202468. lajstromszámú szabadalom • Javított hidroformilezési eljárás nem vizes közegben aldehidek előállítására, kevéssé illékony foszforligandumok alkalmazásával

11 HU 202168 B 12 talizátor összetétele attól is függ, hogy a ródiuni koordinációs helyei szempontjából a szén-inonoxid és a (tercier foszfinl-monoszul­­fonsavsó ligandumok között konkurencia áll fenn (versengő reakciók következtében). Ezek a versengő reakciók jelentős mértékben befolyásolhatók a (tercier foszfinl-monoszul­­fonsavso ligandum koncentrációjának növelé­sével vagy csökkentésével; ennek következ­tében a versengő reakció egyensúlya, és igy a koordinációs helyek elfoglalása eltolható a szén-monoxid vagy a (tercier foszfinl-mono­­szulfonsavsó ligandum irányában. A szabad (tercier foszfinl-monoszulfonsavsó ligandum szerepét tekinthetjük úgy, hogy a hidrofor­­inilezés során fenntartja a katalitikusán aktiv komplex különböző alakjainak az állapotát; vagy úgy, hogy lehetőséget ad a versengő reakció egyensúlyának eltolására, aminek kö­vetkeztében további (tercier foszfinl-mono­szulfonsavsó ligandumok lépnek komplex kapcsolatba a ródiuinmal, és ennek során azonos számban szén-monoxid ligandum mole­kulák válnak le a katalizátorkomplexröl. Amint fentebb megjegyeztük, a fentiek­ben meghatározott (tercier foszfin)-monoszul­­fonsavsó ligandumokat a találmány szerinti eljárásban egyrészt a VIII. csoportba tartozó átmenetifém foszforligandumaként, másrészt szabad foszforligandumként alkalmazzuk, amely a találmány szerinti eljárás reakciókö­zegében jelen van. Nyilvánvaló továbbá, hogy - jóllehet általában a VIII. csoportba tartozó átmenetifémhez ligandumként ugyanaz a (tercier foszfin)-monoszulfonsavsó kötődik, mint amely szabad ligandumként jelen van - egy adott eljárásban különböző (tercier fosz­­fin)-monoszulfonsavsó ligandumok vagy két vagy több (tercier foszfinl-monoszulfonsavsó keveréke is alkalmazható ligandumként. Hasonlóképpen, mint a technika jelenlegi állása szerint ismert, VIII. csoportba tartozó átmenetifémből és foszforligandumból álló komplex katalizátorok esetében, a találmány szerint előállítható (tercier foszfin)-mono­­szulforisavsó ligandumot tartalmazó komplex katalizátorok ismert módon alakíthatók ki. Eljárhatunk például úgy, hogy előre elké­szítjük a VIII. csoportba tartozó, átmeneti­­fém-hidrido-karbonil-[ (tercier foszfin)-mo­­noszulfonsavsó] ligandum-komplex katalizá­tort, és ezután visszük a hidroformilező el­járás reakcióközegébe. Előnyösebben úgy já­runk el, hogy a VIII. csoportba tartozó át­menetifémből és a (tercier foszfin)-monoszul­­fonsavsó ligandumból álló komplex katalizá­tort egy fémkatalizátor-prekurzorból alakít­juk ki, amelyet előbb beviszunk a reakciókö­zegbe, majd in situ képezzük az aktiv kata­lizátort. Ródiumkatalizátor-prekurzorként például ródium-dikarbonil-(acetil-acetonát)­­-ot, RI12O3, Rh4(CO)i2, Rh6(C0)i$ vegyülete­­ket vagy ródium-trinitrátot vihetünk a reak­cióközegbe a (tercier foszfinl-monoszulfon­savsó ligandummal együtt, majd az aktiv ka­talizátort helyben alakíthatjuk ki. A talál­mány szerinti eljárás egy előnyös megvalósí­tási módja szerint ródium-prekurzorként ró­­dium-dikarbonil-(acetil-aeetonát)-ot alkalma­zunk, és ezt reagáltatjuk szerves oldószer jelenlétében a (tercier foszfinl-monoszulfon­­savsóval; igy ródium~karbonil-[(tercier fosz­­finl-monoszulfonsav só)-(acetil-acetonát) kata­­lizator-prekurzort kapunk, amelyet a szabad (tercier foszfinl-monoszulfonsavsó ligandum feleslegével egyútL viszünk a reaktorba, és igy in situ alakítjuk ki az aktív katalizátort. A találmány céljára bármely esetben elegendő annak megértése, hogy mind a szén-monoxid, mind a hidrogén és a (terciei—foszfinl-niono­­szulfonsavsó ligandumok, amelyek képesek komplex kötésbe lépni a VIII. csoportba tar­tozó átmenetifémmel - például a ródiummal - továbbá, hogy a hidroformilezési eljárás kö­rülményei között a reakcióközegben a Vili. csoportba tartozó átmenetifémből és a (terci­er foszfinl-monoszulfonsavsóból álló, aktiv­­komplex katalizátor van jelen. Hasonlóképpen, mint a technika jelenlegi állása szerint ismert, VIII. csoportba tartozó átmenetifémből és foszforligandumból álló komplex katalizátorok esetében, nyilvánvaló, hogy egy találmány szerinti, adott eljárás reakcióközegében a komplex katalizátornak csak olyan, minimális mennyiségben kell jelen lennie, amely biztosítja, hogy az adott, VIII. csoportba tartozó átmenetifém koncentrációja elegendő legyen a hidroformilező eljárás ka­talíziséhez. Általában a VIII. csoportba tarto­zó átmenetifémet elegendő a szabad fémre számítva körülbelül 10 ppm-tól körülbelül 1000 ppm-ig terjedő mennyiségben alkalmaz­ni. Továbbá, a találmány szerinti, ródiummal katalizált hidroformilező eljárásokban általá­ban előnyös körülbelül 10 ppm-tól körülbe­lül 500 ppm-ig, még előnyösebb körülbelül 25 ppm-tól körülbelül 350 ppm-ig terjedő ró­­dium alkalmazása (a szabad fémre számítva). A találmány szerinti eljárásban kiinduló anyagokként alkalmazott olefines reaktánsok lehetnek a szénlánc végén vagy a szénlánc más helyén telítetlenek; és lehetnek egyenes vagy elágazó szénláncúak vagy gyűrűs szer­kezetűek. Ezek az olefinek 2-20 szénatomot tartalmazhatnak, és molekulájukban egy vagy több etilénes kettős kötés lehet. Ezek az olefinek továbbá olyan csoportokat vagy szubsztituenseket is tartalmazhatnak, ame­lyek lényegében nem hatnak károsan a hid­roformilező eljárásra, ilyenek például a kar­­bonil-, karbonil-oxi-, oxi-, ' hidroxi-, oxi­­-karbonil-, alkoxi-, aril-, és halogén-alkil­­-csoportok, valamint a halogénatomok. Alkal­mazható olefinek például: az alfa-olefinek; a kettős kötést a szénlánc belsejében tartalma­zó olefinek; az alkil-alkenoátok; alkenil-alke­­noátok, alkenil-alkil-éterek és alkenolok, így az etilén, propilén, 1-butén, 1-pentén, 1- -hexén, 1-heptén, 1-oktén, 1-nonén, 1-decén, 1-undecén, 1-dodecén, 1-tridecén, 1-tetrade-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom