202612. lajstromszámú szabadalom • Könnyűszerkezetes hőszigetelő épületburkoló elem, és eljárás annak előállítására

1 HU 202 612 B 2 A találmány tárgya könnyűszerkezetes hőszigetelő épü­letburkoló elem, és eljárás annak előállítására. A különböző könnyűszerkezetes szendvicspanel szerkezetekhez alkalmazott hőszigetelő anyagok vas­tagsági mérete a hővezetési tényező és a hőmérséklet­különbség függvényében változik. Az önhordó könnyűszerkezetes szendvicspanelekkel szemben támasztott egyik követelmény az olyan szer­kezeti szilárdság, amely az önsúly, valamint a szerkezet szállítása, mozgatása, szerelése során fellépő igénybe­vételek hatásainak ellenáll, továbbá a hődeformációt a szükséges mértékben elviseli. Minél vastagabb az önhordó panelszerkezet, annál nagyobb a hőszigetelő képessége és a szerkezeti szi­lárdsága. A hőszigetelési képesség és a szerkezeti szi­lárdság párhuzamos növekedése azonban nem szolgálja a költségtakarékossági törekvéseket Az ismert épületburkoló elemek lényegében az elem szilárdságát biztosító rétegből, valamint a hőszigetelést biztosító rétegből állnak. A 2 241 805 sz. NSZK közzétételi iratban leírt bur­koló elem is két részből áll: egy külső héjból és azzal egybeöntött polisztirol habból. Az elem szilárdságát a külső héj, míg a hőszigetelést a polisztirol hab bizto­sítja. A 2 854 102 sz. NSZK közzétételi irat olyan szigete­lő elemeket ismertet, ahol a szigetelő anyag ásványgya­­potlemez, amely horgokkal kapcsolódik a fal külső ol­dalán lévő üreges előtét héjhoz. A184 553 sz. magyar szabadalmi leírás olyan hőszi­getelő építőalap gyártására ismertet eljárást, amely lé­nyegében az elem szilárdságát biztosító burkolatból és annak belsejében elrendezett hőszigetelő lapból áll. En­nél a megoldásnál az eljárás során álló formába - annak csak egy részét kitöltő, szilárdságot biztosító ha­barcsszerű állapotú anyagot öntenek, majd ebbe merítik a hőszigetelő lapot. A merítés következtében a ha­barcsszerű anyag körülfogja a hőszigetelő lapot és megkötése után biztosítja az elem kellő szilárdságát. Hasonló hőszigetelő magot tartalmaz az AT-PS 322 165 sz. osztrák szabadalmi leírás is, amely a fenti eljárást folyamatossá teszi. Végezetül 190 264 sz. magyar szabadalmi leírás olyan hőszigetelő homlokzatburkolatot ismertet, ahol a burkoló idom a falazat felé nyitott, a falazatra felfekvő peremmel kiképzett, hőszigetelő anyagot tartalmazó, lapos doboz, amelynél a hőszigetelő anyag és a burkoló idom között légrést biztosító távtartók vannak elrendez­ve. A fentiek ismeretében célunk a találmánnyal olyan költségtakarékos könnyűszerkezetes hőszigetelő épü­letburkoló elem, ill. annak előállítására szolgáló eljárás létrehozása, amelyek segítségével a mindenkori igé­nyekhez optimalizálni lehet a szerkezeti szilárdságot és a hőszigetelési értéket. A találmány alapja az a felismerés, hogy a szerkezeti szilárdság és a hőszigetelési képesség követelményeit külön kezelve, a csap hőszigetelési feladat ellátására alkalmas anyagot, ill. teherhordó és egyúttal hőszigete­lő anyagot célszerűen kombinálva megvalósítható a ki­tűzött cél. A találmány szerinti könnyűszerkezetes hőszigetelő épületburkoló elem hőszigetelő anyagot és teherhordó szerkezetet tartalmaz. A hőszigetelő anyagból töltőtes­tek vannak kialakítva, amelyek az épületburkoló elem belsejében egymással és az épületburkoló elem felüle­teivel hézagosán érintkezve vannak elhelyezve, a teher­hordó szerkezet pedig teherhordó és egyúttal hőszigete­lő anyagból áll, amely a töltőtestek felülete és az épület­burkoló elem felülete által határolt teret egybefüggően kitöltve beágyazza a töltőtesteket. A találmány szerinti eljárás során az épületburkoló elem méreteinek megfelelő határoló felületekkel körül­határolt térrészben először a hőszigetelő anyagból ki­alakított, egymással és a határoló felületekkel hézago­sán érintkező töltőtesteket helyezzük el, majd a körül­határolt térrészbe teherhordó és egyúttal hőszigetelő anyagot injektálunk, és a töltőtestek felülete és a hatá­roló felületek közötti tér egybefüggő kitöltésével létre­hozzuk a teherhordó szerkezetet. A találmány tárgyát a továbbiakban példák és rajzok alapján részletesebben ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra: a találmány szerinti épületburkoló elem egyik kiviteli alakjának keresztmetszete, a 2. ábra: az 1. ábra B-B vonala mentén vett metszet, a 3. ábra: az épületburkoló elem egy másik kiviteli alak­jának keresztmetszete, a 4. ábra: a 3. ábra B-B vonala mentén vett metszet, az 5. ábra: egy sík héjlcmezzel ellátott épületburkoló elem keresztmetszete, a 6. ábra: hullámos héjlemezzel ellátott épületburkoló elem keresztmetszete, a 7. ábra: az épületburkoló elem előállítására szolgáló eljárás egyik fázisát szemléltető elrendezés ol­dalnézetben, és a 8. ábra: a 7. ábra szerinti elrendezés elölnézetben. Az 1. és 2. ábrán látható hőszigetelő épületburkoló elemnél a hőszigetelő anyagból - a szerkezeti szilárdsá­got boltozati hatással növelő - gömb alakú 2 töltőtestek vannak kialakítva. A 2 töltőtestek az épületburkoló elem belsejében négyzetrács alakban egymás mellett egy síkban helyezkednek el, és egymással, valamint az épületburkoló elem felületeivel úgy érintkeznek, hogy közöttük és az épületburkoló elem felületei között egy­befüggő hézagok vannak. A gömb alakú 2 töltőtestek átmérője megegyezik az épületburkoló elem vastagsá­gával. Az épületburkoló elem 1 teherhordó szerkezete teherhordó és egyúttal hőszigetelő tulajdonságú anyag­ból áll, amely a 2 töltőtestek felülete és az épületburko­ló elem felülete által határolt terület egybefüggően ki­töltve beágyazza a 2 töltőtesteket. A találmány szerinti épületburkoló elemnek a 3. és 4. ábrán látható kiviteli alakjánál a 2 töltőtestek a 3 áttöré­sekkel ellátott táblává vannak egyesítve. A tábla két átellenes felületéből szabályos négyzethálós elrende­zésben, szimmetrikusan gömbsüvegek emelkednek ki. A táblává egyesített 2 töltőtestek befoglaló méretei megegyeznek az épületburkoló elem méreteivel. A 2 töltőtestek felülete és az épületburkoló elem felülete által határolt teret, beleértve a 3 áttöréseket is, az 1 teherhordó szerkezetet képező teherhordó és hőszigete­lő anyag tölti ki. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az épületburkoló elem felületeit a sík 4 héjlemez bontja. A 6. ábra szerin­ti kiviteli alaknál az épületburkoló elem felületeit a hullámos 4 héjlemez borítja. A találmány szerinti eljárás során az épületburkoló elem méreteinek megfelelő térrészt határoló felületek­kel határoljuk körül. Határoló felületként pl. kalodát alkalmazunk, amelyet a belső tér kitöltése után eltávolí-5 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom