202602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladékanyagok, különösen olajtartalmú hulladékanyagok deponálására alkalmas tároló előállítására
1 HU 202 602 A 2 A találmány tárgya eljárás hulladékanyagok, különösen olajtartalmú hulladékanyagok deponálására alkalmas tárolók előállítására. Olajtartalmú fúróiszapok, olajjal szennyezett talajok deponálása, illetve tárolása komoly környezetvédelmi problémát okoz. Ezeket az anyagokat csak olyan tárolókban lehet elhelyezni, amelyek falának szivárgási tényezője igen alacsony értékű, vagyis amelyek biztosítják, hogy az olaj, illetve a fúróiszapban lévő környezetszennyező anyagok nem szivárognak át a talajba. Az olajos fúróiszapok megkötésére és az így létrejött termék hasznosítására sokféle eljárás ismert A 60 243 191 számú japán nem vizsgált közrebocsátási irat eljárást ismertet olajos fúróiszapok cement, bentonit és akrilsav eleggyel történő szilárdítására és ennek útépítésnél történő felhasználására. A Dilfield Prod. Div Presser Ind. In. Houston folyóirat 1975 p 515-522 cikke szerint fúróiszapokat talajhoz keverve növelték a talajba elültetett növények csírázóképességét. A találmány célra olyan eljárás kidolgozása, mellyel kifáradt, hulladék fúróiszap felhasználásával lehet tárolót kialakítani olajtartalmú hulladékanyagok, pl. olajtartalmú fúróiszapok számára. Kísérleteink során próbálkoztunk olyan tároló létesítésével, amelyet a talajban alakítottunk ki és falait cementtel szilárdított kifáradt fúróiszappal szigeteltük. Ezzel a módszerrel nem értük el a kívánt célt, mivel nem tudtunk gyakorlatilag szivárgásmentes, illetve igen alacsony szivárgási tényezőjű tárolót kialakítani. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy megfelelő tárolót csak úgy lehet létrehozni, ha a talajba vájt tároló falazatát több, egymásra rétegezett, szigetelő rétegből alakítjuk ki. A találmány tárgya tehát eljárás hulladékanyagok deponálására alkalmas tároló kialakítására, melyre jellemző, hogy a kialakítandó, helyi talajból kivájt tároló alapjára és oldalfalaira 50-70 cm-es rétegvastagságban 60-70 tömeg% agyagiszap és 40-30 tömeg% víz elegyéből álló zagyot visznek fel, a felvitt réteget hengerrel tömörítik, úgy, hogy a száradás utáni tömörsége 94-96% legyen, erre a rétegre felvisznek 2-4 cm-es rétegvastagságban 50-80 tömeg% szárazanyagtartalmú 25-60 tömeg% bentonitot tartalmazó fáradt fúróiszapot, az így kialakított rétegeket 1-3 napig szilárdítják, majd felső rétegként 5-8 cm vastagságban 10-20 tömeg% mészkő lisztből, 15-25 tömeg% agyagból - adott esetben -, 15-25 tömeg% vizes bitumen emulzióból és a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben homokból álló elegyet visznek fel, a felvitt elegy 100 tömegrésznyi mennyiségét 15-25 tömegrész vízzel locsolják, majd hengerléssel tömörítik, és 6-8 napig, 90-92%-os tömörség eléréséig szilárdítják. A három réteg közül az első és harmadik réteget tömöríteni kell és úgy kell kialakítani, hogy az MSZ 14 043/7 szabvány szerint mért tömörségük az alábbi értékű legyen. Az első réteg tömörsége: 94-96%, a harmadik, felső rétegé: 90-92%. Fáradt fúióiszapként csak olyan hulladékot használunk, amely nehézfémektől mentes. Az így előállított tároló alaplapjának és oldalfalainak szivárgási tényezője meglepően alacsony érték. Azt mondhatjuk, hogy a találmány szerint kialakított tároló gyakorlatilag szivárgásmentes. A szivárgási tényezőt a Kessler-Oesterbaan módszerrel vizsgáljuk. A módszer lényege az, hogy a tároló alapjában egy 15 cm mély 12,5 cm átmérőjű furatot alakítunk ki. A furat falait vízzel 1 óra hosszáig előáztatjuk, majd megtöltjük folyadékkal és méljük a folyadékszint változását az idő függvényén. A találmány szerint kialakított három rétegű falazattal szigetelt tárolót leginkább olajos hulladékok, olajos fúróiszap hulladék, olajos talaj átmeneti deponálására, tárolására lehet használni. A találmány szerint kialakított tároló előnye, hogy olcsón előállítható, pl. a hulladék fúióiszap keletkezési helyén, veszélyes hulladékok tárolására alkalmas és igen kis szivárgási tényezővel rendelkezik. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 1. példa Egy 35 m széles 2 m falmagasságú tároló alapterületére és oldalfalaira 65 tömegrész iszapot és 35 tömegrész vizet tartalmazó sűrű zagyot viszünk fel 50 cm-es vastagságban. A zagyot hengereléssel tömörítjük 94%os tömörségig. Erre egy olyan 50 tömeg% szilárdanyagtartalmú fúróiszaphulladékot viszünk fel 3 cm vastagságban, melynek bentonit tartalma 40 tömeg%. A rétegeket 3 napig szilárdítjuk, majd ezután visszük fel rá 6 cm vastagságban a harmadik, felső réteget Ez 15 tömegrész mészkőlisztet, 20 tömegrész agyagot és 65 tömegrész homokot tartalmaz. A felvitt réteget 20 tömegrész vízzel locsoljuk, majd hengereljük, míg tömörsége 91 tömeg%-os nem lesz. A rétegeket 8 napig szilárdítjuk. A tároló falának szivárgási tényezője Kessler-Ocsterbaan módszer szerint 8.10 7 cm/sec. 2. példa Mindenben az 1. példa szerint járunk el, de a harmadik réteget 10 tömegrész mészkőlisztből, 25 tömegrész agyagból, 10 tömegrész 30 tömeg%-os vizes bitumen emulzióból és 55 tömeg% homokból alakítjuk ki. A tároló falának szivárgási tényezője 6,2.107 cm/sec. 3. (összehasonlító) példa Az 1. példa szerinti tároló falait és alapját olyan eleggyel szilárdítjuk, amely 80 tömegrész 50 tömeg% szárazanyagtartalmú, 40 tömeg% bentonit tartalmú fúróiszap hulladékból és 20 tömegrész portland cementből áll. Az elegyet 59 cm vastagságban visszük fel és 11 napig szilárdítjuk. Mérjük a szivárgási tényező értéket Kessler-Oesterbaan módszer szerint. Ennek értéke: 2,5.10-5 cm/sec. Az eredményből kitűnik, hogy a találmány szerinti több rétegű tároló szigeteléssel jóval kisebb szivárgásé tényező érték biztosítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás hulladékanyagok, különösen olajtartalmú hulladékanyagok deponálására alkalmas tároló előállítására, azzaljellemezve, hogy a kialakítandó, helyi talaj-5 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
