202573. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénhidrogén olajok hőbontására

1 HU 202 573 B 2 A találmány tárgya berendezés szénhidrogénolajok hő­bontására, amely betápláló csőből, ahhoz csatlakozó melegítő kemencéből, reaktorhoz csatlakozó összekötő vezetékből, reaktorból és elvezető csőből áll. Szénhidrogén olajok hőbontásakor a nehéz olajfrak­ciókat könnyebb frakciókká bontják, így növelik a könnyebb frakciók mennyiségét. A hőbontás során a betáplált olajat a hőbontó kemence melegítő csöveiben a hőbontás hőmérsékletére melegítik. Két eljárás isme­retes. Az egyik eljárásban a hőbontás a hőbontó kemen­ce melegítő csöveiben és részben a hőbontást követő műveleti lépésekhez vezető csővezetékekben megy végbe. Ebben a hőbontó eljárásban nem ismert ponto­san a tartózkodási idő, az azonban igen, hogy viszony­lag rövid, azaz 1 perc körüli. A nyomás nagy mértékben változik a kemence betápláló és elvezető nyílása között. A másik hőbontó eljárásban a betáplált szénhidrogéne­ket először a hőbontó kemencében megfelelő reakció­­hőmérsékletre melegítik, és a tényleges hőbontás egy külön reakciózónában megy végbe, ahol a tartózkodási idő lényegesen hosszabb, mint az előző eljárásban, azaz 10-30 perc. A reakciózónával nem közölnek hőt. Az utóbbi eljárásban a reakciózóna általában egy függőlegesen álló, hengeres, nyomásálló edény, amely­nek az egyik végén vezetik be a hőbontó kemencében felmelegített olajat, másik végén pedig folyadék és gáz elegyét vezeti el a további tisztító lépésekhez, például desztillációhoz. A reakciózónában az áramlás iránya vagy felülről lefelé vagy lentről fölfelé irányul. Szénhidrogénolajok hőbontásakor lényegében kétfé­le reakció megy végbe. Az egyik a helyes hőbontó reak­ció, amikor a hosszúszénláncú molekulák kisebb mole­kulákra hasadnak, ennek következtében csökken a visz­kozitás. A másik reakciótípust polikondenzációnak ne­vezik, ennek során a molekulák egyesülnek, és mint­hogy hidrogén szabadul fel, szurok és koksz keletkezik. Ez az utóbbi reakció nem kívánatos, mert így nagyobb mennyiségű aszfalt keletkezik. Minthogy a kondenzá­ciós reakció magasabb hőmérsékéleteken jelentősebb mértékű, próbálkozások történtek alacsonyabb reakció­hőmérsékletek és megfelelően hosszabb tartózkodási idők alkalmazására. A tartózkodási idő nagyon fontos a hőbontás szem­pontjából. Ha a tartózkodási idő túl rövid, nincs idő arra, hogy a hőbontás végbemenjen. Olyan esetben vi­szont, amikor a késleltetési idő túl hosszú, a hőbontás termékei reagálni kezdenek és nem kívánatos reakció­termékek keletkeznek. Ennek eredményeként instabil termék képződik, ez nehézségeket okoz a fűtőanyag további felhasználásakor. A cél ezért az, hogy a hőbon­tás olyan egyenletesen játszódjon le, ahogyan csak le­hetséges. Ha a reakciózónaként szolgáló nyomásálló edényben az áramlás nem egyenletes, az változó tartóz­kodási időt eredményez. A hőbontás folyamán könnyű komponensek kelet­keznek, amelyek a reakciózónában uralkodó hőmérsék­leten és nyomáson elpárolognak. Ezért a folyadék/gáz elegy sűrűsége csökken, ahogyan az elegy fölfelé áram­lik a nyomásálló edényben. A nyomásálló edényben uralkodó hidrosztatikus nyomáskülönbség következté­ben a gáz sűrűsége szintén csökken, ahogyan az elegy fölfelé áramlik. A hőbontó reaktorban keletkező folyé­kony frakciók sűrűsége alacsonyabb, mint a betáplált anyagé, ez szintén csökkenti a folyadék/gáz elegy sű­rűségét. Ezért az általánosan alkalmazott, egyforma vastagságú, hengeres reaktorban az áramlási sebesség nem állandó, hanem nő, ahogyan az elegy fölfelé áram­lik. A 4 247 387 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szereplő hőbontó eljárásban reak­ciózónaként egy olyan hengeres, függőlegesen álló, nyomásálló edényt alkalmaznak, amelyben a reaktoron belüli reflux megelőzésére perforált közbenső fenékle­mezeket helyeztek el, ezek a reaktorban többszörös ke­veredést hoznak létre. Ennek az a célja, hogy a zónában betáplált frakció tartózkodási ideje olyan egyenletes legyen, amilyen csak lehetséges. A közbenső lemezek alkalmazásának azonban hátrányai vannak. A reaktor hibás működése az egész reaktor elkokszosodását, eltö­­mődését okozhatja. A közbenső fenekek a koksz eltá­volítását és a reaktor tisztítását kényelmetlenné és költ­ségessé teszik. A találmány feladata az ismert megoldások javítása. Közelebbről a találmány feladata olyan berendezés ki­dolgozása, amelyben állandó tartózkodási idő érhető el a tisztítást akadályozó közbenső fenéklapok alkalmazá­sa nélkül. Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a reakciózónaként szolgáló, nyomásálló edényt a folyadék/gáz elegye! tangenciális körmozgásba hozó eszközökkel látjuk el. A találmány értelmében a reakciózónában tangenciá­­lisan körben forgó, azonban vertikálisan egyenletesen fölfelé haladó folyadék/gáz áramlást alakítunk ki, ahol nincs visszafolyás, amely nem állandó tartózkodási időt okozna. A folyadék/gáz elegy tangenciálisan körben forgó áramlását számos módon elérhetjük. A találmány szerinti, szénhidrogénolajok hőbontásá­ra szolgáló berendezés betápláló csőből, ahhoz csatla­kozó melegítő kemencéből, reaktorhoz csatlakozó összekötő vezetékből, reaktorból, és elvezető csőből áll, oly módon, hogy a) a reaktor belsejében részben vagy egészben csiga­­szerűen kiképzett egy vagy több lemez van; vagy b) a reaktor aljához fenékrészként kúpos kialakítású fenéklemez kapcsolódik, és a kúpos kialakítású fenék­lemezhez csatlakozik egy vagy több, a reaktor belsejé­be tangenciálisan nyúló fúvóka és az összekötő vezeték a kúpos kiképzésű fenéklemez aljához és/vagy a fúvó­kához csatlakozik; vagy c) a reaktor aljához kapcsolódó összekötő vezeték kiöblösített bevezető csonkon keresztül kapcsolódik, mely bevezető csonkhoz a reaktoron belül kifelé irá­nyuló, legalább két tangenciális fúvóka kapcsolódik. Azt tapasztaltuk, hogy a hőbontási reakció szem­pontjából az az előnyös, ha a hőmérséklet 410 és 470 ‘C közötti és a nyomás (2-20) • 105 Pa. A reakciózóna átlagos átmérőjének és hosszúságának az aránya elő­nyösen 1: 1 és 1: 20 közötti. A találmányt a csatolt ábrákon szereplő néhány elő­nyös kiviteli alakkal szemléltetjük közelebből, anélkül azonban, hogy a talámányt azokra korlátoznánk. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy elő­nyös kiviteli alakját ábrázolja vázlatos folyamatábra alakjában. A 2. ábra a találmány szerinti reaktor egy elnyös kiviteli alakját mutatja oldalnézetben. A 3. A ábra a találmány szerinti reaktor egy másik előnyös kiviteli alakját ábrázolja felülnézetben. 5 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom