202461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú beton- és habarcstömítő adalék előállítására
3 HU 202461 A 4 vízoldható és vízben diszpergált polimerek), légpórusképzó anyagok (semlegesített fagyanták) hidrofóbizáló anyagok fémszappanok (zsírsavak szulfonsói és észterei, oleétum és sztearinsav származékok), butilsztearát, petróleum származékok (ásványi olajok, lepárlásból származó aszfaltok) vegyes hatású anyagok viasz emulziók, naftalin származékok, szénkátrány, nátriumszilikát, alumínium por, fluorsav és szilikofluorsav sói, hidrolizált fehérjék. A különböző típusú szerek hatásmechanizmusa eltér egymástól. A beton vízfelvételének és vizátersztésének csökkentése a kapilláris pórusok mennyiségének csökkentésével megszakításával leszűkítésével és tömítésével víztaszító tételével történhet. A kapilláris pórusok mennyiségének csökkentése elsősorban a képlékenyitő hatású Bzerek alkalmazásával érhető el, a csökkentett víz-cement tényező ill. cementpéptartalom eredményeképpen. A kapillárisok megszakítása légpórusképzó szerekkel lehetséges. A mesterségesen bevitt, zárt légbuborékok megakadályozzák a víz terjedését a kapilláris rendszerben (a nyomás alatti vízbehatolást nem). A képlékenyekkel elért megfelelő mértékű v/c tényező csökkentés íb vezethet a kapilláris rendszer összefüggésének megszüntetéséhez. A pórusok leszűkítése ill. tömítése víz hatására eredeti térfogatának többszörösére duzzadó vagy hidraulikus tulajdonságú, lisztfinomBágú ásványi őrlemény hozzákeverésével érhető el. Ez utóbbiak a cement hidratációja során felszabaduló mésszel reakcióba lépve kalcium-hidroszilikát-gélt képeznek, a nagy térfogatú gél tómiti a kapillárisokat. Az őrlemények használata csak viszonylag kis cement- és finomrész tartalmú betonoknál célszerű, nagy cementtartalom esetén károsan megnövelheti a keverék vízigényét. A kapilláris rendszer víztaszítóvá tétele hidrofobizáló szerek adagolásával történik, ezek a pórusfalak felületi feszültségét növelik. Ez a hatás irodalmi adatok szerint a beton porozitásfüggvényében idővel csökken. Az újabb adalékszerek általában kombinált hatásúak. A bevitt tömitŐBzerek a vizzáróságon kívül a beton egyéb fizikai-mechanikai tulajdonságait is befolyásolják. Általában - a képlékenyitő hatású szerek kivételével - csökkentik a beton nyomószilárdságát. Ezt a járulékos hatást az adalékszerek alkalmazásakor figyelembe kell venni. A követelményeket megszabó Ágazati Műszaki Irányelvek (MI 04.560-82) szerint a szer még megfelelő, ha max. 5% nyomószilárdság-csökkenést eredményez. A nyomószilárdság mellett általánosan csökken a tapadó- és húzószilárdság is. A szerek egy része a cement hidratációjának zavartalan lefolyásához szükséges vízforgalmat is fékezik, ezáltal kötéskésleltető mellékhatásúak. Ez képlékenyitő mellékhatás esetén a v/c tényező csökkentésével ellensúlyozható, egyéb esetekben szilárdulásgyorsitóval kell kombinálni, vagy a kizsaluzásnál figyelembe venni. Esetenként nő a beton zsugorodása, de csak az idézett Irányelvben a betonadalékszerek használatakor általánosan megengedett értéken belül. A találmány szerinti eljárás olyan tömitő adalékszer előállítását teszi lehetővé, amelynek során olyan oIcbó szervetlen ipari melléktermékeket alkalmazunk alapanyagként, amelyeknek kis adagolási mennyiség esetén is megfelelő tartós vízzáróságnöveló hatásuk van, éB amelyek a beton ill. a habarcs szilárdságát nem rontják. További előnyként emeljük ki, hogy betonvasalatra korrózióveszélyes kloridiont nem tartalmaznak, és szárazbeton ill. habarcs termékekbe ezeknek előregyártása során bekeverhetők. A találmány szerinti eljárásnál az alapanyagok kiválasztásának elméleti megfontolása azon alapul, hogy az aktív kovasav - amely szobahőmérsékleten is reagál mésszel, és a cementszilárdulás egyik végtermékével egyező trikalcium-szilikáthidráttá alakul - több az iparban csak kevéssé hasznosított hulladékanyagban (pl. pernye, kohósalak, transz) nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Ilyen ún. puccolánhatású aktív, amorf szilíciumoxidot tartalmaz 90-88 tömeg* menynyiségben pl. a ferro6zilícium gyártás melléktermékeként képződő, szárazon leválasztott szilikapor és a kriolit'gyártás melléktermékeként keletkező kalciumfluorid-kovasav iszap. A cement klinkerásványainak kötési és szilárdulási folyamatában képződő - a további reakciólépésekben szükséges - . kalciumhidroxid mennyiség megtartása érdekében a puccolános reakció mészigénye porrá oltott mész adagolásával biztosítható. A találmány szerinti eljárás por formájú, beton- ill. habarcstőmító adalékszer előállítása. A találmány szerinti eljárás újdonsága abban van, hogy a kriolit gyártás 6orán képződő kb. 90 tömeg* szárazanyag-tartalmú kalciumfluorid-kovasav iszapot poritjuk, majd ezt követő őrléssel cementfinomBágú, száraz portermékké alakítjuk; ezután porkeverő berendezésben porrá oltott mészt és szilikaport addig keverünk be, amíg egyenletes, halványszürke porkeveréket kapunk. A porkeverék összetevőinek adagolási tömegaránya: szilikapor 40-60 tömeg* kiszárított kalcium-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
