202542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cef-3-em-származékok és azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 202542B fenilcsoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos alke­­nilcsoportot, karbamoil-(l-4 szénatomos alkil)­­csoportot, a benzolgyűrűn adott esetben hidroxü­­csoporttal szubsztituált (1-4 szénatomra alkü)-kar­­bonil-fenil-csoportot vagy (CH2)q-R32 általános 5 képletű csoportot jelent és az utóbbi képletben q ér­téke 0, 1 vagy 2, mígR32 tienilcsoportot, imidazolil­­csoportot vagy guanidinocsopor ttal szubsztituált ti­­azolilcsoportot jelent; vagy- (XVD3) általános képletű csoport, amelyben 10 R3 3 hidrogénatomot vagy 1 -4 szénatomos alkilcso­­portot és R34 hidrogénatomot jelent, és a J gyűrű egy vagy két nitrogénatomot tartalmazó hattagú aromás gyűrű, amely öt- vagy hattagú, karbociklu­­sos gyűrűvel kondenzált gyűrűt jelent; vagy 15- (XIX) általános képletű csoport, amelyben R47 hidrogénatomot vagy halogénatomot és R48 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent; vagy R5 és R4 a közbezárt nitrogénatommal együtt (XX) képletű gyűrűs csoportot alkot. 20 Az (I) általános képletű vegyületek gyógyászati­­tag alkalmazható savaddíciós sóinak előállításához savként például sósavat, hidrogén-bromidot, kénsa­vat, foszforsavat, citromsavat vagy maleinsavat használhatunk fel. 25 Az (I) általános képletű vegyületek gyógyászati­­tag alkalmazható bázisokkal képezett sóinak előállí­tásához például alkálifém- vagy alkáliföldfém-io­­nokat (így nátrium-, kálium-, kalcium-vagy magné­zium-iont) tartalmazó bázisokat, primer, szekunder 30 vagy tercier szerves aminokat (így trietil-amint, morfolint, N-metü-piperidint, N-etü-piperidint, prokaint, dibenzil-amint vagy N,N’-dibenzil-etilén­­diamint) vagy a cefem-kémiában sóképzésre fel­használt egyéb aminokat alkalmazhatunk. 35 Az (I) általános képletű vegyületek közül előnyö­sek a 37., 55., 60., 64., 66., 71., 81., 87., 88., 95., 96., 104., 110., 111., 149., 150., 151., 153., 111.. 187., 184., 185., 188., 195., 202., 209., 213., 215., 218., 219., 225., 226., 232., 244., 249., 251., 255. és 261. 40 példa szerint előállított származékok. E vegyületek előnyös alcsoportját képezik a 37., 55., 60., 64., 66., 71., 88., 96., 104., 110., 149., 150., 153., 178., 184., 213., 219., 225., 244., 249., 255. és 261. példában le­írt származékok. Különösen előnyösek a 60., 66., 45 104., 110., 184., 188., 219., 225., 255. és 261. példá­ban említett vegyületek, amelyek közül a 110., 184., 219. és 225. példában leírt származékok kiemelke­dően előnyösek. Az (I) általános képletű vegyületeket a rokon- 50 szerkezetű vegyületek előállítására alkalmazott, önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő úgy, hogy a) a karboxil- vagy aminocsoporton adott eset­ben védőcsoportot hordozó (XXI) általános képletű 55 vegyületeket — a képletben X, R1, R2, R3 és R4 je­lentése a fenti — R-R40 általános képletű vegyü­­letekkel reagáltatjuk — a képletben R4Ü ldlépő cso­portot, például fluor-, klór- vagy brómatomot vagy 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkil-tio-, 60 1-6 szénatomos alkán-szulfinil- vagy 1-6 szénato­mos alkán-szulfonil-csoportot jelent —; vagy b) a (XXH) általános képletű vegyületeket — a képletben X, R3, R4 és R5 jelentése a fenti, és a kar­boxil-, vagy aminocsoporthoz adott esetben védő- 65 csoport kapcsolódhat — OiXID) általános képletű savakkal—a képletben Rr és R2 jelentése a fenti, és az aminocsoporthoz adott esetben védőcsoport kap­csolódhat — vagy azok reakcióképes származékai­val reagáltatjuk; vagy c) a (XXVI) általános képletű vegyületeket — a képletben X, R1 és R50 jelentése a fenti, R40 kilépő csoportot jelent, és a karboxü- vagy aminocsoport­hoz adott esetben védőcsoport kapcsolódhat — R4R5NH általános képletű vegyületekkel reagáltat­juk — a képletben R4 és R5 jelentése a fenti —; és az aminocsoporthoz, illetve karboxücsoport­­hoz adott esetben kapcsolódó védőcsoportot leha­sítjuk, illetve az R5 ben az acilamino- és az alkoxi­­karbonü-csoportokat kívánt esetben lehasítjuk, és/vagy kívánt esetben az ikerionos formában ka­pott (I) általános képletű vegyületeket gyógyászati­­lag alkalmazható savakkal vagy bázisokkal reagál­­tatva a megfelelő sókká alakítjuk. A (XXI) általános képletű vegyületeket úgy állít­hatjuk elő, hogy a megfelelő 7-amino-3-azido-me­­tü-cef-3-em-származékokat (XXIII) általános kép­letű savakkal vagy azok reakcióképes származékai­val reagáltatjuk, majd a 3-azido-metü-csoportot 3- amino-metü-csoporttá redukáljuk. A reakció során szükség lehet a karbonü- és aminocsoportok átme­neti védelmére. Ezzel a módszerrel R4 helyén hidro­génatomot tartalmazó (XXI) általános képletű ve­gyületeket kapunk. Az eljárást az 1 -16. példában is­mertetjük. R4 helyén egyéb szubsztituenseket hor­dozó (XXI) általános képletű kiindulási anyagok el­őállítása esetén az R4 helyén hidrogénatomot tar­talmazó vegyületeket alkilezzük vagy benzilezzük. A (XXII) általános képletű kiindulási anyagokat úgy állíthatjuk elő, hogy a (XXVI) általános képletű vegyületeket R-R40 általános képletű vegyületek­kel —a képletben R40 ldlépő csoportot jelent—re­agáltatjuk. A reakció során szükség lehet a 7-ami­­no- és/vagy a 3-karboxi-csoport átmeneti védelmé­re. Különösen értékes kiindulási anyagoknak bizo­nyultak a (XXH) általános képletű vegyületek. Ol­talmi igényünk ezek előállítására is kiterjed. A (XXIII), (XXIV), (XXV) és (XXVI) általános képletű vegyületeket a rokonszerkezetű vegyületek előállításához hasonlóan, önmagukban ismert mód­szerekkel állíthatjuk elő. Miként már közöltük, az (I) általános képletű cef-3-em-vegyületek antibakteriális hatással rendel­keznek. Ezek a vegyületek a laboratóriumi szűrő­­vizsgálatok során igen sokféle Gram-pozitív és Gram-negatív kórokozó baktériummal szemben mutattak erős antibakteriális hatást. A vegyületek antibakteriális hatáserősségét és hatásspektrumát ismert módszerekkel határozhatjuk meg. Az (I) általános képletű vegyületek antibakteriá­lis hatását egy másik ismert módszerrel, az egereken kifejtett védőhatás vizsgálatával is meghatározhat­juk. Ebben a kísérletben a korábban felsorolt, el­őnyös vegyületek 50%-os minimális gátló koncent­rációja Pseudomonas aeruginosa-val és Staphylo­coccus aureus-szal szemben 2 |ig/ml-nél kisebb volt. A cef-3-em-vegyületek melegvérűekkel szemben általában kevéssé toxikusak. Ez a megállapítás az (I) általános képletű vegyületekre is érvényes. Vizsgá-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom