202558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás neuronotrófiás faktor kinyerésére és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmény előállítására

HU 202558B cíence, 14,55 /1985/). A fiziológiai összefüggés az NGF e lehetséges forrásai és hatóterületei között nem egészen világos, de általában feltételezik, hogy az NGF-et különféle perifériás szövetek választják ki, amelyek innervációjához NGF-re reagáló sej­tekre van szükség. A hím egerek állkapocs alatti mi­rigyeiből nyert NGF szekvencia-analízisét és klóno­zását is végrehajtották (J. Scott és mts.: Nature, 302, 538 /1983/); A. Ulrich és mts.: Nature, 303, 821 /1983/). Az emberi béta-NGF gént is sikerült izolál­ni és klónozni (A Ulrich és mts.: Nature, 303,821 /1983/; European Pat. No. 0121388). Az NGF legteljesebb kémiai jellemzését az ege­rek állkapocs alatti mirigyeiből kinyert típuson vé­gezték el. Az egérmirigy NGF 7S fehérjekomplex­ként hat (móltömege mintegy 140 000 dalton) és há­rom különböző alegységből áll (alfa, béta, gamma), amely Znz+ iont tartalmaz. Az NGF-aktivitás kizá­rólag a béta-alegységgel kapcsolatos (2,5S NGF- ként ismeretes), amely bázikus, dimer, 25 300 dal­ton móltömegű fehérje (SDS gélen végzett elektro­­forézis során 12 650 dalton móltömeget mutat), amelynek izoelektromos pontja mintegy 9,3. A hím egerek állkapocs alatti mirigyeiből és emberi forrá­sokból származó béta-NGF szekvenciáit is leírták (J. Scott és mts.: Nature, 302,538/1983/); A Ulrich és mts.: Nature, 303,821 /1983/). Az NGF biológiai aktivitásának legtöbb in vitro és in vivo vizsgálatára is az egér állkapocs alatti mi­rigyéből származó NGF-et használták Az NGF in vitro biológiai aktivitásának hatókö­rét primer idegsejteken és tenyészetbeli klónozott sejteken egyaránt meghatározták. Eszerint a primer idegsejtek/« vitro reagálnakazNGF-re. Ezt teszik a fötális érző idegsejtek (8-12 napos embrióknál) a dorzális gyökér-ganglinokban, a fötális autonom mellékvese-neuronok szimpatikus ganglinokban, fötális kolinerg idegsejtek a rekeszfalban és a klór­­maffin mellékvese sejtek fejlődésük közben. Míg az érző és szimpatikus idegsejtek túlélése és fejlődése függ az NGF-től, a kolinerg idegsejtek láthatólag nem igényelnek NGF-et a túléléshez, csupán a dif­ferenciálódásukhoz, vagyis fenotípusos jellemvo­násaik kifejeződése kapcsolódik a neurotranszmit­­terhez. NGF hozzáadása a mellékvese krómaffin sejtjeihez (az idegcsúcsból származó sejtek) fejlő­désük kezdeti szakaszán az idegsejt fenotípusainak kifejeződését okozza. Az NGF-re in vitro reagáló­nak mondott, klónos sejtek az idegcsúcs daganatok­ból származó, krómaffin mellékvese-sejteket (úgy­nevezett feokromocitoma sejtek, PC12) és emberi neuroblasztoma sejteket foglalják magukban. NGF-fel végzett kezelés után ezek a sejtek az erősen sarjadzó formájukból átmennek mitózis utáni ideg­sejt állapotba. Az NGF-re in vivo reagálónak talált neuronok a háti gyökér-ganglionok érző idegsej tjei, a központi idegrendszer szimpatikus és kolinerg ne­­uronjai akár a fejlődés során, akár a felnőttkort kö­vető károsodásokban. Ez utóbbi esetben az NGF intracerebrális adagolása elősegítette az idegsejtek túlélését és a jellegzetes fenotípusos vonások kifeje­ződését. Ezek a hatások összefüggésben vannak a károsodás által kiváltott viselkedési változások ja­vulásával. A ciliáris neuronotrófiás faktort (CNTF) először 3 csirkeembriók szemszövetéből (Es) mutatták ki és izolálták tisztán. Ezek a szövetek a szivárványhár­tya érhártyájából és cüiáris testjéből, továbbá ezek pigmentáló epitáliumából származtak. Később CNTF-aktivitást találtak különféle szövetkivona­tokban is, így felnőtt patkányok ülőidegeiben és ugyancsak patkányok központi idegrendszerének sebnedveiben. A kémiai jellemzéshze a CNTF-et csirkemagzat szemen belüli szöveteiből nyerték Id tisztán (fehér­jére számítva mintegy 2.10"4, trófiás aktivitásra nézve pedig 9% mennyiségben). SDS gélen végzett elektroforézissel móltömegét 20 400 daltonnak ta­lálták, izoelektromos pontja pedig pH 5 körül van. Ez a móltömeg és ugyancsak a tisztán negatív töltés egyértelműen megkölünbözteti a CNTF-et az ege­rek szubmandibuláris fehérjéjétől, a béta-NGF-től. A csirkeszemből kinyert CNTF szekvenciáját nem közölték és emlősökből származó CNTF-et sem si­került preparatívméretekben elkülöníteni. A CNTF biológiai aktivitásának vizsgálatát fő­képpen csirkeszem kivonatokból származó, félig vagy teljesen tisztított CNTF preparátumokban vé­gezték, kizárólag/« vitro. Az in vitro reagáló neuro­nok a következők voltak: Cüiáris ganglionok csirke­magzatból (Es), csirkemagzat háti gyökérganglion­­jainak neuronjai (Eio), újszülött egér háti gyökér­­ganglionjainak neuronjai, Ei i csirke-ganglionok és újszülött patkány ganglionok szimpatikus neuron­jai. Azt is leírták, hogy egyik Uyen aktivitás sem volt blokkolható vagy gátolható az egerek szubmandibu­láris béta-NGF-jének antitestjeivel. A CNTF in vi­vo hatásáról nincs adat. Az agyvelőből származó neuronotrófiás faktor (BDNF) aktivitását patkányok C6 klónos sejtvona­lából származó, kondicionált közegekben és más fa­jok agyvelőkivonataiban vizsgálták. A faktort tisz­tán felnőtt sertésagyvelőből nyerték ki. A felnőtt sertésagyvelőből "tisztán kinyert BDNF (fehérjére számítva 3,8.10 , trófiás aktivitásra nézve kevesebb, mint 5% mennyiségben) erősen bá­zikus polipeptid (izoelektromos pontja 10,1 feletti), SDS gélelektroforézissel megállapított móltömege mintegy 12 300 dalton. Szekvenciáját nem közölték az irodalomban. A BDNF molekulát és extrakciójá­­nak eljárását a DE 3213963 Al. számú NSZK-beli szabadalmi leírás adja meg. A BDNF biológiai aktivitásának vizsgálatát kizá­rólag in vitro végeztek sertésagyvelőből származó nyers kivonatban, valamint félig vagy teljesen tisz­tított BDNF preparátumokban. Kimutatták, hogy mind a plakoidból, mind az idegcsúcsokból szárma­zó érző neuronok túlélését, továbbá in vitro retina explantátumok neurit-kinövéseit és sejt túlélését el­ősegíti a BDNF (J.E. Turner: Develop. Brain Res., 18,251 /1985/; J-E. Turner: Develop. Brain Res., 18, 265/1985/).Noha aBDNF kémiai tulajdonságai na­gyon hasonlóak a béta-NGF-éihez, immunológiai keresztreakcióját nem mutatták ki, sőt a szimpati­kus neuronokra sem hat. A BDNF in vivo hatásáról semmüyen közlemény nem jelent meg. A találmány eljárás az új, 14 000 - 17 000, átla­gosan mintegy 14 400 dalton móltömegű, 9,5 és 10,5 pH közötti izoelektromos pontú, az idegrend­szer, különösen a központi idegrendszer neuronjai-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom