202608. lajstromszámú szabadalom • Berendezés darabos úszó szennyeződések szennyvízből történő eltávolítására
5 HU 202 608 B 6 szennyvizet a 21 nyíláson át az 1 rácsszekrénybe betápláló szivattyú is működik. A 2. és 3. ábrán a berendezésnek az 1. ábra szerintitől némileg eltérő kiviteli alakját nagyobb méretarányban, részletesebben tüntettük fel, és a már ismertetett szerkezeti elemeket az 1. ábrán már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük, illetve a hivatkozási betűket értelemszerűen alkalmaztuk. A 3 szemétleszedő mechanizmusnak a 26 tartóvázát ebben az esetben 26a, 26b hossztartók és 26c, 26d keresztmerevítők alkotják, és az egész váz a 9 tengely körül forgatható el (e nyíl). A 26 vázszerkezet külső végén a 26a, 26b hossztartókhoz csatlakoznak a 10 csuklók (a 2. ábrán pontvonallal jelölve), amelyek körül a 20 fésű a 3. ábrán bejelölt k nyílnak megfelelően forgatható el, vagyis billenthető ki az 5 rács pálcái között elfoglalt helyzetéből, és fordítható oda-vissza. A 20 fésűnek a hosszirányára merőleges 27 karja van (mereven csatlakoztatva a fésűhöz), amelynek a vegéhez a 11 csuklóval a 12 feszítőrúd külső vége van kapcsolva. Amint a 2. ábrán látható, a 12 feszítőrúd középen (az 5 rács függőleges geometriai középsíkjában) húzódik, ugyanott, ahol a 8 mozgatószerkezetet alkotó ferde helyzetű munkahenger is. Ez utóbbi 8a dugattyúrúdja a külső végével a 13 csukló révén kapcsolódik a 26 vázszerkezethez, nevezetesen annak a 26d keresztmerevítőjéhez, a vázszerkezet hosszának kb. a felső harmadában. A 8 mozgatószerkezet 8b munkahengerének felső vége viszont a 29 tengelyhez kapcsolódik elfordítható módon. Amint a 3. ábrán látható, a 26 vázszerkezethez a 15 összekötőkar és a 14a, 14b csuklók révén van a 12 feszítőrúd csatlakoztatva, amelynek a felső végéhez kapcsolódik a jelen példa esetében hidraulikus vagy pneumatikus munkahenger által alkotott 18 feszítőtag. Ez utóbbi a felső végével a konzolos 30 tartókarhoz ugyancsak csuklósán kapcsolódik, amely tartókar mereven van a 26 vázszerkezethez rögzítve. A 12 feszítőrúd alsó vége all csuklóval van a 20 fésű fent említett merev 27 karjához kapcsolva (3. ábra). Az egészében 4 hivatkozási számmal jelölt szemétletoló szerkezetet e kiviteli példa esetében a 16 tengely körül függőleges értelemben elforgatható 4a keret és annak a külső végéhez erősített 4b letolólap alkotja. A keret alsó oldalán 28 ütköző van, amely a 3 szemétleszedő mechanizmus 26 tartóvázával kerül érintkezésbe - működési kapcsolatba -, amikor az felfelé haladva a 4 szemétletoló szerkezetet eléri. A 2. ábrán a hajtómű-blokkot is berajzoltuk, és azt 17 hivatkozási számmal jelöltük. Amint a 3. ábrán jól látható, az íves 5 rács nem vízszintes szakasszal csatlakozik az 1 rácskamra fenéklemezéhez, ahogyan a korábban ismert hasonló célú megoldásoknál szokásos, hanem a rács a indítószöge (érintő-szög) 20-50° között van, célszerűen mintegy 40°. Ennek köszönhetően a szennyvízzel érkező szemét nem „rendeződik”, és a fésű azt a rácsról maximális hatékonysággal ki tudja fogni. A 2. és 3. ábra szerinti berendezés működése lényegében azonos az 1. ábra szerintiével: a 8 mozgatószerkezet a 3 szemétleszedő mechanizmust az e kettős nyíllal jelölt íves pályán alternáló mozgásban tartja. Amikor a 26 vázszerkezet felfelé halad, a 20 fésű fogai az íves 5 rács pálcái közé illeszkedve felfelé tolják a ráccsal a szennyvízből kifogott szemetet. A 26 vázszerkezet a 4 szermétletoló szerkezet 4a vázának ütközve azt felfelé maga előtt tolja, és az 5 rács felső végpontjánál a 4b tolólap az 5 rácson összegyűlt szemetet a c nyílnak megfelelően a 6 surrantóra löki. A felfelé mozgó 20 fésűt a 18 munkahenger a 3. ábrán feltüntetett helyzetében rugalmasan megfeszítve tartja, így ha a fésű nagyobb vagy/és a rácspálcák közé befeszült szemétdarabnak ütközik, a 10 csuklók körül hátrafelé a 18 munkahenger rugalmas ereje ellenében elfordulva kitér (k nyíl), majd az akadályt elhagyva a munkahenger kényszeríti vissza működési helyzetébe. Amikor a 3 szemétleszedő mechanizmus elérte mozgáspályájának tervezett felső pontját, a 8 mozgatószerkezet működtetési irányát megfordítjuk, vagyis a 8a dugattyúrudat kitoljuk, és a 3 szemétleszedő mechanizmust lefelé irányuló mozgásra kényszerítjük; a mozgásirány megváltoztatásával egyidejűleg a 18 munkahenger dugaltyúrúdjának a visszahúzásával a 20 fésűt kifordítjuk a rácspálcák közül, és ebben a helyzetben tartjuk, amíg a 3 mechanizmus lefelé mozgása tart. A mozgáspálya (e nyíl) tervezett alsó végpontjánál a 8 mozgatószerkezetet ismét fordított értelemben működtetjük, vagyis a 8a dugattyúrudat visszahúzzuk, miáltal a 3 mechanizmus felfelé fog mozogni, és ezzel kezdetét veszi a korábban már leírt szemétkifogási munkaciklus. A 8 szerkezet működtetési irányának a megváltoztatásával egyidejűleg a 20 fésűt a 18 munkahenger megfelelő működtetésével visszabillentjük a rácspálcák közé, és ott ismét feszített állapotban tartjuk. A 2. és 3. ábra szerinti berendezés fent leírt üzemeltetési módja célszerűen automatikus vezérléssel történik. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a találmány szerinti berendezés olyan kis terheléstartományokban is működtethetők, amilyenekben jelenleg általában csak kézi szemételtávolítás jöhet szóba. A fésű sérülésének a veszélye tökéletesen ki van küszöbölve. A berendezés könnyen átalakítható a változó technológiai igényeknek megfelelően, hiszen a pálcaköz a rács és a tisztítófésű cseréjével - csekély költségráfordítással - változtatható. Az üzem jól automatizálható, felügyeletet nem igényel. A tisztítási sebesség a technológiai igényeknek megfelelően állítható be. A berendezés egyszerű, így viszonylag szerény gyártási kapacitással is megvalósítható; javítási, karbantartási igénye csekély. A rács íves kialakítása olyan, hogy a szemét korábban tapasztalt „rendeződésének”, és a rácson keresztül jutásának a veszélye nem fenyeget. Ha a nyers szennyvíz nyomóvezetéken érkezik, a rácsszekrényt magasra telepítve mind a szennyvíz, mind a rácsszemét gravitációsan továbbítható. A berendezés jelentős járulékos (építési) költség nélkül adaptálható meglevő szennyvíztelepek tisztítóműveként is. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül többféle módon - például sík rács esetében is - megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés darabos úszó szennyeződések szennyvízből történő eltávolítására, amely berendezésnek legalább részben zárt térben, célszerűen rácsszekrényben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
