202575. lajstromszámú szabadalom • Készítmény rézfúvós hangszerek mozgó részeinek kenésére

1 HU 202 575 B 2 A találmány tárgya készítmény dugattyús és ventiles rézfúvós hangszerek mozgó részeinek kenésére, amely készítmény petróleumból, kenőanyagból, inhibitorból és felületaktív anyagból áll. A rézfúvós hangszereknél, így a trombitáknál, kür­töknél, tubáknál, szárny kürtöknél stb., az előállított hang minősége szempontjából igen nagy jelentősége van a hangmagasság szabályozására szolgáló mozgó részek könnyű mozgathatóságának. Például a trombiták szelepeinek tökéletes zárásához szükséges könnyű moz­gathatóság - precíz fémmegmunkálás esetén - csak kenőanyag alkalmazásával érhető el. A kenőanyag kiválasztásánál igen sok szempontot kell figyelembe venni: egyes zeneművek előadásakor a zenész másodpercenként akár 3-4 alkalommal is le­nyomja a trombitadugattyút. A hangszer fúvásakor a trombitába jutó, viszonylag nagy nedvességtartalmú le­vegőből víz csapódik le a hangszernek a befújt levegőnél hidegebb csövében. A képződő vízcseppek megváltoz­tatják a kenőanyag tulajdonságait és hozzájárulnak a szelep korróziójának megindulásához. A szelep korró­ziója megakadályozhatja a tökéletes záródását, és végső soron a hangminőség romlásához vezet. Mozgó alkatrészek kenésére számos kenőanyagot is­mertetnek. így belső égésű motorok belső terének kor­rózióvédelmére alkalmas kenőanyagot ismertet a 186 477 lsz. magyar szabadalmi leírás. Az ismert készít­mény azonban csak magasabb hőmérsékleten és nem réz felületen hatásos. A169 246,174 793,185 944,186 731 és 190 179 lsz. magyar szabadalmi leírásból ismert és fémek megmun­kálásához használatos kenőanyagok a nagy víztartal­muk miatt eleve nem jöhetnek szóba rézfúvós hangsze­rek mozgó részeinek kenésénél. A 190 583 lsz. magyar szabadalmi leírásból ismert kenőanyag csak magas hőmérsékleten alkalmazható, szobahőmérsékleten túlságosan viszkózus, ezért rézfú­vós hangszerek mozgó részeinek kenésére alkalmatlan. Hasonló okokból nem jöhet szóba rézfúvós hangszerek mozgó részeinek kenésénél a 181 050 lsz. magyar sza­badalmi leírásból ismert, kőolaj alapú készítmény, amely ipari és közlekedési hajtóművek kenésére szolgál. Szintén viszkozitási okokból nem használható rézfúvós hangszereknél az egyébként széles hőmérséklettarto­mányban alkalmazható szintetikus kenőzsír, amelyet a 188 695 lsz. magyar szabadalmi leírás ismertet. Az ismert kenőanyagok többségénél az is problémát jelent, hogy olyan alkotórészeket is tartalmaznak, ame­lyek kémiai reakcióba lépnek a rézfelülettel és azt kor­­rodeálják. A hangminőséget pedig a legcsekélyebb kor­rózió is már befolyásolja. Az ismert kenőanyagok további hátránya, hogy több­nyire jelentős mennyiségben tartalmaznak az egész­ségre ártalmas aromás vegyületeket, közöttük sok eset­ben rákkeltő vagy toxikus anyagokat is. Az emberi egészségre ártalmatlan szintetikus kenő­zsírt ismertet a 188 002 lsz. magyar szabadalmi leírás. Az ismert kenőzsírt élelmiszeripari gépek kenésére használják, a viszkozitása azonban szobahőmérsékleten túlságosan nagy ahhoz, hogy rézfúvós hangszerek moz­gó részeinek kenésére alkalmas legyen (a cseppenés­­pontja 110 ‘C felett van). Ismeretes, hogy rézfelületek korrózióvédelmére fel­használható a benzotriazol (Römpp: Vegyészeti Lexi­kon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. 1. kötet, 333. oldal). A 2 413 145 sz. német szövetségi köztár­saságbeli szabadalmi leírás szerinti, benzotriazol-alapú, rézkorrózió-gátló készítmény az egyébként jó kenőké­pességű ásványolajban olyan csekély mértékben oldó­dik, hogy korróziógátló hatást gyakorlatilag nem fejt ki. A T/34232 közzétételi számú magyar szabadalmi bejelentés szerint szilikonolajat és glicerinésztert, éspe­dig glicerin-monosztearátot vagy glicerin-moniricinole­­átot vagy glicerin-oleátot tartalmazó, speciálisan előke­zelt petróleummal viszonylag jó kenőhatás érhető el a rézfúvós hangszerek mozgó részeinél, azonban lassú korróziós folyamat megy végbe. Ha két játék között 5-6 napnál hosszabb idő telik el, a mozgó részek ismételt kenés esetén is beragadnak, szükségessé válik a hang­szer szétszedése és alapos megtisztítása. Ez fáradságos és időrabló feladat Az 1 535 140 sz. francia szabadalmi leírás motorok kenőolajához adott adalékanyagot ismertet, amely 3-15 szénatomos karbonsavval észterezett, etoxilezett poliol­­ból áll. Vizsgálataink szerint ha felületaktív anyagként ilyen típusú vegyületet például etoxilezett anhidroszor­­bit-monolaurátot alkalmazunk a rézfúvós hangszerek mozgó részeinek kenésére szokásosan használt készít­ményben, kedvező kenőhatást érünk ugyan el, azonban tisztításra és újabb kenésre van szükség a hangszer kö­vetkező használata előtt. A találmány célja megnövelt és tartós kenőképességű és korróziógátló hatású készítmény biztosítása rézfúvós hangszerek mozgó részeinek kenésére. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük egy olyan ké­szítménnyel, amely a rézfúvós hangszerek mozgó részeinek kenésére szokásosan alkalmazott anyagok mellett felületaktív anyagként egy a és egy b komponens keverékét tartalmazza 5:1 -1:1 tömegarányban, ahol az a komponens egy 2-6 szénatomos alifás poliol 12-18 szénatomos telített vagy telítetlen alifás karbonsavval alkotott észtere, a b komponens egy molekulánként 4- 20 elilén-oxid-csoporttal etoxilezett 2-6 szénatomos ali­fás poliol 12-18 szénatomos telített vagy telítetlen alifás karbonsavval alkotott észtere. A találmány szerinti készítmény 76,8-93,4 tömeg% petróleumot, 0,5-3,0 tömeg% vazelinolajat, 0,1-1,2 tö­­meg% benzotriazolt, 1-4 tömeg% etanolt és 5,0-15,0 tömeg% mennyiségben egy a és egy b komponens ke­verékét tartalmazza 5:1 -1:1 tömegarányban, ahol az a komponens egy 2-6 szénatomos alifás poliol 12-18 szénatomos telített vagy telítetlen alifás karbonsavval alkotott észtere, a b komponens egy molekulánként 4- 20 etilén-oxid-csoporttal etoxilezett 2-6 szénatomos ali­fás poliol 12-18 szénatomos telített vagy telítetlen alifás karbonsavval alkotott észtere. A találmány alapja az a felismerés, hogy az 5-15 tömeg% mennyiségű, 5:1 -1:1 tömegarányú, fentebb definiált a és b komponens jelenlétében a 0,5-3,0 tö­­meg% vazelinolajat tartalmazó petróleum egyrészt fo­kozott és tartós kenőhatást fejt ki szobahőmérsékleten a rézfelületen, másrészt képes olyan mennyiségű benzo­triazol oldására, amely gyakorlatilag teljesen kiküszö­böli a rézfelület korrózióját, és így a rézfúvós hangszer hangminősége hosszabb ideig tartó igénybevétel után sem romlik, és tisztítást csak viszonylag ritkán igényel. Ezt a megállapítást az 1. példa végén részletezett vizsgálatunk támasztja alá. A vizsgálat során a felület­aktív anyagként csak az a komponenst, csak a b kompo­nenst, illetve mindkét komponenst tartalmazó, egyéb-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom