202633. lajstromszámú szabadalom • Feszítőék műanyagból

1 HU 202 633 B 2 A találmány feszítőék műanyagból hosszfurattal és egy rögzítőcsavar behajtásával horgonyozható feszítőrész­szel, valamint hosszabbított nyakkal, amely karimában és előnyösen elfordulás ellen biztosító bordákkal ellátott , fejrészben végződik. Meghosszabbított nyakkal rendelkező feszítőéket ál­talában keretek és lécek rögzítésére alkalmazzák, és a meghosszabbított nyak a rögzítendő tárgyba kapaszko­dik. A meghosszabbított nyak feladata, hogy a csavart a feszítőékbe vezesse, és hogy a rögzítőcsavar és a rögzí­tendő tárgy furatának fala közötti gyűrűs hézagot kitölt­se. A meghosszabbított nyak feladata lehet még tovább, hogy porózus anyagokban pl. gázbetonban történő hor­gonyzás esetén megfelelő horgonyzási mélységet bizto­sítson. Nagyobb horgonyzási mélység a tartóerő növelésé­hez vezethet, ha hibaként a horgonyzási fenék kitörése következik be. A tartóerő növelése csak akkor érhető cl, ha a nagyobb horgonyzási mélység mellett a feszítőék szétfeszítését is javítjuk. A találmány feladata, meghosszabbított nyakkal ren­delkező olyan feszítőék létesítése, amely különösen po­rózus építőanyagok esetén nagyobb tartóerőt biztosít, és tárgyak rögzítésénél távtartást is megenged. A találmány szerint kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a feszítőék hosszabbított nyakát a fejrészből kiinduló és hüvelyszerű szárrészben újra összefutó ágak alkotják, amelyek keresztmetszete a középső tarto­mányban ellipszist alkot, amely azután a fej- és szárrész felé folyamatosan körbe megy át, miközben az ágak egymás felé mutató felületei egy réssel vannak elvá­lasztva, amelynek mérete a kis és nagy ellipszis átmérő különbségének felel meg, és az ágak feszítőfelületei a fejrész hosszfuratának folytatásában hosszhomyokkai vannak ellátva. Atalálmány szerinti feszítőéknek tömör anyaghoz pl. gázbetonhoz történő alkalmazása esetén a feszítőéket a feszítőék fej- és szárrészének megfelelő méretű furatba helyezzük. A feszítőék nyak ágainak elliptikus vastagí­­tása következtében ezek a furat átmérőjének megfelelő méretre kerülnek összenyomásra, ami azt eredményezi, hogy a megfelelő rész megválasztása révén, a résfelüle­tek a középső tartományokban érintkezésbe kerülnek. Ez a résszűkület viszont előidézi a rögzítőcsavar becsa­varásakor a feszítőék anyagának megfelelő kitágulását, és pillanat alatt történő beékelődését úgy, hogy mielőtt a csavar elérné a feszítőrészt már előrögzítés következik be. A fejrész hosszfuratából kiinduló hosszhomyok, me­lyek mindkét ág résfelületén vannak kialakítva, egy szűkülő csavarcsatomát alkotnak, amely a csavar veze­tését eredményezi és megkönnyíti a csavarnak a feszí­tőék anyagába történő bevágódásáL A feszítőék meg­hosszabbított nyaka ily módon javítja a horgonyzást. A meghosszabbított nyak feszíthetősége továbbá járulé­kos elfordulás elleni biztosítékként szolgál, úgy, hogy a tulajdonképpeni feszítőrész horgonyzásához nagyobb forgatónyomatékot használhatunk fel. A találmány szerinti feszítőék a meghosszabbított nyakának feszíthetősége következtében távtartásra is alkalmazható, mert így amennyiben a nyakat a rögzíten­dő tárgyban szétfeszítjük, úgy a fal és a rögzítendő tárgy közötti távolság szintén beállítható. A rögzítendő tárgy­ra ható nyomóerőket a rögzítendő tárgyban lévő furaton keresztül a feszítőék ágai veszik fel. A találmány előnyös kivitel szerint a rögzítőcsavar­nak a fejéig érő menete lehet. A meghosszabbított menet következtében a meghosszabbított nyak ágai és a rögzí­tőcsavar között menetes kapcsolat jön létre, és csökken a csavar behajtásához szükséges nyomaték. A találmány másik előnyös kivitele szerint az ágak külső felületein előnyösen süllyeszthető zárónyclvek lehetnek kialakítva. A zárónyelvek megakadályozzák igen porózus építőanyagok esetén az ágak kitérését ill. elfordulását. Végezetül a találmány kiegészítése szerint a feszítő­részt önmagában ismert módon két vagy több belső menettel vagy belső horonnyal, bordával ellátott láb­részből kiinduló ág alkothatja. Ezen kialakítás révén a találmány szerinti feszítőék mindenféle anyaghoz, így üreges téglához alkalmazható. A feszítőéknek gázbe­tonba történő horgonyzásánál ez a speciális fcszílőrész különösen előnyösnek mutatkozott, ha a furatban egy speciális fúróberendczésscl egy körte alakú bővületet alakítunk ki. így a feszítőrész ágai kihajolhatnak, és ebbe a furatbővületbe befeküdhetnek. Ezáltal egy lénye­gesen nagyobb szétfeszítés keletkezik, mint az eddigi megoldásoknál. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti feszítőéknek gázbe­tonba szerelt kiviteli példája. A 2. ábra egy léc távtartását szemlélteti. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett 1 feszítőék mindenféle építőanyaghoz alkalmas 2 feszítőrésszel rendelkezik. Az 1. ábrán a feszítőék 3 tömöranyagban, mint például gázbetonban van horgonyozva. Az 1 feszítőék 2 feszítő­­része 4 lábrészből áll, amelyben belső bordákkal ellátott hosszfurat van. A 2 feszítőék továbbá két, a lábrészből kiinduló 5 ággal rendelkezik, amelyek azután hüvely­szerű 6 szárrészben futnak össze. A hüvelyszerű 6 szár­­részhez csatlakozik egy ugyancsak két 7 ágból álló, hosszabbított 8 nyak, amely derékszögben kiálló 9 kari­mába és elfordulás ellen biztosító 10 bordákkal ellátott 11 fejrészben végződik. Az 5,7 ágak valamint a 2 feszí­tőrész és a meghosszabbított 8 nyak keresztmetszetének kontúrja középrészén ellipszist alkot, amely az ágvégek irányában körbe megy át. A 8 nyak és ugyancsak a 2 feszítőrész ágai 12 réssel vannak elválasztva, amelyek tiszta mérete az ellipszis nagy- és kis átmérője különb­ségének felel meg. Ily módon az ágak a 13 furat átmérő méretére nyomhatok össze, miközben a résfelületek és így az ágak résfelületei egy szűkületet képeznek. Az 1 feszítőéknek a 13 furatba történő behelyezése után a 14 rögzítőcsavart a rögzítendő 15 tárgyon keresz­tül a feszítőék 16 hosszfuratába becsavarjuk. Az össze­nyomott ágak révén adódó szűkület lehetővé teszi, a 14 rögzítőcsavar becsavarásakor az ágak szétfeszítését. A résfclületen lévő 17 hosszhomyok egyrészt 14 csavar vezetésére szolgálnak, másrészt megkönnyítik a csavar­meneteinek a feszítőék anyagába történő bevágódását. Miután a 14 csavar a hüvelyszerű 6 szárrészen áthatolt, megragadja a két 5 ág által alkotott 2 feszílőrészt, és utoljára az anyaként szolgáló 4 lábrészt. Az eközben ébredő tengelyirányú húzás a 2 feszítőrész 5 ágainak szétfeszítéséhez ill. kihasadásához vezet. Abból a cél­ból, hogy ez a kihasadás könnyebben létrejöjjön a leg­nagyobb vastagodás tartományában keresztmetszet gyengítés van, a réssíkban futó 18 keresztfurat formájá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom