202566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanta kötésű kerámiaszerű, illetve műkőtermékek előállítására
1 HU 202 566 A 2 A találmány műgyanta kötési! kerámiaszerű, ill. műkőtermékek előállítására vonatkozik. A találmány lehetővé teszi műgyanta kötésű termékek szövetszerkezetének tökéletesítését, homogenitásának javítását. Ismertek már különféle formatestek előállítása műgyanta kötéssel. Ezeknél folyékony gyantákba, ún. öntőgyantákba vázanyagokat, töltőanyagokat, szükség szerint színező adalékokat kevernek be. A gyantaféleségek körébe fenoplaszt, aminoplaszt, telítetlen poliészter, epoxi, akrilát és furánvázas öntőgyanták tartoznak. A gyanta jellegétől függően a térhálősításhoz megfelelő katalizátort, gyorsítót, pl. a telítetlen poliészternél szerves peroxidokat és kobalt-naftenátot, míg az epoxigyantánál aminvegyületeket adagolnak. - Ilyen utalást tartalmaz a Műanyag zsebkőnyv (Műszaki Kiadó, Budapest, 1979) 314-323. oldalain írottak. Az ismertetés szerint az öntőgyanta kötésű rendszerbe került levegőt pihentetéssel, vagy célszerűbben vákuumozással távolítanak el. Leggyakrabban használt töltőanyag a kvarcliszt, kaolin, titán-dioxid. Az utókeményedést 1-2 órai 60-80 *C-os kezeléssel segítik elő. A megoldás hátránya, hogy egyrészt a bekeveredett levegőt nehéz kiűzni, melyhez részben időigényes pihentetés, másrészt energiaigényes vákuumozás kell, miáltal egyéb intézkedések hiányában a termék szövetszerkezete kívánnivalókat hagy maga után. Az 1 671 085 lsz. NSZK-beli szabadalmi leírás telítetlen poliészter öntőgyantával 59 tf%-ú ásványi töltőanyag és 15 tf%-ig terjedően max. 3,8 cm hosszú azbeszt vagy üvegszál alkalmazásával ismerteti lapok, táblák készítését. Poliésztergyanta mellett alkalmas az epoxi- vagy akriltípusú gyanta is. - Az eljárás hátránya, hogy szálasanyag jelenlétében a szövetszerkezet nem lesz homogén a termékek előállítása során, mivel a szálasanyag egyenletes elosztása annak bevitelekor a gyanta hirtelen viszkozitásnövekedését vonja maga után. -Építőipari burkolóanyagok, valamint műkövek előállítását ismertetik a magyar 171 723 lsz., valamint az NSZK 2 631 467 sz. nyilvánosságra hozatali iratban. Mindegyik megoldás poliészter öntőgyantát alkalmaz, töltőanyaguk kvarcliszt, illetve bazaltőrlemény. Hátrányuk az, hogy egyrészt a magyar nyelvű iratnál a nagyobb szemcseméretű frakciót elkülönítve előírt mozgási sebességgel viszik be, a német nyelvű iratnál pedig a nagyobb, tehát a durva szemcsék aránya kedvezőtlenül nagy, ezért a szövetszerkezeti javulás - egyéb intézkedések hiányában - nem következik be. Hasonló eljárás ismerhető meg a C.A. 93, 48 103 h alatti közleményből is. Itt azonban a szálasanyag mellett csillám is alkalmazásra kerül. Az eddig ismertekhez képest olyan felismerésre jutottunk, hogy fenti hátrányok kiküszöbölhetők, ezért célul tűztük ki műgyanta kötésű termékek előállításánál azok szövetszerkezetének tökéletesítését, homogenitásának javítását új módszerrel. Azt találtuk, hogy műgyanta kötésű, kerámiaszerű, valamint műkőtermékek szövetszerkezeiének tökéletesítése, mechanikai tulajdonságainak javítása úgy érhető el, hogy az öntőgyantákkal, így pl. fenol-formaldehid, furánvázas gyanta, poliészter, poliuretán, epoxidgyanta és/vagy azok kombinációi, valamint ásványi és/vagy mesterséges töltő-, adalékanyagokból készült keveréket megszilárdulás előtt vagy alatt kezelésnek vetünk alá, amely kezelés mechanikai behatás, így vibrációs, energiahullámos, célszerűen ultrahangos, mikrohullámos besugárzással történik, szükség esetén melegkezelést végzünk legfeljebb 200 ”C-ig terjedő hőmérsékleten, ill. előbbiek kombinációit alkalmazzuk, s így több réteget is képezhetünk. Amennyiben telítetlen poliésztergyantából, vagy annak prekurzoraiból indulunk ki, így pl. telítetlen dikarbonsavak és telített vagy telítetlen diaikoholok reakciótermékét választjuk kiindulási anyagul, úgy a térhálósítás katalizátoraként a következő vegyületek jöhetnek szóba: peroxidok, így metil-etil-keton-peroxid, ciklohexanon-peroxid, benzoil-peroxid és más alkalmas peroxovegyületek. Célszerű, ha a katalizátort oldatban, így pl. metil-, illetve dimetil-ftalát-oldatban visszük be a rendszerbe. Kötést gyorsító anyagként az alábbi vegyületeket alkalmazhatjuk: kobaltvegyületek, így kobalt-oktoát, kobalt-naftenát, kobaltsók. Ásványi, vagy mesterséges töltőanyagként a következők jöhetnek szóba: kvarc, kvarcit, kvarchomok, márga, kvarcliszt, mészkő, alumínium-pigment, alumínium-oxid, alumínium-hidroxid, alumínium-hidroxidgél, üvegpor, üveggyöngy, üvegőrlemény, természetes és duzzasztott vulkáni üvegszemcsék, így perlit, pumicit, vermikulit, tufa, fém-oxidok, szilikátok, bazaltkőzetek, fémporok, kristályos és amorf SiCb, gömb alakú vagy szálas szerkezetű ásványok és mesterséges anyagok. Előnyös, ha a töltőanyag egy részét színezzük. Egyes termékfajták előállításánál előnyős, ha a töltőanyag szemcsefinomsága néhány mikron nagyságrendű és amellett a szemcsék alakja is egyenletes eloszlású. Amennyiben töltőanyagként pigmenteket választunk, úgy ügyelnünk kell arra, hogy azok a rétegélési és bevonási technikának is feleljenek meg azért, hogy az alkalmazott gyanta eredeti színétől eltérő színt érjünk el. Ilyenkor a pigmentfelesleg, mint töltőanyag a rétegelt felületen nem csapódhat ki, a követelmény érdekében a töltőanyag részarányát nem választjuk túl magasra. Epoxigyantáknál kedvező az, ha a töltőanyagot a környezeti hőmérséklet felett, pl. 50-65 *C-on, vagy még magasabb hőmérsékleten keverjük be, amikor is a töltőanyagot előzetesen felmelegítjük, vagy a keverést végezzük fűthető keverőedényben. Az anyagok összekeverése tetszőleges berendezéssel történhet, kedvező pl. bolygókeverő használata. A töltőanyag melegítése a többi gyanta esetében is elvégezhető, ha az adott hőmérsékleten könnyen illő alkatrészeket a gyanta nem tartalmaz. A töltőanyagok mellett segédanyagok is használhatók egy-egy végterméknek, azaz a kívánt célnak megfelelően. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
