202559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alginsav-észterek és-észtersók, e vegyületeket ható- vagy vivőanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények, valamint az e vegyületekből készült szálak és más alaktestek előállítására
HU 202559B 11 12 amino- vagy hidroxilcsoporttal, mint az amino-etanol, etüén-diamol, etilén-diamin, efedrin vagy kolin. A részleges észterekből is képezhetünk kva temer ammónium-sókat, például a fenti szénatomszámú tetraalkil-ammónium-sókat és előnyösen olyan sókat, amelyekben a negyedik alkilcsoport 1-4 szénatomszámú, például metücsoport. A sóképzésre használandó biológiailag hatásos aminok — amelyeknek terápiás hatását ki lehet használni — valamennyien ismert, nitrogéntartalmú és bázikus gyógyhatású anyagok; alkaloidák, peptidek, fenotiazin, benzodiazepin, tioxantének, hormonok, vitaminok, görcsoldók, antipszichotikus hatású anyagok, hányás elleni szerek, érzéstelenítők, hipnotikumok, étvágycsökkentők, nyugtatok, izomgörcsoldók, koszorúértágítók, tumorellenes szerek, antibiotikumok, antibakteriális szerek, vírusellenes szerek, maláriaellenes szerek, karboanhidráz-bénítók, nem szteroid gyulladásgátlók, érszűkítők, kolinerg antagonisták, adrenerg agonisták, adrenerg antagonisták, narkotikum-antagonisták. A fent említett hatóanyagok közül mindazok különösen nagyon hasznosak, amelyek a teráiásan hatásos alkoholokból származó algin-észterek bázikus csoportjaiban nitrogént tartalmaznak és azok, amelyeket a leírásban említünk, például a különböző antibiotikumok. Az új észterek gyógyszerhatóanyag vivőanyagaként való alkalmazása: A részleges észtereknek az említett, gyógyászatiig hatásos bázisokkal történő sóképzéséből származó sók az algin-észtereknek különleges felhasználási területet nyújtanak ezeknek vivőanyagként való alkalmazásuk révén. Úgy állítjuk elő őket, hogy a gyógyászatiig hatásos anyaghoz egyszerűen hozzáadjuk a részleges vagy teljes észtert vagy ezeknek a fent említett gyógyászatiig elfogadható, de biológiaüag inaktív anyagokkal, mindenekelőtt alkálifémekkel, például nátriummal képzett sóit. A fentiek értelmében az algin-észterek új utakat nyitnak meg új gyógyszerkészítmények előállításához, amelyek 1) egy gyógyászati hatóanyagot vagy két vagy több ilyen anyag keverékét és 2) valamüyen fent ismertetett algin-észtert vagy ezek sóinak egyikét tartalmazzák. Ezeknek a gyógyszerkészítményeknek az előállítása is találmányunk oltalmi körébe tartozik. Ezekben a gyógyszerkészítményekben mindenekelőtt azokat az algin-észtereket alkalmazzuk, amelyekben az észterező alkohol önmagában nem hatásos, ilyenek az egyszerű alifás alkoholok. A találmány körébe tartozik azonban azoknak a gyógyszerkészítményeknek az előállítása is, amelyekben az észter is hatásos, például a gyógyásza tüag hatásos alkoholokból származó, fent említett észterek. Amennyiben a gyógyszerkészítményekhez részleges észtereket használunk, a visszamaradt karboxilcsoportok sókká történő átalakítását előnyösen gyógyászatiig semleges, szervetlen vagy szerves bázisokkal, különösen alkálifémekkel, például nátriummal vagy ammóniával végezzük. Azokban az esetekben, amikor a hatásos anyag (1) vagy az ezt tartalmazó keverék bázikus csoportot tartalmaz, például az aminocsoportot magábanfoglaló antibiotikumok és ha az alginsav szabad karboxilcsoportot tartalmazó részleges észtereit alkalmazzuk, alckor a 5 sóképzés az alginsav szabad karboxilcsoportjai és a bázisok között játszódik le. A háziból természetesen a sóképzéshez szükséges mennyiségnél többet i alkalmazhatunk. Az új gyógyszerek tehát részlegesen észterezett és bázikus tulajdonságú, 10 gyógyászatiig hatásos anyagokkal a fent leírt módon részlegesen sóvá alakított alginsav-észtereket tartalmaznak. A nem észterezett karboxücsoportok gyógyászatüag hatásos bázisokkal abban az esetben i sókká alakíthatók, ha a gyógyszerhatóanyag nem 15 bázikus természetű. Az algin-észterek különösen előnyösen használhatók vivőanyagként a szemészetben, ahol megfigyelhető a szaruhártya hámjának rendkívüli összeférhetősége az új anyagokkal, kiválóan tolerálja 20 azokat és egyáltalán nem érzékeny azokkal szemben. Továbbá, ha a gyógyszereket elasztikus-viszkózus tulajdonságú, tömény oldatok alakjában vagy szilárd formában használjuk a kezeléshez, a szaruhártyahámon olyan teljesen átlátszó, homogén és 25 stabü filmet tudunk létrehozni, amelynek kiváló adhezív tulajdonságai vannak és ezáltal a gyógyszernek meghosszabbított biológiai hozzáférhetőséget biztosít, így elnyújtott hatású, kiváló minőségű gyógyszerhez jutunk. Ezek a szemészeti gyógysze- 30 rek különösen értékesek az állattenyésztés területén, figyelembevéve, hogy nem áll rendelkezésünkre állatgyógyászati kezelésre alkalmas, kémiai anyagokat tartalmazó szemészeti készítmény. Általában humán gyógyászati célra szánt készítményeket 35 használnak és ezek olykor nem biztosítják a megkívánt mértékű hatást vagy nem felelnek meg a kezelés sajátságos körülményeinek. Ez a helyzet például a főleg szarvasmarháknál, juhoknál és kecskéknél előforduló fertőző szaru- és kötőhártyagyulladás, a 40 fertőző kötőhártyagyulladás (vagy IBK) esetében. E három faj vonatkozásában feltehetően sajátságos etiológiai tényezők léteznek. Pontosabban a szarvasmarhákkal kapcsolatban a legfontosabb mikroorganizmusnak a Moraxella bovis tűnik (jóllehet 45 más vírusos eredetű mikroorganizmusok, például a Rinotracheitis vírus, a Micoplasma juhokban, Rickettsia és Chlamydia, illetve Rickettsia kecskékben sincsenek kizárva). A betegség akut formában lép fel és gyorsan ter- 50 jed; a kezdeti tüneteket szemhéjgörcs és a szem erőteljes könnyezése' jellemzi, ez gennyes váladékozással, kötőhártyagyulladással és szaruhártyagyulladással folytatódik, amelyet gyakran magas láz, étvágytalanság és csökkent tejtermelés kísér. Különö- 55 sen komolyak a szaruhártyabántalmak, ami végső fokon magának a szaruhártyának a perforálódásához is vezethet. A betegség lefolyása néhány nap és több hét közötti időtartam között változhat. Kémiai úton előállított hatóanyagokon alapuló kezelések 60 széles körét alkalmazzák (gyakran szteroid gyulladásgátlókkal együtt), topikális és szisztémiás úton történő beadásra egyaránt. Ilyen gyógyszerek a tetraciklinek, például oxitetracildin, penicillinek, például kloxacülin és benzilpenicillin, szulfamidok, po- 65 limixin B (mikonazollal és prednizolonnal együtt), 7