202610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás födémek stabilizálására, főleg szerelés közbeni vízszintes elmozdulásának és elfordulásának megakadályozására
1 HU 202 610 B 2 A találmány tárgya eljárás födémek stabilizálására, főleg szerelés közbeni vízszintes elmozdulásának és elfordulásának megakadályozására, födémemelő építési technológia alkalmazásánál, amelynek során a födémemelés helyszínén lévő gyártó alapon általában köteggé összefogott több födémet készítünk, a födémköteget gépi úton az elhelyezendő födémek szintjére juttatjuk, a köteg legalsó födémét elhelyezzük, merevítjük és rögzítjük, majd a köteg többi födémét a következő szintre emeljük, és e műveleteket a legfelső szint eléréséig ismételjük. Részletesen foglalkoznak a födémemelő építési módszerekkel az alábbi szakkönyvek: O. Büttner: Emelő eljárások a magasépítésben (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1974.) és Erényi Iván: Magas házak (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1972.) Az időben korábbi, Amerikában elterjedt módszernél az épület magasságának megfelelő hosszúságú pillérek beállítását követően történik a födém emelése, a födémlemezeken a már beállított pillérek áthatolnak. Az előre beállított, befogott pilléreket az emelés közbeni vízszintes terhelésekre is méretezni kell. Ha a végleges állapotra gazdaságosan megtervezett pillérek kihajlási biztonsága az emelés során nem felel meg, akkor a fellépő vízszintes erőket a'pillérek túlméretezésével, vagy egy további vezető szerkezettel kell felvenni. Ez jelentős többletköltségeket okoz. Ismeretes még a Bulgáriában kifejlesztett csoportos födémemelő módszer is, amelynél zárt, épületmagas vasbeton magot, főként lépcsőházat, liftaknát, vagy vizesblokkot kell előre megépíteni a vízszintes födémlemezek emelés közbeni megvezetésc és végleges merevítése céljából. A födémlemezek közé emeletmagas pilléreket helyeznek, mely műveletet a födémlemezek kis mértékű túlemelése, majd a már elhelyezett pillérekre történő visszaengedése tesz lehetővé. A pillérek nem hatolnak át a födémlemezen, hanem ahhoz alulról és felülről kapcsolódnak. A pillérek statikai modellje: csuklós rúdlánc. A pilléreknek így nincs semmilyen szerepük a födémlemezek megvezetésében. Mindkét módszer alkalmazása esetén gondoskodni kell az épület merevségéről, mind építés közben, mind a végleges állapotban. A végleges állapot mcrevítését falak, magok, pl. a lépcsőház segítségével érik el. Az építés közbeni merevséghez kettős feladatot kell teljesíteni. Egyrészt merevíteni kell a már helyükre emelt födémlemezeket, másrészt meg kell akadályozni az emelés alatt lévő födémlemezek vízszintes elmozdulását és elfordulását. Az ismert megoldások hátrányait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok jelentős költségekkel és kötött szerkezeti, valamint alaprajzi kialakítással járnak. Az épületek tervezésekor az optimális szerkezeti és funkcionális formát nem lehet megvalósítani, mert a merevítő szerkezeteket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy előre megépíthető legyen, továbbá a végleges állapot az emelés alatti stabilitást is szolgálja. Hátrányos az is, hogy a merevítő mag előre történő megépítése hagyományos technológiával hosszadalmas és munkaigényes folyamat A magasépítés korszerűbb technológiái szerkezeti kötöttségek és jelentős költségnövekedés miatt csak szűk körben lehetséges. Az előkészítő munka megnöveli az építési időt, és gondos szervezést is kíván. A födémek emelés közbeni megvezetésével foglalkozik a 179 658 lsz-u, „Eljárás födémemelő építési rendszerben a vízszintes teherhordó és/vagy térelhatároló szerkezeti elemek emelés közbeni megvezetésére, illetve stabilizálására” c. magyar szabadalmi leírás is. Az eljárás lényege, hogy az emelt födémek megvezetésére szolgáló vezető oszlop az épület stabil részeihez - a már helyére emelt és merevített födémekhez - nyomatékbíró kapcsolattal, csatlakozik. A nyomatékbíró kapcsolat megvalósítása azonban jelentős hátrányokkal jár együtt. A vezető oszlopnak ugyanis legalább két, már helyére emelt és merevített födémen kell keresztül érnie, hogy a nyomatékbíró kapcsolat a függőleges tengelyű tartószerkezetként működő vezető oszlopon - a két födémnél kialakult csuklós támasszal - létrejöjjön, így a vezető oszlop minimális hossza: két emeletnyi belmagasság + a két beemelt födém vastagsága + a legfelső födém feletti, kicsúszást meggátló kapcsolathoz szükséges hossz. A vezető oszlopot az emelés befejezése után felfelé történő kiemeléssel kell visszanyerni, ez pedig nagyon nehéz, mivel födémemelésnél nincs jelen toronydaru. A találmány célja az eddig ismert födémemelő építéstechnológiák hibáinak kiküszöbölése, és olyan eljárás kidolgozása, amely a födémlemezek vízszintes elmozdulását és elfordulását túlméretezés és építészeti kötöttségek nélkül, gyorsan és gazdaságosan akadályozza meg. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy ha a födémeket velük nyomatékbíró kapcsolatban lévő, de tőlük független, és a lehető legrövidebb, felül befogott és lefelé konzolosan álló tartót alkotó vezető oszloppal vezetjük, akkor a korábbiaknál kedvezőbb födémcmelést valósíthatunk meg. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás födémek stabilizálására, főleg szerelés közbeni vízszintes elmozdulásának és elfordulásának megakadályozására födémemelő építési technológia alkalmazásánál - amelynek során a födémemelés helyszínén lévő gyártó alapon általában köteggé összefogott több födémet készítünk, a födémköteget gépi úton az elhelyezendő födémek szintjére juttatjuk, a köteg legalsó födémét elhelyezzük, merevítjük és rögzítjük, majd a köteg többi födémét a következő szintre továbbemeljük és e műveleteket a legfölső szint eléréséig ismételjük - azon alapul, hogy az emelés közben az elhelyezendő födémeket velük nyomatékbíró kapcsolatban lévő, felül befogott és lefelé konzolosan álló tartót alkotó, a már helyükre emelt födémek közötti belmagasságot - célszerűen a födémek összvastagságával és a gyártó alaphoz tartozó alaptest mélyéségvel - meghaladó hosszúságú, legalább egy vezető oszloppal megvezetjük. A találmány további ismérve lehet, hogy az első helyére emelt födém emelése után a legfelső elhelyezendő födémet és a vezető oszlopokat kapcsoló fej segítségével összeerősítjük. Az egyik foganalosítási módnál az elhelyezendő födémek elfordulását vízszintes síkban nyomatékbíró kapcsolat létesítésére alkalmas, a vezető oszlophoz illeszkedő megvezető szervvel gátoljuk meg. A második és az adott esetben azt követő elhelyezendő födémek emelése során a vezető oszlopot az elhelyezendő födémekkel együtt mozgatjuk. Jellemző lehet az is, hogy a legfelső helyére emelt födém merevítése és rögzítése után a vezető oszlopokat a helyére emelt födémből kiemeljük, az alaptesteket és 5 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
