202603. lajstromszámú szabadalom • Vízelvezető árok, különösen terepről, valamint közutakról, vasúti töltésekről és repülőterekről elfolyó csapadékvizek elvezetésére

3 HU 202 603 B 4 a 2. ábrán egy - az 1. ábrán berajzolt - előregyártót! beton fenékelem és egy hozzá csatlakozta­tott másik ilyen elem egy része látható na­gyobb méretarányú felülnézetben; a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett függőleges metszet; a 4. ábra a 2. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet, ill. nézet; az 5. ábra a 2. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett nagyobb méretarányú metszet; a 6. és 7. ábrákon vázlatos felülnézetben tüntettünk fel olyan folyásfenék-részeket, amelyeket a 2-5. ábrák szerintivel lényegében azonos, de felülnézetben trapéz alakú elemekből építettünk meg. Az 1. ábrán látható, a termett 8 talajba mélyített vízvezető árrác trapézszelvényű, és burkolata a talál­mány értelmében előregyártott beton 1 fenékelemekből és hálóval erősített gyepnemezből van kialakítva. Ez utóbbi a két rézsűt borítja, hosszanti 2a peremeik ki vannak futtatva a terepre. A gyepnemez önmagában is­mert, a kereskedelmi forgalomban kapható anyag. Az előregyártóit beton 1 fenékelem is trapézszelvé­nyű; a trapéz alapja - vagyis all fenéklap - a folyásfe­nék a szélességének felel meg, szárai - vagyis a 12 oldallapok - azonban csak minimális b hosszúságúak (lásd a 4. ábrát is); a b hosszúság megválasztásánál az egyik szempont az, hogy az 1 fenékelemet két dolgozó képes legyen elbírni - felemelni és hordani - a minden­kori terepadottságoktól függetlenül; a másik szempont pedig az, hogy az előfordulható vízhozamok legalábbis jelentős része a beton 1 fenékelemek által alkotott szel­vényben folyjék el. A 2 gyepnemez hosszanti alsó pere­mei az 1 fenékelemek alá vannak c távközzel (1. ábra) vezetve, vagyis az árokszelvényben - kétféle anyagból - zárt burkolat van kialakítva. Az 1 fenékelemek szerkezeti kialakítása a 2-4. ábrá­kon nagyobb méretarányban látható. Az E hosszúságú, F szélességű 1 fenékelemek 10 homloklapjaiban beug­ratott 3 horony van kiképezve, amelynek a vonalvezeté­se követi az 1 fenékelem profiljának az alakját Az 1 fenékelemek 11 fenéklapjában, az elem végeinek a kö­zelében két-két átmenő 6 fészek van kialakítva, ame­lyek kissé lefelé bővülő csonkakúp alakúak. (3. és 4. ábra). Az 1 fenékelem - és az egész vízvezető árok - hosszanti függőleges geometriai középsíkját (e példa esetében E > F) a 2. ábrán x hivatkozási betűvel je­löltük. Az 1 fenékelemek betonból és vasbetonból egyaránt készülhetnek, legcélszerűbb azonban a kopásnak és ütésnek ellenálló polipropilén szál-adalékos fagyálló beton alkalmazása. Itt jegyezzük meg, hogy a jelen találmány vonatkozásában a „beton” szó a lehető legtá­gabban értelmezendő, tehát mindenféle szilárd adalék­anyagos, hidraulikus kötőanyaggal, elsősorban cement­tel készült, bármilyen fajta erősítő szálat vagy más járu­lékos töltőanyagot tartalmazó, vasalatlan vagy vasalt betont (vasbetont) a találmány tárgykörébe tartozónak kell tekinteni. A szomszédos 1 fenékelemek a legjobban az 5. ábrán látható vízzáró és rugalmas kapcsolatokkal vannak egy­máshoz csatlakoztatva Az 1 fenékelemek 10 homlok­lapjai az egymással szemben elhelyezkedő 3 hornyokba helyezett rugalmas 4 tömítés közbeiktatásával, az U alakú 5 kapcsolóelemek segítségével vannak egymás­sal összekapcsolva A 4 tömítést rugalmas anyagból, például mikroporózus profilgumiból készült tömítőcsík alkothatja, míg az U alakú 5 kapcsolóelem korrózióval szembeni védelemmel ellátott, például cementes-bitu­menes bevonatot tartalmazó betonacélból hajlítással készülhet, és a szárai alulról a szomszédos 1 fenékele­mek egymással szemben levő 6 fészek-párjaiba illesz­kednek. Az 5 kapcsolóelemek szárai a6 fészekbejutta­tott rugalmas 7 kitöltőanyagba vannak ágyazva, amely például cementes bitumen lehet. Ugyanilyen 7 kitöltő­­anyagot tartalmaz a szomszédos 1 fenékelemek közötti 9 résnek a rugalmas 4 tömítés feletti szakasza is. A 4 tömítés a szomszédos 1 fenékelemek közé befeszülve vízzárást biztosít, ugyanakkor az elemek között annyi részt hagy, hogy a fektetés síkjához viszonyítva szük­ség esetén kisebb szögelfordulások bekövetkezhesse­nek. Az 5 kapcsolóelemek a szomszédos beton 1 fené­kelemek szétcsúszásának a meggátlására szolgálnak, ugyanakkor - mivel száraik rugalmas 7 kitöltőelemek­be vannak ágyazva - az 1 fenékelemek mozgásait, az említett kisebb szögelfordulásokat nem gátolják. A 6. és 7. ábrákon felülnézeti (függőleges) vetület­­ben trapéz alakú la fenékelemekkel készült találmány szerinti vízvezető csatornák egy-egy szakaszát ábrázol­tuk vázlatos felülnézetben. A rézsűket buikoló gyepne­mezt ebben az esetben is 2, a terepre kihajtott hosszanti gyepnemez-peremeket pedig 2a hivatkozási számokkal jelöltük. Az ilyen la fenékelemekkel akár egyenes, akár íves vonalvezetésű vízvezető árkok kialakíthatók attól függően, hogy a szomszédos la fenékelemek szá­rait hogyan forgatjuk össze, vagyis hogy a hosszabb és rövidebb határoló oldalait a fektetéskor hogyan helyez­zük el. Amennyiben a 6. ábra szerint rövidebb és hosszabb oldalak váltakozva illeszkednek egymáshoz, egyenes csatornaszakasz alakul ki. Ha viszont rövid oldal rövid, hosszú oldal pedig hosszú oldalhoz csatla­kozik, a 7. ábrán látható íves (valójában az ívet közelítő poligon alakú) csatornaszakasz jön létre. Ebben az eset­ben a csatlakozó la fenékelemek - rendkívül előnyös módon - ívekben is jól zárnak, hiszen az ívek kialakítá­sa nem az elemek féloldalas széthúzásával történik, mint a jelenleg ismert, hasonló célú megoldásoknál, ami az árokburkolatok meghibásodásának az egyik for­rása. A szomszédos la fenékelemek egymáshoz csatla­koztatása egyébként teljesen az 1-5. ábrákkal kapcso­latban fent részletezett módon történik. A találmány szerinti vízvezető csatorna építését a következőképpen hajtjuk végre; az 1. ábrán feltüntetett termett 8 talajban géppel vagy kézzel kiemeljük az árok trapézszelvényű földmedrét, és annak rézsűibe fektetjük a hálós erősítésű 2 gyepne­mezt, amely tekercsekben érkezik, és amelyet - önma­gában ismert módon - a talajhoz rögzítünk. Ezt a műve­letet követi az előregyártott beton 1 fenékelemek elhe­lyezése és egymáshoz csatlakoztatása úgy, hogy az első árokburkoló 1 fenékelembe rugalmas ágyazással be­építjük az 5 kapcsolóelemeket (lásd az 5. ábrát), és az 1 fenékelemet a helyére fektetjük. A második 1 fenék­elemnek az elsőként elhelyezett elemhez csatlakozta­­tandóval ellentétes végébe ugyancsak beépítjük az 5. ábra szerint a rugalmasan ágyazott 5 kapcsolóelemeket, az üresen maradt 6 fészkeinél fogva pedig az elsőként elhelyezett 1 fenékelem 5 kapcsolóelemeinek szabadon felfelé álló 6 száraira illesztjük. Ezeket a 6 fészkeket a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom