202507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-benztiazolil-karboxamid-származékok előállítására

HU202507B 21 22 elegyet ezután szobahőmérsékletre hütjük és 1 liter etil-acetáttal hígítjuk. A szerves oldatot 3x200 ml 10%-os vizes citromsav-oldattal, 1x200 ml vízzel, 3x200 ml telített, vizes nátrium-hidrogénkarbonát­­oldattal, 1x200 ml vízzel és 1x200 ml telített kony- 5 hasó-oldattal mossuk. A szerves fázist nátrium­szulfát felett szárítjuk és 30 ml-rebetöményítjük. A betöményített oldatot hűtjük, a közben kivált szi­lárd anyagot elkülönítjük és szárítjuk. íly módon 6,1 g cím szerinti vegyülethez jutunk. 10 Op.: 143-144 "C. F.2-(amino-metü-N-[6-(n-butü)-benzotiazol-2-ü]-tiazol-4-karboxamid-hidrobromid 3,5 g 23E. példa szerinti termék és 50 ml 33%-os ecetsavas hidrogénbromid-oldatot együtt melegí- 15 tünk visszaf olyatás közben 10 percig. Ezután az ele­gyet szobahőmérsékleten keverjük éjszakán át, a reakcióelegyet 25 ml ecetsavval hígítjuk és szűrjük. A kiszrt szilárd anyagot metanolból átkristályosít­juk. íly módon 723 mg terméket kapunk. 20 Op.: 255-257'C (bomlik). SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás (A) általános képletű karboxamid­­származékok, tautomerjeik és sóik előállítására, e képletben X és Y közül egyiknek a jelentése 1-5 szénato­mos alkilcsoport, hidrogénatom, 1-5 szénatomos alkoxicsoport, 1-5 szénatomos alkiltiocsoport, 1-5 szénatomos alkü-szulf inü-csoport, 1 -5 szénatomos alkil-szulfonü-csoport, fluor-, klór- vagy bróm­­atom, nitrocsoport, trifluor-metü-csoport, karba­­moücsoport, N,N-di-(l~3 szénatomos alkü)-karba­­moilcsoport, fenilcsoport, fluor-fenü-csoport, cia­­nocsoport, vagy hidroxi-(l-5 szénatomos alkil)­­csoport; másiké hidrogénatom, 1-5 szénatomos alkilcso­port, 1-5 szénatomos alkoxicsoport, fluor- vagy klóratom; vagy X és Y együtt a 2 szénatomjukkal 6,7-helyzetű benzolgyűrűt alkot; R1 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; a (d) és (e) képletben a szubsztituensek jelentése az alábbi: Z hidrogénatom; R7 jelentése (a) vagy (b) általános képletű cso­port; R jelentése (a) általános képletű csoport; ahol mértéke 1; n értéke 0,1 vagy 2; R3, R4 és R5 mindegyike hidrogénatom; Q jelentése -CH2-, -NH- vagy -S- csoport; p értéke Q, 1,2 vagy 3; R4 és R3 két hidrogénatom vagy két 1-3 szén­atomos alkilcsoport, vagy együtt azzal a nitro­génatommal, amelyhez kapcsolódnak, piperidino­­csoportot alkotnak; Rz jelentése pedig hidrogénatom vagy 1 -4 szén­atomos alkilcsoport, 25 30 35 40 45 50 55 60 azzal a megszorítással, hogy azokban a vegyüle­­tekben, amelyekben M (d) képletű csoport, az R szubsztituens m- vagy p-helyzetben helyezkedik el a karbonilcsoport kapcsolódásához viszonyítva, és abban az esetben, ha a (b) képletű csoportban Q jelentése -NH- vagy -S- csoport, akkor p értéke 2 vagy 3, azzal jellemezve, hogy valamely M-CO2H általános képletű sav származékát, vagy ha M (e) képletű csoport, melyben R7 jelentése (b) képletű csoport, s abban R4 ésR5 hidrogénatom, akkor an­nak átmenetileg védett származékát egy (V) általá­nos képletű 2-amino-benzotiazollal vagy ennek al­kálifémsójával reagáltatjuk valamely, a reakcióval szemben közömbös oldószerben, lényegében a reak­ció befejeződéséig, és kívánt esetben alkilezzük azt a terméket, amelyben R1 hidrogénatom, és/vagy sót képzünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (A) álta­lános képületű vegyületek előállítására, ahol R1 hidrogén. X,Y & M, valamint Z, R, R7, m, n, R3, R , R3, Y, R4 és R5 az 1. igénypontban megadott, és p jelentése 2 vagy 3, azzal jellemezve, hogy megfele­lően szubsztituált vegyületekből indulunk ki. (Elsőbbsége: 1988.05.24.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy savszármazékként N-hidroxi-szukci­­nimidésztert és a reakcióval szemben közömbös ol­dószerként dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxi­­dot vagy N-metil-2-pirrolidont használunk. (Elsőbbsége: 1989.05.23.) 4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy savszármazékként N-hidroxi-szukcinimi­­désztert és a reakcióval szemben közömbös oldó­szerként dimetü-formamidot, dimetü-szulfoxidot vagy N-metü-2-pirrolidont használunk. (Elsőbbsége: 1988.05.24.) 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy savszármazékként savkloridot és a re­akcióval szemben közömbös oldószerként dimetü­­formamidot, dimetü-szulfoxidot vagy acetonitrüt használunk. (Elsőbbsége: 1989.05.23.) 6. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy savszármazékként savkloridot és a .reakció­­val szemben közömbös oldószerként dimetü-for­mamidot, dimetü-szulfoxidot vagy acetonitrüt használunk. (Elsőbbsége: 1988.05.24.) 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy 2-amino-benzotiazol-nátriumsót, sav­származékként egy alkilésztert és a reakcióval szemben közömbös oldószerként dimetü-formami­dot, dimetü-szulfoxidot vagy acetonitrüt haszná­lunk. (Elsőbbsége: 1989.05.23.) 8. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy 2-amino-benzotiazol-nátriumsót, savszár­mazékként egy alküésztert és a reakcióval szemben közömbös oldószerként dimetü-formamidot, dime­tü-szulfoxidot vagy acetonitrüt használunk. (Elsőbbsége: 1988.05.24.) 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom