202459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festékiszapok és hulladékanyagok ártalmatlanítására
1 HU 202 459 A 2 zésbe juttatjuk, ahol a szerves anyagok oxidativ pirolízissel alakulnak át és külön szétválva a szilárd anyagok és füstgázok további feldolgozásra kerülnek. A füstgázok utólagos, mechanikus tisztításánál a szállóporként jelentkező szüárd anyagokat leválasztjuk, majd a füstgázok, melyeknek összmennyisége 240 kg/h, amely 211 kg/h változó oxigéntartalmú gázból és 29 kg/h mennyiségű bomlástermékből áll, jut az olajos mosóba, ahol 75 %-os hatásfokkal a szennyezők kimosásra kerülnek, a ldlépő gázok, melyek még 7,2 kg/h bomlásterméket tartalmaznak direkt-égetős és katalitikus utóégető-rendszerben 98 %-nál nagyobb hatásfokkal tisztulnak meg a szerves szennyező anyagoktól. 3. Példa Az 1. és 2 példában ismertetett megoldás azzal a különbséggel, hogy az olajos mosó helyett aktív szénnel, vagy alumínium-oxiddal vagy szüikagéllel vagy mesterséges és természetes zeolitokkal vagy töltött abszorberen vezetjük keresztül, ahol a bomlástermékek legalább 80 %-os hatásfokkal megkötődnek az adszorberből ldlépő gázokat a direkt-beégetővel kombinált katalitikus utóégető-berendezésben alakulnak át Az adszorber időszakonkénti regenerálása meleg inert vagy oxigéntartalmú gázzal történik, a töltet típusától függően 200-300 ‘C hőmérsékleten direkt vagy indirekt fűtéssel. A regenerálás során az adszorberből távozó levegő a dierekt- beégetővei kombinált katalitikus utóégetőrendszerre visszük, ahol azok átalakulnak a környezetre ártalmatlan komponensekké. Az eljárás előnye az, hogy a festékiszapot és egyéb éghető alkotókat tartalmazó anyagok nyersanyagként felhasználhatók, a maradékok oxidativ pirolízissel történő átalakítása révén új termékek, termékcsaládok (pl. alapozó festékek, töltőanyagok) hozhatók létre, valamint a zárt ciklussal a környezetkárosító anyagok hasznosításra kerülnek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás festékiszapok és/vagy aprítható szerves alkotókat, főként gyantákat tartalmazó hulladékok ártalmatlanítására, azzal jellemezve, hogy az ártalmatlanítást oxidativ pirolízissel végezzük, mozgó- vagy fixágyas rendszerben, 300-800 ’C-on, a pirolízis során a festékiszapok és/vagy aprítható szerves alkotókat, főként gyantákat tartalmazó hulladékok tartózkodási ideje 20- 50 sec, a pirolízishez használt 21 % oxigéntartalmú közeg mennyisége 3-5 m3/szilárd anyag kg, a pirolízis után gázfázisú és szüárd fázisú hulladékot kapunk, melyeket ismert módon szétválasztunk, a szüárd halmazállapotú fázist a festékgyártási folyamatba visszavezetjük, a gázfázisú részt közvetlenül termikus vagy katalitikus oxidációs módszert, vagy a kettő kombinációját alkalmazó reaktoron vezetjük át, majd a légtérbe juttatjuk, vagy a gázfázisú részből a környezetre ártalmas anyagok kinyerését abszorpciós mosórendszerben, vagy adszoipciós oszlopon végezzük, a kinyerés után fennmaradó gázokat termikus vagy katalitikus oxidációs módszert, vagy a kettő kombinációját alkalmazó reaktoron vezetjük át, majd a légtérbe juttatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pirolízist fluidizációs, mozgóágyas vivőközeges rendszerben végezzük, melyben hővivő közegként 0,1— 5 mm-es szemcseátmérőjű homokszemcséket, vagy kerámiaszemcséket, vagy üvegszemcséket, vagy katalitikusán aktív fémoxid szemcséket alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pirolízist olyan mozgóágyas rendszerben végezzük, ahol a pirolizálóágy forgó vagy vízszintes irányú mozgást végez, az ágy hőmérsékletét a pirolizálás igényétől függően 300-800 'C között változtatjuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pirolízist állóágyas rostélyos rendszerben végezzük, ahonnét végtermékként képződő szüárd égésterméket folyamatosan szállítólánccal hordjuk ki, vagy szakaszosan az égetőrács mozgatásával távolítjuk el. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fluidizációs, vagy mozgóágyas pirolízis után a keletkező füstgázokat és szüárd anyagokat leginkább ciklon rendszerű leválasztóval vagy ülepítéssel gáz és szüárd anyaggá választjuk szét 6. Az 1. igénpont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázfázisú részeket olyan abszorpciós mosórendszerbe visszük, ahol a C4-nél magasabb szénatomszámú szennyező szénhidrogéneket elsődlegesen a magas szénatomszámú alifásokat és aromásokat leválasztjuk, mosófolyadékként olajat, vagy alacsony tenziójú szénhidrogéneket alkalmazva, mint például fűtőolajok, vagy etílén-glikol, glicerin, lágyítók, a recirkulációban az abszorpciós közeg hőfokát külön hűtő- vagy fűtőrendszerben 20-40 ‘C-on tartjuk. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázfázisú részeket adszorpciós oszlopon kötjük meg, leginkább aktív szénen vagy szflikagélen, vagy alumínium-oxidon, a szénlánc hosszától függően 20- 40 °C hőmérsékleten 0,2-0,5 m3/sec áramlási sebesség mellett, az adszorbensek regenerálását termikusán max. 300 'C-ig, vagy vízgőz bevezetésével végezzük, az utóbbi esetben a víz és a szerves fázis elválasztását szeparátorban hajtjuk végre. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázfázisú részeket, az ab- vagy adszorpciós berendezésből távozó füstgázokat termikus, vagy katalitikus, vagy kombinált megoldással oxidáljuk, a katalitikus égetésnél a reaktor hőmérséklete 250-450 *C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 3
