértünk. Ez röviden úgy foglalható össze, hogy egy 630 mm átmérőjű 3000 f/r. méretezési fordulatszámú ventilátor meghajtásához épített elektromágneses tengelykapcsolónál 30% súlycsökkenést tudtunk elérni azonos átvihető teljesítmény mellett. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Elektromágneses tengelykapcsoló, különösen gépjárművek ventilátorához, amelynek egy, egyik oldalán nyitott, gyűrű alakú, álló mágnestestje (11) és ebben egy elektromágnes-tekercse (10) van, a mágnestest (11) nyitott oldala előtt egy forgórész (15) van, amelynek a mágnestesttel (11) ellentétes oldalán két körbefutó horony (29,30) van, a forgórész (15) mellett a mágnestesttel (11) ellentétes oldalon egy második forgórész (21) van, amelyre egy rugótárcsával (24) egy, a két forgórész (15, 21) között elhelyezkedő súrlódótárcsa (23) van függesztve, azzal jellemezve, hogy a mágnestest (11) melletti forgórészben (15) lévő hornyok (29,30) középköre átmérői (d2, d3) szimmetrikusan helyezkednek el a mágnestest (11) gyűrű alakú részének középkörátmérőjéhez (dl) képest és a külső horony (30) külső palástja (30k) és a belső horony (29) belső palástja (29b) közötti távolság (fi) 0,5-1,0 mm-rel szélesebb mint a mágnestest (11) külső palástja (1 lk) és a belső palástja (11b) közötti szélesség (ví), és a hornyok fenekének (28,31) a vastagsága (f) 0,9-1,1 mm. 2. Az 1. igénypont szerinti elektromágneses tengelykapcsoló, azzal jellemezve, hogy a mágnestest (11) és a mellette lévő forgórész (15) közötti rész (13) szélessége (r) 0,2-0,3-szerese az elektromágnes-tekercs (10) vastagságának (vm). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektromágneses tengelykapcsoló, azzal jellemezve, hogy a súrlódótárcsában (23) ív alakú áttörések (19) vannak, amelyeknek középkörátmérője (d4) megegyezik a mágnestest (11) középkörátmérőjével (dl) és végeiket a súrlódótárcsát (23) a rugótárcsához (24) rögzítő csavarok részére kialakított szemek (32) határolják. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti elektromágneses tengelykapcsoló, azzal jellemezve, hogy a rugótárcsa (24) tányér alakú, és a palástalkotójának a felfekvősíkjával bezárt szöge (a) 20 ± 5 szögperc. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 3
